Adóbevallás 2020: Minden, amit tudnod kell 2020-ban >>>

Minden, amit a személyi jövedelemadó bevallásról tudnod kell 2020-ban:

Ahogy tavaly, az adóhatóság idén is elkészíti a magánszemélyek szja-bevallási tervezetét a 2019. évi jövedelmekről, a munkáltatók, kifizetők által benyújtott adatszolgáltatások és a rendelkezésére álló adatok alapján. Mutatjuk, mit kell tennie az adózóknak 2020-ban.

Az ügyfélkapuval rendelkezők 2020. március 15-étől tekintheti meg adóbevallási tervezetét, amelyet vagy a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül, vagy a NAV szja-aloldalán tudja kiegészíteni, módosítani. Az ügyfélkapuval nem rendelkező magánszemélyeknek a NAV a 2020. március 16-áig beérkezett kérésére – tértivevényes küldeményként – küldi meg az adóbevallás tervezetét legkésőbb 2020. április 30-áig postán. Ezt a magánszemélyek kérhetik

  • sms-ben a +36 (30) 344 4304 telefonszámon megadva az adóazonosító jelet, születési dátumot a következő formulát követve: pl. SZJA 8123456789 19800130 vagyis SZJA “szóköz” az adóazonosítójel “szóköz” ééééhhnn [évhónapnap],
  • a NAV telefonos tájékoztató rendszerein keresztül (a 1819-es Infóvonalon vagy NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszerén)
  • a NAV honlapján elérhető
  • a NAV honlapjáról letölthető “Kérelem az adóbevallási tervezet papíralapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon,
  • postai úton kötetlen levélformában,
  • személyesen a NAV ügyfélszolgálatokon.

Minden esetben szükség lesz az adóazonosító jelre és a születési dátumra.

Az adóbevallást akkor is be kell nyújtani, ha már megfizetésre került az adó.

A bevallási kötelezettség alól nem mentesül az sem, akinek a kifizetője, munkáltatója év közben pontosan az adókötelezettséggel egyező adóelőleget vont le. Azoknak, akik a tervezetet elfogadják és nem kötelezettek az általános forgalmi adó (áfa) megfizetésére, nem őstermelők vagy egyéni vállalkozók, nincs további teendőjük. A tervezetet még csak vissza sem kell küldeni a NAV-nak, a bevallási kötelezettségük 2020. május 20-án automatikusan teljesül.

Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek, az EVA-sok, a KATA-sok, a mezőgazdasági őstermelők és az egyéni vállalkozók maguk készítik el, és nyújtják be az adóbevallásukat, ehhez persze felhasználhátják a NAV adóbevallási tervezetének adatait. Ha 2020. május 20-áig a tervezetet az online felületen nem fogadják el, nem javítják (szerkesztik) és nem küldik be, vagy a bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítik, akkor nem lesz 2019. évre érvényes személyijövedelemadó-bevallásuk.

Ha az adóbevallási tervezet befizetendő adót tartalmaz, akkor azt 2020. május 20-áig kell átutalni.

Arra is van lehetőség, hogy az adózó nyilatkozhat arról, hogy fizetési kötelezettségét legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben szeretné teljesíteni. Visszaigényelhető adó esetén a visszajáró összeget a NAV a benyújtástól számított 30 napon belül utalja ki a megadott postacímre vagy számlaszámra. Az utalási adatok megadása hiányában a visszaigényelhető összeg az adószámlán marad, mely esetben annak kiutalása később, a 2017-es “Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával kérhető.

Az adóbevallási tervezet legegyszerűbben a webes kitöltő-ellenőrző programmal (WebNYK) egészíthető ki, vagy módosítható és küldhető be, de kinyomtatva postán vagy az ügyfélszolgálatok valamelyikén személyesen is eljuttatható a NAV-hoz. Fontos, hogy a tervezet online felületen történt módosítása, kiegészítése esetén, feltétlenül elektronikusan is be kell küldeni a kiegészített vagy módosított bevallást, mert, ha az elektronikus beküldés elmarad, akkor május 20-án az eredeti – kiegészítés, módosítás nélküli – tervezet válik érvényes személyijövedelemadó-bevallássá, ha addig az adózó önállóan elkészített bevallást sem nyújtott be.

