Így adózunk 2021-ben! Adó, Adózás, Adóbevallás 2021





2021 Januártól változik

 

ÍGY ADÓZUNK 2021-BEN >>> MEGNÉZEM >>>

 

    • Egészségügyi szolgáltatási járulék. Akinek nincs egészségbiztosítása, annak kell fizetnie, és  minden januárban inflációkövetően emelik. Az idén az egészségügyi szolgáltatási járulék napi összege (az új tb-törvény kerekítési szabályai szerint) 270 forint, havi összege pedig 8000 forint lesz. Akinek hathavi tartozása gyűlt össze 2020 július elseje óta (ez legelőször 2021 januárjában fordulhat elő), annak érvénytelenítik a TAJ-kártyáját, és fizetőssé válnak számára az egészségügyi szolgáltatások. Kivételt csak a legszegényebbekkel tesznek, ha erről van hatósági bizonyítványuk.
    • Szja. A személyi jövedelemadónál eddig a minimálbér 5 százalékáig havonta igénybe vehető személyi kedvezmények (fogyatékos személyek, súlyos betegek kedvezménye) januártól már nem adókedvezményeknek számítanak, hanem az összevont adóalapot csökkenthetik, a minimálbér harmadáig. Az igénybe vehető havi kedvezmény összege ettől önmagában nem változik.
    • Adózás, részletfizetés. Magánszemélyek 500 ezer forint helyett már 1 millió forintig vehetik igénybe a 12 havi automatikus adórészlet-fizetési lehetőséget. Ha szja-ról, vagy szociális hozzájárulási adóról (szocho) van szó, akkor pedig az szja-bevallásban már nem 200 ezer, hanem 500 ezer forintig igényelhető a pótlékmentes részletfizetés, 6 hónap helyett 12 hónapra.
    • Kata. 40 százalékos különadó terheli azokat a belföldi cégeket, amelyeknek a kisadózók tételes adója szerint adózó partnerük évi 3 millió forintnál többet számláz. A különadó csak a 3 millió forint feletti részre vonatkozik. Ha külföldi vállalkozásnak számláz a katás évi 3 millió forint fölött, akkor a büntetőadót a katásnak kell megfizetnie, de csak a 3 millió forintot meghaladó rész 71,42 százaléka után. Az állam katás megrendeléseire nincs büntetőadó.
    • Kiva. A kisvállalati adó 11 százalékra csökken. Emelkedik a kiva bevételi értékhatára is, 3 milliárd forintra (kapcsolt vállalkozásoknál összegezve kell figyelembe venni), a kilépési pedig 6 milliárd forintra. Amelyik vállalkozásoknál magasak a bérköltségek, érdemes lehet áttérni a szochót és a szakképzési hozzájárulást (és a társasági adót) is kiváltó kivára. Ha a kivásnak nettó 1 millió forintot meghaladó végrehajtható adótartozása van az év utolsó napján, már nem szűnik meg automatikusan az adóalanyisága. Abban az esetben kivázhat tovább, ha a NAV-határozat véglegessé válásáig megfizeti a tartozását.
    • Lakásáfa. Új építésű lakásokra ismét 5 százalékos lesz az általános forgalmi adó, a január elseje utáni ügyletekre 2022 végéig.
    • Gépjárműadó. A NAV-nak (az államnak) kell megfizetni, már nem az önkormányzatoknak. A gépjárműadóból egyáltalán nem kapnak az önkormányzatok. Az első részletet kivételesen nem március 15-ig, hanem április 15-ig kell leróni.
