Közeleg a 2019-es szja-bevallás




Közeleg az szja-bevallás – mindenkinek üzent a NAV

Február közepéig mindenki megkapja a tavalyi jövedelme és esetleges önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíj-biztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel.
Az igazolások alapján ellenőrizhető az szja-bevallási tervezet és érvényesíthető az adó-visszatérítés, ha a levont adóelőleg meghaladta a fizetendő adót.

Akinek van ügyfélkapuja, az automatikusan elkészített adóbevallási tervezetet március 15-től elérheti a NAV honlapján vagy a magyarorszag.hu kormányzati portálon. Ügyfélkapu-hozzáférést a NAV ügyfélszolgálatain és a kormányhivatalokban lehet igényelni.

A tervezet postázását a NAV-tól március 18-áig lehet kérni sms-ben, a hivatal honlapján elérhető űrlapon vagy formanyomtatványon levélben, kötetlen formában adóazonosító jel és születési dátum megadásával, a telefonos tájékoztató rendszerein keresztül, valamint személyesen az ügyfélszolgálatokon is.

A postázni kért tervezeteket a NAV tértivevényesen, április 30-áig küldi el az igénylőknek. Aki elmulasztja a március 18-i határidőt, már csak személyesen, az ügyfélszolgálatokon kérheti a papíralapú tervezetet – olvasható a közleményben. Tudnivalók

Adóelőleg-nyilatkozatok 2019

Adóelőleg-nyilatkozatok 2019

Így adózunk 2019-ben




Így adózunk 2019-ben

 

Könnyítések minden mennyiségben

 

  • További 2 százalékponttal 17,5%-ra csökken a szociális hozzájárulási adó a korábbi bérmegállapodásnak megfelelően. Ez 130 milliárd forintnyi könnyítés a vállalkozásoknak.
  • A végéhez ér a 4 év alatt megvalósuló, 2 gyermekesek esetén igénybe vehető családi adókedvezmény-emelés, jövőre 20 ezer forint jut havonta gyermekenként. Ez 380 ezer családot érinthet és 20 milliárd forint könnyítés.
  • egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre ötszázalékos lesz. Ha ez az árcsökkenés lecsapódik az üzletekben, akkor a lakosság 20 milliárd forintot spórolhat a pénzügyminisztérium szerint.
  • A nyugdíjasoknak szánt legújabb kedvezmény. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg 70 ezer ember dolgozik így, de a minisztérium a létszám jelentős növekedésére számít.
  • Kedvezőbbé válnak a kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok. A módosítás ugyanis 500 millió forintról 1 milliárd forintra emeli a kisvállalati adóalanyiság választási feltételeinek a bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatárait.
  • A regisztrációs adóról szóló törvény módosítása csökkenti a kis- és középkategóriás motorkerékpárok regisztrációs adóját a személygépkocsik esetében 2012-től végrehajtott adómérték csökkentéssel azonos mértékben, továbbá az elektromos és hibrid meghajtású motorkerékpárok regisztrációs adótételét nulla forintra csökkenti.
  • Nyolcmillió forintról tizenkétmillió forintra nő január 1-jétől a legkisebb vállalkozások áfamentessége. A kisvállalkozások ezzel a mellett, hogy összességében mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, megszabadulnak az áfabevallás kitöltésének kötelezettsége alól is.
  • Váratlan újítás volt, hogy 2019. január elsejétől az elektronikus fizetés erősítése és ezzel párhuzamosan a készpénzhasználat csökkentése érdekében tranzakciónként 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
  • Jövőre természetes személyek kincstárnál vezetett és állampapír-forgalmazás érdekében igénybe vett ügyfélszámlája és más számlavezetőnél vezetett fizetési számlája között lebonyolított fizetési művelet után sem kell majd pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni.
  • A bankadó felsőkulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken.

Mi mennyi 2019 >>>

Egyszerűsítés

 