Akinek nincs ügyfélkapu-regisztrációja, az adóbevallási tervezet módosítására vagy kiegészítésére a 19SZJA bevallás kitöltésével és benyújtásával van lehetősége.A bevallási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával vagy papíron kitöltött 19SZJA bevallás benyújtásával is teljesíthető. A papíralapú “üres” nyomtatvány letölthető és kinyomtatható, illetve a NAV ügyfélszolgálatain kérhető. A 19SZJA jelű bevalláshoz az ÁNYK programot a www.nav.gov.hu honlap “Nyomtatványkitöltő programok” menüpontja alól néhány kattintással lehet letölteni és telepíteni.

A kitöltött és aláírt bevallás egyik példányát ajánlott küldeményként kell postára adni. A NAV ügyfélszolgálatain beszerezhető bevallási egységcsomagok részét képező borítékban postára adott bevallásért 2020. május 20-áig nem kell fizetni.

Adóbevallás: ERRE kér minden magyar állampolgárt a NAV a rendkívüli helyzetre való tekintettel >>>

Adóbevallás: ERRE kér minden magyar állampolgárt a NAV a rendkívüli helyzetre való tekintettel >>>

Sorban állás helyett online ügyintézés a NAV-nál

Személyes megjelenés nélkül egyszerűbb, gyorsabb és biztonságosabb az adóügyek intézése. A gazdálkodó szervezeteknek és az egyéni vállalkozóknak egyébként is kötelező az elektronikus út, a magánszemélyek pedig szabadon dönthetnek, hogy élnek-e a digitalizáció adta lehetőségekkel. Az online ügyintézés mellett ugyancsak kényelmes és gyors megoldást jelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) telefonos ügyfélszolgálata is.

A NAV-nál már jó ideje, csaknem minden ügy online is intézhető, amihez a magánszemélyeknek mindössze KAÜ-azonosításra van szükségük (ügyfélkapus regisztráció, e-személyi igazolvány, telefonos azonosítás). Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás amellett, hogy napjaink alapvető elvárása, jelentősen gyorsítja is a kommunikációt az ügyfél és a hivatalok között. Nem kell sorban állni a postán sem egy irat átvételénél, sem a válasz feladásánál – olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleményében.

Az ügyfélszolgálatok felkeresése helyett tehát érdemes igénybe venni a NAV online szolgáltatásait. A vállalkozások az eBEV-en keresztül küldhetik be adóbevallásukat, nyomon követhetik befizetéseiket, eleget tehetnek többféle adatbejelentési kötelezettségnek, de a bevallásukkal kapcsolatos problémákról is ezen a csatornán keresztül értesülnek. A magánszemélyek elfogadhatják az adóbevallási tervezetüket, online keresetkimutatást vagy akár elveszett adókártya pótlását is igényelhetik. Elektronikusan adó- jövedelem- és illetőségigazolás is kérhető.

Számos adóügy intézhető egyszerűen, egy telefonhívással is. Konkrét ügyek intézéséhez mindössze ügyfélazonosító-szám (PIN-kód) vagy részleges kódú telefonos azonosítás szükséges. Ügyfélazonosító-szám legegyszerűbben ügyfélkapun igényelhető a NAV-tól a TEL nyomtatványon. Telefonon többek között javítható a hibás bevallás, kérhető adó-, jövedelem- és illetőség, adónemek közötti átvezetés, tájékoztatás az adószámla-egyenlegről, bejelenthető a levelezési cím vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés.

Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással a magánszemélyek elfogadhatják az adóbevallási tervezetüket, online keresetkimutatást vagy akár elveszett adókártya pótlását is igényelhetik. Elektronikusan adó-, jövedelem- és illetőségigazolás is kérhető.

Adóbevallás 2020: menetrend, határidők!





Aki rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, 2020. március 15-étől tekintheti meg adóbevallási tervezetét az erre a célra kialakított webes felületen, majd azt a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül történő azonosítást követően, vagy a NAV szja-aloldalán (www.nav.gov.hu/szja/szja) az eSZJA ikonra kattintva tudja kiegészíteni, illetve módosítani.

Akinek nincs ügyfélkapuja, annak 2020. március 16-áig beérkezett kérésére a NAV – tértivevényes küldeményként – legkésőbb 2020. április 30-áig postán küldi el az adóbevallási tervezetét. Ez kérhető

– sms-ben a +36 (30) 344 4304 telefonszámon (az üzenetben meg kell adni az adóazonosító jelet és a születési dátumot a következők szerint: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn),

– a NAV honlapján elérhető webűrlapon

– a NAV honlapjáról letölthető „Kérelem az adóbevallási tervezet papíralapon történő átvételéhez” elnevezésű formanyomtatványon,

– postai úton kötetlen levélformában,

– a NAV telefonos tájékoztató rendszerein keresztül (a 1819-es Infóvonalon vagy NAV Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszerén) vagy – személyesen a NAV ügyfélszolgálatokon.