    • Pálinkaadó. A magánfőzés 86 literig jövedékiadó-mentes. A bérfőzött párlat egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig jövedékiadó-mentes – abban az esetben is, ha a bérfőzető adóraktárnak kívánja értékesíteni a pálinkát. Az áfa és a csipszadó megmarad a pálinkán.
    • Illeték. Megszűnik az illetéktörvényben meghatározott elsőfokú hatósági eljárásoknál az illetékkötelezettség.
    • Online számlázás. Most már tényleg minden számlára kiterjesztették. Három hónap türelmi idő mellett már a magánszemélyek és a külföldiek részére kiállított számlákat is le kell jelenteni a NAV online számlarendszerén keresztül. Sőt, a külföldi webáruházaknak is regisztrálniuk kell a NAV online számlarendszerébe, ha Magyarországra értékesítenek. Ha a türelmi idő lejár, és valaki nem tesz eleget a kötelezettségnek, számlánként akár 500 ezer forint is lehet a mulasztási bírság.
    • Megbízható adózók. 1,5 millió forintról 3 millió forintra emelkedik az adófizetési könnyítések értékhatára a megbízható adózók számára.
    • Ipa. A helyi iparűzési adó bevallását minden vállalkozásnak egységesen a NAV-hoz kell benyújtania. Mértékét lefelezte a kormány egy év végén hozott rendelettel: 4 milliárd forint nettó árbevétel, illetve mérlegfőösszeg alatt maximum az árbevétel 1 százaléka lehet az ipa (a települések zöme eddig jellemzően 2 százalékot vetett ki). A kedvezményezett körbe tartozó cégeknek 2021-ben az iparűzési adó előlegének csak 50 százalékát kell megfizetniük az egyes esedékességi időpontokban. Az önkormányzatok legnagyobb saját bevételét megkurtító intézkedés veszélybe sodorja az önkormányzati feladatok ellátását, egyelőre annyit tudni, hogy állami kompenzációt a maximum 25 ezer fős települések kapnak automatikusan, a nagyobb városokról egyedi mérlegeléssel dönt a kormány.
    • Kiskereskedelmi különadó. Az először átmenetinek tervezett sarc megmarad.
    • Bankadó. Nem kell fizetniük a pénzintézeteknek, sőt a 2020-as bankadó egy részével csökkenthetik a 2021-es normál adójukat.
    • Behajthatatlan követelések áfája. Nem csak a vállalkozásokkal, hanem a magánszemélyekkel szembeni behajthatatlan követelésekkel is csökkenthető lesz az áfaalap, és 2015. december 31-ig visszaigényelhető lesz az ilyen áfa.
    • Fejlesztési tartalék, társasági adó. A társasági adóalapot értékhatár nélkül lehet csökkenteni az eredménytartalékból képzett fejlesztési tartalék teljes összegével.
    • Fordított áfa. A munkaerő-kölcsönzésben megszűnik, de mivel az építőiparban nem, így az építési-szerelési tevékenységhez kapcsolódó munkaerő-kölcsönzésben is megmarad a fordított áfa.
    • Csoportos adóalanyiság. Az adózók maguk választhatják meg, mikortól kérik a csoportos adóalanyiságot, illetve annak megszüntetését.
    • EKÁER. Januártól már csak az Egységes Közúti Árufuvarozás Rendszer szempontjából kockázatos vagy a megadott tömeghatárt meghaladó termékeket kell bejelenteni.
    • Telephely. Ha egy külföldi társaság szolgáltatást nyújt Magyarországon, az is telephelyet keletkeztet neki, így itteni tevékenysége adóköteles lehet.
    • Helyi adók. Az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat.