  • Az adóadminisztráció is csökken a tárca tervei szerint. 2019-től már nem kell fizetni a 75 százalékos különadót, a hitelintézeti különadót vagy kulturális adót. A baleseti adó is megszűnik, de beépül a biztosítási adóba és az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba olvad. Búcsút inthetünk lassan az evának is (hatodik ilyen adófajta, ami jövőre már nem lesz). A kormány ugyanis azt javasolja, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig legyen választható, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.
  • A december 20-ig elvégzendő adófeltöltési kötelezettség szabályai is enyhülnek. Az itt tévesztő cégek esetében a maximális mulasztási bírság-mérték a felére csökken. Jövőre a befizetett előleg és az adóévi adó kilencven százalékának különbözete után maximum tíz százalék lehet a bírság.
  • A kutató-fejlesztő foglalkoztatása után járó adókedvezmény, amely gyakorlatilag felére csökkenti a kutató-fejlesztő munkavállalót alkalmazó vállalkozás szociális hozzájárulási adóját. A kutatás-fejlesztési adókedvezményt felváltó új kedvezmény összege a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után a 19,5 százalékos adómérték 50 százaléka.
  • Az adó-adminisztráció is jelentősen csökken az elmúlt hetek adószakmai tanácskozásai nyomán, mivel például jövőre már nem kell bejelenteni a foglalkoztatottnak dolgozója végzettségére, szakképesítésére, illetve azt ez igazoló okiratokra vonatkozó adatokat.
  • 2019. január 1-jétől választható az áfa rendszerében ismert csoportos adóalanyisághoz hasonló csoportos társasági adóalanyiság. A csoportos társasági adóalanyiságot választók számára az ún. transzferár dokumentáció alóli mentesülés szintén jelentős egyszerűsítést jelent.
  • Az áfamentesség értékhatárának megemelése mellett jelentősen csökkenti az adminisztrációt az üzleti és magáncélra is használt személygépkocsik bérbevétele esetében követendő új szabály, mely szerint jövőre a bejövő számlák áfa tartalmának 50%-a külön útnyilvántartás vezetése nélkül is levonhatóvá válik.
  • Emellett a Nemzteti Adó- és Vámhivatal a tartósan veszteségesen működő óriáscégeket is górcső alá veszi. A NAV ugyanis a nagyárbevételű (két éven keresztül 60 milliárd forintot elérő), de veszteséges cégeket automatikusan ellenőrizni fogja. Azokat a cégeket szűri ki, amelyek csak papíron – a közterhek megfizetésének elkerülése miatt – veszteségesek.
  • A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy elhúzódó projektek esetében milyen új építésű lakóingatlanokra alkalmazható 2020. január 1-ét követően is a kedvezményes, 5 százalékos mértékű lakásáfa.
  • Jövőre a NAV már az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.

 

Az a bizonyos bomba változás

A kormány januártól teljes egészében átalakítja a cafeteria-rendszert. Jövőre kedvezményes közteherfizetés mellett csak a SZÉP kártya három alzsebébe lesz adható béren kívüli juttatás. Néhány juttatás adómentessége ugyanakkor fennmarad, így a munkáltató 2019-ben is adómentesen fizetheti majd a munkavállalók gyermekeinek bölcsődei, óvodai ellátását, illetve sport- és kulturális eseményekre szóló belépőjegyet.

2019-től megszűnik a kockázati biztosítás díjának adómentes minősítése, ami érzékenyen érinti többek között az egészségbiztosításokat.

Adóbevallás 2018/2019: segít a Nav!

Adóbevallás 2018/2019: segít a Nav minden adózónak idén is!

Akinek van ügyfélkapuja, mobiltelefonon, tableten vagy számítógépen is megnézheti, szükség esetén számítógépen módosíthatja is a tervezetet.

Ha valaki azt látja, hogy rendben van, minden adat szerepel benne, akkor nincs teendője, a tervezetből ugyanis bevallás lesz május 22-én. Aki nem lép be a felületre; automatikusan elfogadja a NAV által készített dokumentumot. Azonban az őstermelőknek mindenképpen ki kell egészíteniük a tervezetet. A bevallási tervezetek március 5-e óta elérhetők az ügyfélkapun keresztül.

Fontos, hogy most is mindenki szabadon rendelkezhet adója 1+1%-áról, amivel az általa kiválasztott szervezetet és egyházat vagy a Nemzeti Tehetség programot támogatja. Az ügyfélkapuval rendelkezők ezt pár kattintással, másodpercek alatt kényelmesen elintézhetik a NAV honlapján keresztül is.

Ahhoz, hogy mindenki ilyen könnyedén letudja a személyijövedelemadó-bevallását, a NAV munkatársai azt javasolják, hogy akinek még nincs, mielőbb nyisson ügyfélkaput, és élvezze az online ügyintézés előnyeit. Az ügyfélkapun keresztül ugyanis számos más hivatalos ügy is intézhető, nemcsak az adóbevallás.

Aki még nem rendelkezik ügyfélkapuval, így nyithat könnyedén:

1. lépés – Regisztrálás Ezt megtehetjük bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, a NAV ügyfélszolgálatán vagy külképviseleten.