Bármelyik esetben a kérelemben fel kell tüntetni az adóazonosító jelet és a születési dátumot.

A legfontosabb további tudnivalók

A kifizetők és munkáltatók által kiállított, a tervezet ellenőrzéséhez, illetve a bevallás kitöltéséhez nélkülözhetetlen összesített igazolást 2020. január 31-éig, az adóalapot vagy az adót csökkentő kedvezményekhez kapcsolódó) egyéb igazolásokat legkésőbb 2020. február 15-éig kell megkapni.

Az igazolásokat nem kell a bevalláshoz csatolni, de azokat az elévülési idő végéig (2025. december 31-éig) meg kell őrizni.

Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja, a bevallási kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha a kifizető, munkáltató év közben pontosan az adókötelezettséggel egyező adóelőleget vont le.

Aki egyetért az adóbevallási tervezetével, és nem kötelezett általános forgalmi adó (áfa) fizetésére, nem mezőgazdasági őstermelő vagy nem egyéni vállalkozó, annak nincs további teendője. A papíron kézhez kapott tervezetét vissza sem kell küldenie a NAV-hoz, személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége 2020. május 20-ával automatikusan teljesül.

Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélynek, az evaalanynak, a kisadózónak (kataalanynak), a mezőgazdasági őstermelőnek és az egyéni vállalkozónak önállóan kell elkészítenie és benyújtania szja-bevallását, amelyhez felhasználhatja a NAV adóbevallási tervezetének adatait. Ha 2020. május 20-áig a tervezetet az online felületen nem fogadják el, nem javítják (szerkesztik) és nem küldik be, vagy a bevallási kötelezettségüket más módon nem teljesítik, akkor nem lesz 2019. évre érvényes személyijövedelemadó-bevallásuk.

Ha az adóbevallási tervezet befizetendő adót tartalmaz, akkor azt 2020. május 20-áig kell átutalni, vagy az adózó nyilatkozhat arról, hogy fizetési kötelezettségét legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben szeretné teljesíteni.

Visszaigényelhető adó esetén a visszajáró összeget a NAV a benyújtástól számított 30 napon belül utalja ki a megadott postacímre vagy számlaszámra. Az utalási adatok megadása hiányában a visszaigényelhető összeg az adószámlán marad, mely esetben annak kiutalása később, a 2017-es „Átvezetési és kiutalási kérelem az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatvány benyújtásával kérhető.

Az adóbevallási tervezet legegyszerűbben a webes kitöltő-ellenőrző programmal (WebNYK) egészíthető ki, vagy módosítható és küldhető be, de kinyomtatva postán vagy az ügyfélszolgálatok valamelyikén személyesen is eljuttatható a NAV-hoz. Fontos, hogy a tervezet online felületen történt módosítása, kiegészítése esetén, feltétlenül elektronikusan is be kell küldeni a kiegészített vagy módosított bevallást, mert, ha az elektronikus beküldés elmarad, akkor május 20-án az eredeti – kiegészítés, módosítás nélküli – tervezet válik érvényes személyijövedelemadó-bevallássá, ha addig az adózó önállóan elkészített bevallást sem nyújtott be.

Akinek nincs ügyfélkapu-regisztrációja, az adóbevallási tervezet módosítására vagy kiegészítésére a 19SZJA bevallás kitöltésével és benyújtásával van lehetősége.

A bevallási kötelezettség az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával vagy papíron kitöltött 19SZJA bevallás benyújtásával is teljesíthető. A papíralapú „üres” nyomtatvány letölthető és kinyomtatható, illetve a NAV ügyfélszolgálatain kérhető. A 19SZJA jelű bevalláshoz az ÁNYK programot a www.nav.gov.hu honlap „Nyomtatványkitöltő programok” menüpontja alól néhány kattintással lehet letölteni és telepíteni.

A kitöltött és aláírt bevallás egyik példányát ajánlott küldeményként kell postára adni. A NAV ügyfélszolgálatain beszerezhető bevallási egységcsomagok részét képező borítékban postára adott bevallásért 2020. május 20-áig nem kell fizetni.