Januárban és áprilisban változik:

  • Jövedéki adó. A dohánytermékek többségénél jelentősen emelkedik jövőre a jövedéki adó, az év során kétszer, január 1-jétől és április 1-jétől. Ez jelentős áremelkedést fog okozni. Úgy számoltunk, hogy egy átlagos doboz cigi ára jövő áprilisra 1400 forint helyett 1626 forintba kerülhet.

Januártól változik, június 30-ig átmeneti szabály van érvényben:

  • SZÉP-kártya. Az szja-törvény szerint egységesen évi 450 ezer forint lesz januártól a rekreációs (kedvezményesen adózó) keret, a költségvetési szerveknél és a vállalkozásoknál is. A veszélyhelyzeti intézkedések miatt azonban június 30-ig mégis megmarad a költségvetési szerveknél 400 ezer forint, a vállalkozásoknál 800 ezer forint az éves rekreációs értékhatár. A második félévre pedig az egységes éves 450 ezer forintos keret vonatkozik. A rekreációs kereten belül az első félévben az egyes alszámlák keretösszege is magasabb, a szálláshely zsebbe legfeljebb évi 400 ezer forintot küldhet kedvezményes adózással a munkáltató (júliustól már csak évi 225 ezer forint), a szabadidő zsebbe 135 ezer forintot (júliustól 75 ezer forint), a vendéglátás zsebre pedig 265 ezer forintot (júliustól már csak 150 ezer forint). Június 30-ig a keretösszegekig nem kell szociális hozzájárulási adót (15,5) sem fizetni a SZÉP-kártya juttatása után.

SZÉP-kártya: mikor mennyi adózhat kedvezményesen?

Arra hogy, miként kell számolni a félévekre adott éves keretekkel, Fata László juttatási szakértő mondott néhány példát. Az első félévben ki lehet adni akár az egész első félévben érvényes magasabb összegű éves rekreációs keretet, illetve az alszámlákra vonatkozó keretösszegeket. Ekkor a második félévben már nem tölthet fel kedvezményes adózással a munkáltató a dolgozó SZÉP-kártyájára. Ha viszont az első félévben nem utalt semennyit a cég, akkor a második félévben már csak az egyébként 2021-re vonatkozó egységes éves rekreációs és alszámlás keretösszegek erejéig tölthet fel kedvezményes adózással. Tegyük fel, 120 ezer forintot utalt csak az első félévben a vendéglátás zsebre (amikor maximum 265 ezer forintot lehetett volna) – ebben az esetben a második félévben már csak 30 ezer forintot utalhat béren kívüli juttatásként adózva (az ekkor már 150 ezer forintos éves keretig). Feltételezve, hogy a cég az első félévben összesen 500 ezer forintig használta ki a rekreációs keretet, a második félévben már kedvezményes adózással nem tud feltölteni. Amennyiben úgy alakul, hogy a cég az első félévben küld 400 ezer forintot a szálláshely alszámlára, és 50 ezer forintot a szabadidőre, akkor a második félévben szintén nem fog tudni kedvezményes adózással feltölteni. Hiába lenne ugyanis még lehetőség a szabadidő és a vendéglátás alszámlán, mivel az összesen 450 ezer forinttal már kimerítette a második félévtől érvényes éves rekreációs keretet. Amire még figyelni kell, hogyha a mondjuk 500 ezer forintnyi első félévi kifizetés után megszűnik július elsejével a dolgozó munkaviszonya, akkor csak 225 ezer forintig (a 450 ezer forint arányos része) lesz kedvezményes az adózás, a felette lévő részre meg kell fizetnie a cégnek a magasabb adót.

A veszélyhelyzet végéig (jelen állás szerint február 8-ig):

  • A járványügyi szűrővizsgálatokat adómentesen biztosíthatja a munkáltató.

Júliustól változik:

  • Áfabevallás. Az adóhatóság a NAV online rendszerén keresztül nála rendelkezésre álló számlainformációk alapján elkészíti majd a vállalkozások áfabevallási tervezetét is. Az szja-bevallási tervezettel ellentétben az adóhatóság által készített áfabevallási tervezet nem válik automatikusan (tehát akár az adózó közreműködése nélkül) „valódi bevallássá”, hanem csak akkor minősül tényleges bevallásnak, ha azt az adózó átnézte, ellenőrizte, elfogadta.
  • Online kereskedelem. Az EU-n belüli elektronikus értékesítés (távértékesítés) szabályai úgy változnak, hogy a határon átnyúló, magánszemély vevő részére értékesített termékekre az áfát szinte minden esetben a vevő helye szerinti tagállamban kell megfizetni, az ott érvényes áfamértékkel. Ha a webáruház EU-n belüli távértékesítéseinek összesített értéke a folyó naptári év és azt megelőző naptári év során meghaladja a 10 000 eurós (nagyjából 3,7 millió forintos) értéket, akkor is a vevő országának adókulcsával kell majd áfát fizetni. Megszűnik az EU-n kívülről rendelt termékek eddigi 22 eurós értékhatár alatti áfamentessége.

