Adókedvezmények 2024 – családi adókedvezmény, adó visszatérítések, 30 év alattiak és 4 gyerekesek kedvezményei 2024-ben!

Adókedvezmények 2024 – családi adókedvezmény, adó visszatérítések, 30 év alattiak és 4 gyerekesek kedvezményei 2024-ben!

Mi az a családi adókedvezmény?

A NAV családi adókedvezmény egy olyan, a családok megélhetését támogató adókedvezmény, ami az összevont adóalapot csökkenti.

A családi adókedvezmény szempontjából a gyermekek (eltartottak) száma és életkora a mérvadó – értelemszerűen minél több gyermeke van egy magyar családnak, annál nagyobb családi adókedvezmény jár.


Mit jelent a családi adókedvezmény?

A családi adókedvezmény kalkulátor meghatározza, hogy mindig az adózó összevont adóalapja csökken, ami az SZJA (15%) mellett a TB-járulék (18,5%) rovására is levonható – így a szülők akár teljes adómentességet is élvezhetnek. A családi adókedvezmény lényege, hogy a bruttó és nettó bérünk közötti különbség, az adó alapja a gyermekeink, eltartottjaink száma alapján csökken, vagyis: minél több gyermekünk van, annál magasabb lesz a nettó fizetésünk a gyermekek számával egyenes arányban.

A családi adókedvezmény igénylésére jogosultak

Ki jogosult a családi adókedvezményre?

    • Az a magánszemély, aki családi pótlékra jogosult.
    • A gyermeküket jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján felváltva gondozó szülők.
    • A családi pótlékra jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastárs.
    • A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa.
    • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
    • Az a magánszemély is érvényesítheti a családi kedvezményt, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult, ha az egyéb jogszabályi feltételek teljesülnek.




Kik minősülnek eltartottaknak a családi adókedvezmény igénylésekor?

A családi adókedvezmény mindig az eltartott személy vagy eltartott személyek után jár.

Kedvezményezett eltartott: kedvezményezett eltartottnak minősül az, aki után a magánszemély a Cst. szerint családi pótlékra jogosult; aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; a rokkantsági járadékban részesülő személy; a magzat a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján.

Eltartott: eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott; illetve az, aki a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is

    • ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot, hanem rokkantsági járadékot folyósítanak,
    • ha a kedvezményezett eltartott után családi pótlékot nem állapítanak meg,
    • vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja, például tartósan beteg gyermek után járó emelt összegű családi pótlék.




Egyre kevesebbet érnek a támogatások és az adókedvezmények, vegyünk sorra ezek közül néhányat.

A legismertebb példa talán a családi pótlék összege, amely már másfél évtizede változatlan. Értéke függ a gyermekek számától, attól, hogy valaki egyedül vagy párjával közösen neveli a gyermekét, illetve az is plusz pénzt jelent, ha a kiskorú tartósan beteg vagy fogyatékos. Az egy gyermeket nevelők 12 200 forintot kapnak minden hónapban alanyi jogon, míg a legmagasabb elérhető összeg havi 25 900 forint.

  • Egy gyermekes család esetén: 12 200 Ft
  • Egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13 700 Ft
  • Két gyermekes család esetén (gyermekenként): 13 300 Ft
  • Két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14 800 Ft
  • Három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): 16 000 Ft
  • Három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 17 000 Ft
  • Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén: 23 300 Ft
  • Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő esetén: 25 900 Ft





Az infláció 2008-tól a tavalyi évig a KSH adatai alapján meghaladta a 75 százalékot, az idei év végére pedig akár elérheti a 80 százalékot is.

A 2008-as árakon számolva az alsó határ a hétezer forintot sem éri el a 2022-es éves adatokat figyelve, az idei év végére pedig akár ötezer forint alá is mehet ez az érték. Így jól látszik, hogy szinte a teljes támogatás elinflálódott.

 

Az újévben is élhetnek a négy vagy többgyermekes édesanyák a személyi jövedelemadó mentességgel.

A kedvezmény a vér szerinti és az örökbefogadott, illetve a már felnőtt gyermekek után is jár. A négy vagy többgyermekes édesanyák életük végéig mentesülnek személyi jövedelemadójuk fizetése alól, mely a kereső tevékenységből származó jövedelmük után jár. 2020. január elseje óta már közel 46 ezer édesanya élhetett a 15%-os SZJA- mentességgel, amely közel 16 milliárd forinttal többet hagyott ezeknél a családoknál.  Egy négy vagy több gyermekes családnál csak ezzel az adómentességgel átlagosan havi 36 ezer forinttal  több marad.




A mentesség nem zárja ki a családi kedvezmény igénybevételét. Az anya vagy a saját munkavállalói TB járulékából, vagy az apával közösen érvényesítheti a gyermekek után járó családi kedvezményt.

A jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amelyben az édesanya először minősül négy vagy több gyermeket nevelő anyának. A jogosult a kedvezményt összeghatár nélkül veheti igénybe a minden jogosultsági hónapban megszerzett, a kedvezmény alapját képező jövedelmére. A kedvezmény igénybe vehető már év közben az adóelőleg megállapítása során, vagy az adóbevallás benyújtásakor. Az adókedvezménynek az adóelőlegből való igénybevételét a munkáltató felé kell jelezniük az arra jogosult édesanyáknak. Ennyit fizetünk a rezsire: Gáz árak 2024

Kormányinfó – itt vannak a bejelentések mik változnak 2024-ben!

A minimálbértől függő szociális juttatások csak januártól emelkednek

Van egy jogszabályi rend, ami azt jelentette, az elmúlt 30 évben, hogy január elsejétől emelkedtek a különböző szociális juttatások és minden egyéb, a minimálbértől függő juttatás, és ez így lesz most is.

A munkaadók és a munkavállalók úgy egyeztek meg, hogy december 1-től legyen minimálbéremelés, a kormány ezt jóváhagyta, de a juttatások januártól emelkednek. Ilyen egyébként a táppénz maximuma vagy a gyed.





A kormány döntött a kamatstopokról.

A lakosság védelme a magas kamatoktól kiemelt fontosságú, először a járvány, majd a háború és a téves brüsszeli szankciók következtében olyan nehéz gazdasági helyzet alakult ki, hogy a hitelkamatok és a jegybanki alapkamat drasztikusan megnőtt

– mondta Gulyás.

Közölte, örülnek, hogy csökkennek a kamatok, de még mindig magas szinten vannak, ezért a kis- és középvállalkozások kamatstopját április elsejéig meghosszabbítják. Ez az intézkedés eddig 80-85 milliárd forint segítséget jelent.

2024. július 1-i hosszabbítják meg a lakossági kamatstopot. Az érintett családok átlagban 420 ezer forintot spóroltak meg eddig ezzel.

A diákhitel kamattámogatását is meghosszabbítják fél évvel, szintén 2024. július 1-ig.



Üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése

Egyelőre nem döntött a kormány arról, hogy alacsonyabban határozzák-e meg a jövedéki adó emelését az üzemanyagok esetében az eddig tervezettnél, hiszen 425 forintos euróval számoltak korábban.

Gulyás szerint az is kérdés, hogy jövőre a rezsivédelmi alap elegendő lesz-e, mert ha nem, és többletforrást kell bevonni, akkor a jövedéki adó is lehet ez.

Gulyás szerint úgy látszik, hogy jövő évre stabil gazdasági növekedésre számíthatunk. A kormány a költségvetésben négy százalékkal számol. Gazdasági elemzők két százalék feletti növekedéssel számolnak, így Gulyás szerint három százalék feletti gazdasági növekedés jövőre reális lehet.




Tíz és tizenöt százalék közötti keresetbővölére szintén számítanak a jövő évben, de pontosabb adatokat december közepére ígért a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az Árfigyelő rendszer bővítésén dolgozik a GVH, ez még decemberben megtörténhet, így az ünnepkörhöz köthető termékek is megjelenhetnek majd a platformon. Ez viszont összetett feladat, mert egyeztetni kell az áruházláncokkal is. Erre és az előző kérdésre Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő válaszolt írja Hitelfórum.

 

Minimálbér és adózás 2024 – sok adónem is változik a minimálbér emelésével!

Minimálbér és adózás 2024 – sok adónem is változik a minimálbér emelésével!

2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266 800 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326 000 forint írja a hitelforum.hu.




Ez számos más értékhatárt megváltoztat december 1-től:

    • A személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor 2023 decemberében a 232 000 forint egyharmada száz forintra kerekítve vehető figyelembe (77 300 forint),
    • A mezőgazdasági őstermelőknél 2023-ban az adómentes őstermelői bevétel éves összege 1 392 000 forint, az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár 27 840 000 forint, és az átalányadózó őstermelőknek 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelme adómentes,
    • Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál az átalányadózás éves bevételi értékhatára 27 840 000 forint, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 139 200 000 forint, 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelem adómentes.
    • A kiizető csekély értékű ajándékot évi egy alkalommal 23 200 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként.
    • A zakszervezet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást évi 232 000 forint, a szövetkezet a tagjainak nem pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 116 000 forint összegben adhat.
    • A kifizető több magánszemélynek szervezett vendéglátás, szabadidős rendezvény keretében személyenként 58 000 forint értékű ajándéktárgyat adhat egyes meghatározott juttatásként,
    • A távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónál a távmunkavégzéssel összefüggésben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege 2023 decemberében is legfeljebb 23 200 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el.




Szociális hozzájárulási adó

A minimálbérként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét állapítja meg. A szochóból 2023-ban érvényesíthető kedvezmények számításakor ezért minimálbérként a 232 000 forintot kell figyelembe venni.