19SZJA adóbevallás_nyomtatvany

Adóbevallás kisokos 2020

Adóbevallás kisokos 2020: >> minden amit tudni kell!!!

A törvény új adóalap-kedvezményt iktat 2020-tól az szja-törvénybe, amely élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.

„A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” alcímmel egészítik ki az Szja tv. összevont adóalapot megállapító rendelkezéseit; a kedvezményt az adóalapot csökkentő kedvezményként határozzák meg. A törvény tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető. Rögzítik továbbá, hogy a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és – ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben – a kedvezményre jogosító jövedelem összegét. A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére lesz alkalmazható.

Idén lépett hatályba a személyi jövedelemadót és társasági adót érintő azon változások, amelyek a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozásnak köszönhetően újabb lépést tett a jogalkotó a vagyonkezelési struktúrák adósemleges kezelése felé. A törvényjavaslat szerint TBSZ számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány is, magánszemély kedvezményezett részére történő vagyoni juttatás céljából. Ezzel összefüggésben, nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, amennyiben a vagyonkiadás során olyan hozamra tesz szert, mely TBSZ-ből származik. Társasági adóban adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel. Ezen túlmenően, kiterjesztették az alapítói vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése

Minden számlát látni fog a NAV

2020. július 1-től eltörölték a jelenlegi 100 000 forintos jelentési értékhatárt, így az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV-nak az áfa összegétől függetlenül. Így olyan adózók is bekerülnek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd az adóhatóságnak, amely ezek után adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, az EU-n belüli értékesítésekről és a kivitelről is – azokat a számlákat is jelenteni kell majd a hatóságnak, amelyeknél a vevő természetes személy (a vevő neve és adószáma nélkül).

Mindezen információk birtokában az adóhatóság 2021-től képes lesz az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni.

2020. január 1-jétől bevezették a „Hatósági átvezetés” intézményét, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.

Összevonták a járulékokat

A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől.

Az összevonás a járulékkedvezmény miatt mindenekelőtt az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan ki fog terjedni a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is.

A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól.

Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. A vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.

Az őstermelőket és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat is kedvezően érinti a változás, akik július 1. után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.

A nem biztosítottakkal kifizettetik az ellátást

Eddig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. 2020-tól viszont háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változtatást a kabinet a visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta. A Pénzügyminisztérium közlése szerint ez az új szabály nem érinti a sürgősségi ellátást.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

Tao: megszűnt az adófeltöltés, csökken a kiva kulcsa

Megszűnt már 2019-ben az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnése nyomán változnak az annak határidejéhez igazodó növekedési adóhitel szabályai is: a növekedési adóhitel megmarad, ugyanakkor az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni a jogintézmény választására vonatkozó nyilatkozatot. A halasztás (részletfizetés) alapján az adó megfizetése hat egyenlő részletben lehetséges, a később megfizetett adóra továbbra is kamatot kell fizetni.

2020. január 1-től a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökkent. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése – szól az indokolás.

2020. január elsejétől megszűnt az egyszerűsített vállalkozó adó (eva).

A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosították a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályokat, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják. A könnyítések szerint a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a könyveiket, és jelentősen csökken a nyilatkozatok száma. Emellett egyszerűsödnek a kamatlevonásra, az adókedvezményekre és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok.

A tao-törvény másik módosítása lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek választhassák az ekho szerinti adózást – azaz 15% közterhet fizessenek 250 millió forintos összeghatárig. Ezen túl az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket 100 százalékos támogatási intenzitás keretében, vagyis önerő nélkül valósíthatják meg. A tárgyi eszközberuházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.

2020-tól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. A javaslat szerint 2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. 2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken.

Újabb áfacsökkentés

18%-ról 5%-ra csökkent a szálláshelyadás áfakulcsa.

Helyi adók

A helyi adókról szóló törvény módosításait elsősorban az adózói adminisztrációs terhek csökkentésének szándéka hatja át. A jogszabály-változás több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban.

Mentességek a pénzügyi tranzakciós illeték alól

A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezést vezettek be, a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési műveletek is mentességet kaptak a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Szintén mentesül a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig, e fölött 6000 forint lesz az illeték maximuma.

Számvitel: egyszerűbb lesz a projektek elszámolása

A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.

A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A törvénymódosítás az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban egyértelmű lesz, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.