Adóbevallás: ERRE kér minden magyar állampolgárt a NAV a rendkívüli helyzetre való tekintettel >>>

Adóbevallás: ERRE kér minden magyar állampolgárt a NAV a rendkívüli helyzetre való tekintettel >>>

Sorban állás helyett online ügyintézés a NAV-nál

Személyes megjelenés nélkül egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb az adóügyek intézése. A gazdálkodó szervezeteknek és az egyéni vállalkozóknak egyébként is kötelező az elektronikus út, a magánszemélyek pedig szabadon dönthetnek, hogy élnek-e a digitalizáció adta lehetőségekkel. Az online ügyintézés mellett ugyancsak kényelmes és gyors megoldást jelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) telefonos ügyfélszolgálata is.

A NAV-nál már jó ideje, csaknem minden ügy online is intézhető, amihez a magánszemélyeknek mindössze KAÜ-azonosításra van szükségük (ügyfélkapus regisztráció, e-személyi igazolvány, telefonos azonosítás). Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás amellett, hogy napjaink alapvető elvárása, jelentősen gyorsítja is a kommunikációt az ügyfél és a hivatalok között. Nem kell sorban állni a postán sem egy irat átvételénél, sem a válasz feladásánál – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében.

Az ügyfélszolgálatok felkeresése helyett tehát érdemes igénybe venni a NAV online szolgáltatásait. A vállalkozások az eBEV-en keresztül küldhetik be adóbevallásukat, nyomon követhetik befizetéseiket, eleget tehetnek többféle adatbejelentési kötelezettségnek, de a bevallásukkal kapcsolatos problémákról is ezen a csatornán keresztül értesülnek. A magánszemélyek elfogadhatják az adóbevallási tervezetüket, online keresetkimutatást vagy akár elveszett adókártya pótlását is igényelhetik. Elektronikusan adó- jövedelem- és illetőségigazolás is kérhető.

Könyvelés-tanácsadács-pályázatok

Számos adóügy intézhető egyszerűen, egy telefonhívással is. Konkrét ügyek intézéséhez mindössze ügyfélazonosító-szám (PIN-kód) vagy részleges kódú telefonos azonosítás szükséges. Ügyfélazonosító-szám legegyszerűbben ügyfélkapun igényelhető a NAV-tól a TEL nyomtatványon. Telefonon többek között javítható a hibás bevallás, kérhető adó-, jövedelem- és illetőség, adónemek közötti átvezetés, tájékoztatás az adószámla-egyenlegről, bejelenthető a levelezési cím vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés.

Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással a magánszemélyek elfogadhatják az adóbevallási tervezetüket, online keresetkimutatást vagy akár elveszett adókártya pótlását is igényelhetik. Elektronikusan adó-, jövedelem- és illetőségigazolás is kérhető.

Adóbevallás 2020: menetrend, határidők!

Aki rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, 2020. március 15-étől tekintheti meg adóbevallási tervezetét az erre a célra kialakított webes felületen, majd azt a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül történő azonosítást követően, vagy a NAV szja-aloldalán (www.nav.gov.hu/szja/szja) az eSZJA ikonra kattintva tudja kiegészíteni, illetve módosítani.