Az egyes külön adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szocho alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, ez továbbra is a 232 000 forint huszonnégyszerese, azaz 5 568 000 forint.

Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a szochót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie, akkor minimálbérként az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi 232 000 forintot kell figyelembe vennie 2023-ban. Kivétel azonban az egyéni és társas vállalkozók kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó rendelkezésekben említett minimálbér, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum havi összege. Ezekben az esetekben a 2023. decemberre vonatkozó kötelezettséget a 266 800 forint, és a 326 000 forint alapulvételével kell meghatározni.


Társadalombiztosítási járulék

A Tbj törvény szerint minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában főtevékenységtől függően a garantált bérminimum havi összege. A 2023. decemberi tb-járulék megállapításakor minimálbérként 266 800 forintot, vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum havi összegét, azaz 326 000 forintot kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell szja-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeget az adóév első napján hatályos minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével kell meghatározni.

Ennek megfelelően a mentesített keretösszeg számításakor a 232 000 forint jelenti a számítás alapját. Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot (296 400 forintot) kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállalónál a munkáltató által fizetendő közteher mértékét és a nyugellátás számítási alapját a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével, 100 forintra kerekítve kell meghatározni.




Ennek megfelelően 2023. december 1-jétől a közteher

  • a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1300 forint,
  • alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, vagyis 2700 forint,
  • filmipari statiszta esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8000 forint.

A nyugellátás számítási alapja is változik, ami 2023. december 1-jétől:

  • 1 300 forint közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, azaz 3 700 forint,
  • 2 700 forint vagy azt meghaladó közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, vagyis 7 500 forint.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a 2023. január 1-jén hatályos minimálbért, a 232 000 forintot kell alapul vennie.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató 2023 decemberében az általa kifizetett munkabérnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért, azaz a 266 800 forintot meghaladó részére veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

Adóbevallás: változás jön az szja-bevallásban 2024-től!

Adóbevallás: változás jön az szja-bevallásban 2024-től!

Az Országgyűlés napirendjén lévő törvényjavaslatban a személyi jövedelemadót érintő változás is szerepel.

Jelentősen csökkenthetnek az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terhei a törvényjavaslat értelmében: az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény évközi érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatot nem kell majd évente újból beadni, elég csak akkor változás következik be ha az érvényesítést megalapozó körülményekben.




Az első házasok kedvezménye, a családi kedvezmény és a négy vagy több gyermekes anyák kedvezményének esetében folytatólagos nyilatkozatban kérheti a kifizető, hogy mindaddig változatlanul vegyék figyelembe annak tartalmát.

A módosítás jelentős mértékben csökkentheti a kifizetők és a munkáltatók adminisztrációs terheit, azonban nagyobb felelősséget kíván a magánszemélyektől:


a garanciális szabály értelmében ugyanis, ha a jogosultság feltételeinek változásait a magánszemély nem jelzi egy újabb nyilatkozatban, akkor adóbírságot is kiszabhatnak vele szemben.

Az új előírásokat első alkalommal a 2023. december 31-ét követően tett adóelőleg-nyilatkozatok esetében kell majd alkalmazni aminek 2024 Május 20 a határideje.

Változik az adózás 2024 január 1-től!

Változik az adózás 2024 január 1-től!

A kormány törvénymódosításának köszönhetően a települések önkormányzatai a jövőben nem vethetnek ki adót a termőföldre, az idénre beszedett földadót pedig október 1-ig vissza kell téríteni – jelentette be Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója Facebook-oldalán.

A miniszterelnöki főtanácsadó elmondta, hogy a törvénymódosítást a földadó eltörlésére az Agrárminisztérium a gazdaszervezetekkel közösen dolgozta ki és nyújtotta be ami 2024-től megkönnyíti sokak életét.



Felidézte, hogy Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje Hódmezővásárhelyen bevezette a földadót. „Ha a baloldal lenne hatalmon, országossá tenné ezt az adónemet, ami komoly élelmiszerár-növekedést hozna” – húzta alá, hozzátéve: ezt nem hagyhatták.

Azzal folytatta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) aláírásgyűjtést kezdeményezett a földadó betiltásáért. Az akciót sikeresnek nevezte: rövid idő alatt több mint 120 ezren írták alá a petíciót.

A kormánydöntésnek köszönhetően az önkormányzatok az idénre befizetett földadót október 1-ig vissza kell térítsék, új adót pedig nem vethetnek ki

– hangsúlyozta a videóüzenetben Szél István, a Magosz Csongrád-Csanád vármegyei elnöke.

Megjegyezte, hogy a magyar gazdák a háború, a szankciós energiaválság és az aszály mellett is helytállnak, a lakosságot folyamatosan jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel látják el. „Ezt a munkát támogatni és nem akadályozni kell” – idézte az index.



1 2 3 4 5 6 31