Nagyon sok az apró részlet

A nyáron elfogadott törvénycsomag és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat a linkekre kattintva olvasható; a „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” című törvényjavaslat itt olvasható, míg a „Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” címet viselő törvényjavaslat és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat itt található.

Az elfogadott adócsomagok számos részletszabályt pontosítanak, írásunkban a leglényegesebb elemek kiemelésére szorítkoztunk. Az adócsomagok pontos tartalmának részletes tanulmányozása ezért elengedhetetlen.

Adóbevallás 2020: adóváltozás jön!

Az elfogadott 2020-as adócsomag mellett tavaly ősszel is döntött a parlament az új évet érintő adóváltozásokról, az adóbevallás is éríntett a változásokban, mutatjuk:

A lényegi változások:

  • Idén január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig. Ez az intézkedés nemzetközi szinten egyedülálló próbálkozás a családvédelmi intézkedések keretében.
  • 13 százalékról 12 százalékra mérséklődött a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés.
  • 18%-ról 5%-ra csökken a szálláshelyadás áfa kulcsa, de közben érvényes lesz erre a szolgáltatási körre is a turisztikai fejlesztési hozzájárulás.
  • A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.
  • A fejlesztési adókedvezmény illetően a 2020. január 1-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a létszám- és bérköltség feltételek.
  • Január elsejétől megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó (eva). A kormány az adórendszer egyszerűsítését célozza ezzel a lépéssel, az eva iránti igény ugyanis jelentősen lecsökkent az előző években az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kiva.
  • A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé tették a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazását. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változott.
  • A Kisvállalati adó mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken január elsejétől. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése.
  • Várhatóan 15,5 százalékra csökken idén a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2019-es 17,5% után, de ez az év későbbi részében lesz végleges.
  • A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők pedig a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítást kapnak.
  • A csekkes átutalások 20 ezer forintig illetékmentesek lettek, továbbá itt is érvényes lesz a 6.000 forintos illetékmaximum.
  • Megszűnik az adófeltöltés társasági adóban, innovációs járulékban és energiaellátók jövedelemadójában.
  • Új társasági adóalanyként jelent meg a szabályozásban a vagyonkezelő alapítvány.
  • Emelkedik a hagyományos dohánytermékek jövedéki adótartalma, már most 3 lépcsős adóemelést rögzített a kormány.
  • Az őszi változtatások nyomán új, egységes társadalombiztosítási járulékot vezetett be a parlament. A változások 2020. július elsején lépnek hatályba. Az eddigi négy helyett egyetlen járulékot kell majd a munkavállalók után fizetni. Ezt az új egységes társadalombiztosítási járulékot 18,5 százalékban határozzák meg, amely megegyezik a jelenleg hatályos négy járulék összegével (egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék.)
  • 2020. július 1-je után munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot szerezhetnek majd az őstermelők és a megbízási jogviszonyban dolgozók is.
  • Szintén az őszi módosítások részét képezte, hogy júliustól minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség, ami átlagosan 14 százalékos jövedelem-emelkedést jelent az érintettek többsége számára (eddig csak a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasoknak volt ez biztosított).
  • Kedvezőbbé vált a gyermekek után járó családi kedvezmény igénybe vétele, mert a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a kedvezmény.
  • Szigorítás jön az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban. A járulékfizetés nem teljesítése esetén, ha a tartozás meghaladja a havi járuléktétel háromszorosát, akkor a TAJ az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán érvénytelenné válik.
  • Minden számláról online adatot kell szolgáltatni, a cél, hogy 2021 tavaszától a NAV elkészítse a vállalkozások áfa bevallási tervezetét. Az adóhivatal eddig csak a 100 ezer forintos áfa összeget elérő számlák adatait látta online, 2020. július 1-től már az ún. belföldi áfaalanyok részére kiállított számlát, vagyis lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-től pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is.
  • 2020. július 1-től számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az ún. áfa-mentes ügyletek nagy részéről is, így például a magán-egészségügyi, fogorvosi, oktatási szolgáltatásról, illetve az ingatlanértékesítésről is. Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken a számlakibocsátásra nyitva álló határidő.
  • Van továbbá egy érdekes adócsökkentés is idén. Valamennyi (e-cigi) töltőfolyadék jövedékiadó-mértéke az eddigi 55 forint helyett 20 forintra csökken júliustól.
1 2 3 7