Akinek nincs ügyfélkapuja, annak 2020. március 16-áig beérkezett kérésére a NAV – tértivevényes küldeményként – legkésőbb 2020. április 30-áig postán küldi el az adóbevallási tervezetét. Ez kérhető

– sms-ben a +36 (30) 344 4304 telefonszámon (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következők szerint: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn),

– a NAV honlapján elérhető webűrlapon

– a NAV honlapjáról letölthető „Kérelem az adóbevallási tervezet papíralapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon,

– postai úton kötetlen levélformában,

– a NAV telefonos tájékoztató rendszerein keresztül (a 1819-es Infóvonalon vagy NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszerén) vagy – személyesen a NAV ügyfélszolgálatokon.

Bármelyik esetben a kérelemben fel kell tüntetni az adóazonosító jelet és a születési dátumot.

A legfontosabb további tudnivalók

A kifizetők és munkáltatók által kiállított, a tervezet ellenőrzéséhez, illetve a bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen összesített igazolást 2020. január 31-éig, az adóalapot vagy az adót csökkentő kedvezményekhez kapcsolódó) egyéb igazolásokat legkésőbb 2020. február 15-éig kell megkapni.

Az igazolásokat nem kell a bevalláshoz csatolni, de azokat az elévülési idő végéig (2025. december 31-éig) meg kell őrizni.

Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja, a bevallási kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha a kifizető, munkáltató év közben pontosan az adókötelezettséggel egyező adóelőleget vont le.

Aki egyetért az adóbevallási tervezetével, és nem kötelezett általános forgalmi adó (áfa) fizetésére, nem mezőgazdasági őstermelő vagy nem egyéni vállalkozó, annak nincs további teendője. A papíron kézhez kapott tervezetét vissza sem kell küldenie a NAV-hoz, személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége 2020. május 20-ával automatikusan teljesül.

Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek, az evaalanynak, a kisadózónak (kataalanynak), a mezőgazdasági őstermelőnek és az egyéni vállalkozónak önállóan kell elkészítenie és benyújtania szja-bevallását, amelyhez felhasználhatja a NAV adóbevallási tervezetének adatait. Ha 2020. május 20-áig a tervezetet az online felületen nem fogadják el, nem javítják (szerkesztik) és nem küldik be, vagy a bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítik, akkor nem lesz 2019. évre érvényes személyijövedelemadó-bevallásuk.

Ha az adóbevallási tervezet befizetendő adót tartalmaz, akkor azt 2020. május 20-áig kell átutalni, vagy az adózó nyilatkozhat arról, hogy fizetési kötelezettségét legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben szeretné teljesíteni.

Visszaigényelhető adó esetén a visszajáró összeget a NAV a benyújtástól számított 30 napon belül utalja ki a megadott postacímre vagy számlaszámra. Az utalási adatok megadása hiányában a visszaigényelhető összeg az adószámlán marad, mely esetben annak kiutalása később, a 2017-es „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával kérhető.

Az adóbevallási tervezet legegyszerűbben a webes kitöltő-ellenőrző programmal (WebNYK) egészíthető ki, vagy módosítható és küldhető be, de kinyomtatva postán vagy az ügyfélszolgálatok valamelyikén személyesen is eljuttatható a NAV-hoz. Fontos, hogy a tervezet online felületen történt módosítása, kiegészítése esetén, feltétlenül elektronikusan is be kell küldeni a kiegészített vagy módosított bevallást, mert, ha az elektronikus beküldés elmarad, akkor május 20-án az eredeti – kiegészítés, módosítás nélküli – tervezet válik érvényes személyijövedelemadó-bevallássá, ha addig az adózó önállóan elkészített bevallást sem nyújtott be.

Akinek nincs ügyfélkapu-regisztrációja, az adóbevallási tervezet módosítására vagy kiegészítésére a 19SZJA bevallás kitöltésével és benyújtásával van lehetősége.