Mire lesz szükségünk?

* személyazonosításra alkalmas igazolványra (személyi, útlevél, jogosítvány), amellyel igazolhatjuk a személyazonosságunkat,

* lakcímkártyára,

* e-mail-címre, amelyre megkapjuk az első belépéshez szükséges, egyszer használatos kódot.

2. lépés – Aktiválás A kód megküldése után öt napon belül aktiválnunk kell a regisztrációt.

További információ: nav.gov.hu/nav/szja/szja

Magánszemély által elkészített bevallás

Határidő: 2018. május 22. Eddig van lehetőség a bevallási tervezet javítására, kiegészítésére, elfogadására, az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozat leadására.

Magánszemély által elkészített bevallás

Az adózó maga készíti el szja bevallását, ha az adóévben:

  • egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette vállalkozói tevékenységét;

  • az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel, a bevételt nem kifizetőtől szerezte;

  • az adóbevallási tervezetet kiegészíteni vagy módosítani kívánja, de ügyfélkapuval nem rendelkezik.

Milyen nyomtatványon? 17SZJA

Kapcsolódó határidő:

  • magánszemélyek számára: 2018. május 22.

Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ALAPELVEK

1. § (1) *  Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adóigazgatási jogszabályokban foglaltakra is.

(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.

(3) *  A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében – e törvény alapelveinek figyelembevételével – csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.

(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket.

(6) Az adót – egyes kivételekkel – naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.

(7) *  Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.

(8) *  Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető.

(9) *  Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)

a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.

(10) *  Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.

1/A. § *  (1) Ha a Magyarországon – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, az e törvény által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot (e § alkalmazásában a továbbiakban: kedvezmény) csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a (4) bekezdésben meghatározott jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg.

(2) Az e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére a magánszemély akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek minősülnének azzal az eltéréssel, hogy a – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

(3) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti adókötelezettség alá eső összes jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százalékát, feltéve, hogy az említett magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményre azon másik államban, amelyben az adóévben megszerzett (3) bekezdés szerinti jövedelme szintén adóztatható, ugyanazon időszakra nem jogosult.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat, ideértve különösen az adó, adóelőleg megállapítását. Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.

1/B. § *  (1) *  A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi. Ideiglenesnek tekinthető a magyarországi tartózkodás, ha a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon; filmalkotás esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha a filmalkotás gyártási időszakának (ideértve az előkészítést is) időtartama meghaladja a 183 napot.

(1a) *  Az (1) bekezdés szerinti valamennyi feltétel teljesülése esetén a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2) bekezdés d) pontja szerint bejelentett külföldi illetőségű nem előadóművész magánszemély (külföldi stábtag) is választhatja az e § szerinti adózást.

(2) *  Nem képezi az (1) bekezdés szerinti bevétel részét a tevékenység ellátásával összefüggésben utazásra és szállásra fizetett költségtérítés, ideértve a magánszemély részére biztosított utazás, szállás ellenértékét is. Az előzőek szerint megállapított bevételből a magánszemély a jövedelmet költség levonása nélkül állapítja meg, amely jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti bevétel nem önálló tevékenységre tekintettel illeti meg a magánszemélyt, és annak összege másként nem állapítható meg, a magánszemély azt – választása szerint – a (2) bekezdés szerinti tevékenysége szokásos díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja.

(4) *  A magánszemély az adót az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon – természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével – a Magyarországról történő távozását megelőzően – ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig – vallja be, és az említett napig fizeti meg. A bevallásban fel kell tüntetni: * 

a) a magánszemély jövedelmének összegét,

b) a magánszemélyt terhelő adót, és

c) a jövedelmet juttató személy(ek) nevét és címét (székhelyét).

(5) A (2) bekezdés és e törvény egyéb rendelkezésétől eltérően nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Az említett értékhatár átlépése esetén választható a (2)-(4) bekezdés rendelkezésének alkalmazása azzal, hogy a (4) bekezdés szerinti bevallási és megfizetési kötelezettséget első esetben a jövedelem egészére kell teljesíteni, ismétlődő esetben pedig arra a részére, amely tekintetében arra még nem került sor.

(6) E § alkalmazásában előadóművésznek minősül a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján az alábbiakban meghatározott foglalkozást végző magánszemély, függetlenül attól, hogy azt a magánszemély önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) vagy nem önálló tevékenység keretében végzi:

a) 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes,

b) 2726 Színész, bábművész,

c) 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész,

d) 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, és

e) 3711 Segédszínész, statiszta.

1 2 3 4 15