A bevallási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával vagy papíron kitöltött 19SZJA bevallás benyújtásával is teljesíthető. A papíralapú „üres” nyomtatvány letölthető és kinyomtatható, illetve a NAV ügyfélszolgálatain kérhető. A 19SZJA jelű bevalláshoz az ÁNYK programot a www.nav.gov.hu honlap „Nyomtatványkitöltő programok” menüpontja alól néhány kattintással lehet letölteni és telepíteni.

A kitöltött és aláírt bevallás egyik példányát ajánlott küldeményként kell postára adni. A NAV ügyfélszolgálatain beszerezhető bevallási egységcsomagok részét képező borítékban postára adott bevallásért 2020. május 20-áig nem kell fizetni.

19SZJA adóbevallás_nyomtatvany

Adóbevallás kisokos 2020

Adóbevallás kisokos 2020: >> minden amit tudni kell!!!

A törvény új adóalap-kedvezményt iktat 2020-tól az szja-törvénybe, amely élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.

„A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” alcímmel egészítik ki az Szja tv. összevont adóalapot megállapító rendelkezéseit; a kedvezményt az adóalapot csökkentő kedvezményként határozzák meg. A törvény tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető. Rögzítik továbbá, hogy a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és – ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben – a kedvezményre jogosító jövedelem összegét. A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére lesz alkalmazható.

Idén lépett hatályba a személyi jövedelemadót és társasági adót érintő azon változások, amelyek a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozásnak köszönhetően újabb lépést tett a jogalkotó a vagyonkezelési struktúrák adósemleges kezelése felé. A törvényjavaslat szerint TBSZ számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány is, magánszemély kedvezményezett részére történő vagyoni juttatás céljából. Ezzel összefüggésben, nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, amennyiben a vagyonkiadás során olyan hozamra tesz szert, mely TBSZ-ből származik. Társasági adóban adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel. Ezen túlmenően, kiterjesztették az alapítói vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése

Minden számlát látni fog a NAV

2020. július 1-től eltörölték a jelenlegi 100 000 forintos jelentési értékhatárt, így az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV-nak az áfa összegétől függetlenül. Így olyan adózók is bekerülnek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd az adóhatóságnak, amely ezek után adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, az EU-n belüli értékesítésekről és a kivitelről is – azokat a számlákat is jelenteni kell majd a hatóságnak, amelyeknél a vevő természetes személy (a vevő neve és adószáma nélkül).

Mindezen információk birtokában az adóhatóság 2021-től képes lesz az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni.

2020. január 1-jétől bevezették a „Hatósági átvezetés” intézményét, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.

Összevonták a járulékokat

A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől.

Az összevonás a járulékkedvezmény miatt mindenekelőtt az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan ki fog terjedni a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is.

A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól.

Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. A vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.

Az őstermelőket és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat is kedvezően érinti a változás, akik július 1. után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.

A nem biztosítottakkal kifizettetik az ellátást

Eddig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. 2020-tól viszont háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változtatást a kabinet a visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta. A Pénzügyminisztérium közlése szerint ez az új szabály nem érinti a sürgősségi ellátást.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

Tao: megszűnt az adófeltöltés, csökken a kiva kulcsa

Megszűnt már 2019-ben az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnése nyomán változnak az annak határidejéhez igazodó növekedési adóhitel szabályai is: a növekedési adóhitel megmarad, ugyanakkor az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni a jogintézmény választására vonatkozó nyilatkozatot. A halasztás (részletfizetés) alapján az adó megfizetése hat egyenlő részletben lehetséges, a később megfizetett adóra továbbra is kamatot kell fizetni.

2020. január 1-től a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökkent. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése – szól az indokolás.

2020. január elsejétől megszűnt az egyszerűsített vállalkozó adó (eva).

A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosították a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályokat, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják. A könnyítések szerint a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a könyveiket, és jelentősen csökken a nyilatkozatok száma. Emellett egyszerűsödnek a kamatlevonásra, az adókedvezményekre és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok.

A tao-törvény másik módosítása lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek választhassák az ekho szerinti adózást – azaz 15% közterhet fizessenek 250 millió forintos összeghatárig. Ezen túl az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket 100 százalékos támogatási intenzitás keretében, vagyis önerő nélkül valósíthatják meg. A tárgyi eszközberuházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.

2020-tól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. A javaslat szerint 2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. 2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken.

Újabb áfacsökkentés

18%-ról 5%-ra csökkent a szálláshelyadás áfakulcsa.

Helyi adók

A helyi adókról szóló törvény módosításait elsősorban az adózói adminisztrációs terhek csökkentésének szándéka hatja át. A jogszabály-változás több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban.

Mentességek a pénzügyi tranzakciós illeték alól

A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezést vezettek be, a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési műveletek is mentességet kaptak a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Szintén mentesül a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig, e fölött 6000 forint lesz az illeték maximuma.

Számvitel: egyszerűbb lesz a projektek elszámolása

A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.

A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A törvénymódosítás az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban egyértelmű lesz, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.

Nagyon sok az apró részlet

A nyáron elfogadott törvénycsomag és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat a linkekre kattintva olvasható; a „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” című törvényjavaslat itt olvasható, míg a „Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” címet viselő törvényjavaslat és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat itt található.

Az elfogadott adócsomagok számos részletszabályt pontosítanak, írásunkban a leglényegesebb elemek kiemelésére szorítkoztunk. Az adócsomagok pontos tartalmának részletes tanulmányozása ezért elengedhetetlen.

Változások az adózásban 2020-tól!

Változások az adózásban 2020-tól! Adóbevallás (szja) 2020

Adónemek jönnek és mennek
Jövő január első napjától megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), a vállalkozók nagy része azonban még nem döntött arról, hogy milyen adónemre tér át a határidő lejárta után. Az evások december 31-ig dönthetnek arról, hogy jövőre milyen adózási formát választva folytatják tevékenységüket. Azok a gazdálkodók, akik év végéig nem élnek a választás lehetőségével, egyéni vállalkozóként a vállalkozói szja szabályai alá fognak tartozni, míg társas vállalkozásként a társasági adó alanyává válnak.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan a kisvállalati adó (kiva), illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020. január 1-ji hatállyal.

A nyári módosítás értelmében az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett 2020. január 1-től a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is bekerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatások körébe. (Ezt az indokolja, hogy januártól a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa mértéke is 5 százalékra csökken.) A hozzájárulás számítására vonatkozó szabályok nem változnak, így a hozzájárulás alapja a szálláshely-szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke, a hozzájárulás mértéke pedig 4 százalék.

A csoportos biztosításoknál lejár a türelmi idő december 31-én. Még a 2018-as változások hatályon kívül helyezték az úgynevezett kockázati biztosítások adómentességét. Az átmeneti rendelkezések lehetővé tették azonban az adózóknak a felkészülést, hiszen 2019-ben még a korábbi szabályozás szerint lehetett eljárni. Így érdemes átgondolni az egyes biztosítási konstrukciók adózását 2020-ra vonatkozóan, mert az egy éves türelmi idő 2019. december 31-vel lejár.

Január elsejétől megszűnik az ingyenes céginformációs szolgáltatásra vonatkozó, idén júliusban elfogadott és október 1-jén hatályba lépett korlátozás, így a jövőben ismét ingyenes és korlátozásmentes lesz a cégjegyzékben szereplő adatok elérése.

Mikor szükséges az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni?

Ha az adózó

  • mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli;
  • áfafizetésre kötelezett magánszemély;
  • egyéni vállalkozó;
  • fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
  • a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozatában költség levonását kérte,
  • csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
  • az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság fizetésére köteles;
  • nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;
  • a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
  • jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható;
  • nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett mentességről szóló nyilatkozatot;
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;
  • a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
  • valamely bevételével összefüggésben az ekho szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
  • valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;
  • adóját a törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.
1 2 3 6