19SZJA bevallás: minden információ itt eSZJA!





Elindult az idei 2020-as e-szja rendszer, már minden aktuális szja bevallási információ fenn van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

Az adóhatóság szerdai közleménye szerint január 8-tól elérhető a 19SZJA személyijövedelemadó-bevallás nyomtatvány és a kitöltéséhez szükséges felület. Azok, akik maguk készítenék el a bevallásukat, már használhatják a webes kitöltő programot is, ami a legegyszerűbben a NAV eSZJA oldaláról (https://eszja.nav.gov.hu) érhető el. Az elkészített bevallásokat elektronikusan be lehet küldeni.

A NAV-felület akkor is alkalmas a bevallás elkészítésére, ha valaki nem az ügyfélkapun nyújtja be a bevallását. A nyomtatványt ki lehet tölteni az általános nyomtatványkitöltő programmal vagy akár papíron is. A papíralapú kitöltéshez szükséges üres bevallási nyomtatványt és kitöltési útmutatót ki lehet nyomtatni a NAV eSZJA oldaláról, illetve beszerezhető a NAV bármely ügyfélszolgálatán. Akiknek nem kell elektronikus kapcsolatot tartaniuk a NAV-val, továbbra is beküldhetik postán a bevallásukat.
A NAV idén is minden adózónak, a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozóknak, mezőgazdasági őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek is készít adóbevallási tervezetet.

A magánszemélyeknek és azoknak a tavaly egész évben katás vagy evás egyéni vállalkozóknak, akiknek volt főállásuk és kaptak munkabért (szja-köteles bért), automatikusan bevallássá válik az szja-bevallási tervezetük, ha önállóan nem nyújtanak be szja-bevallást.

A főállású egyéni vállalkozóknál, az őstermelőknél és az áfás magánszemélyeknél nem működik ez az automatizmus, nekik ahhoz, hogy a tervezetből bevallás legyen, azt a beküldés előtt mindenképpen ki kell egészíteniük a jövedelmi adatokkal.

Az szja-bevallási és befizetési határidő egységesen, valamennyi adózóra vonatkozóan 2020. május 20.

Saját adóbevallási tervezetét március 15-től bárki megnézheti az ügyfélkapun keresztül a www.nav.gov.hu-ról és a www.magyarorszag.hu-ról elérhető eSZJA oldalon. Aki nem használ ügyfélkaput, március 16-ig adóazonosító jele és születési dátuma megadásával többféle módon is kérheti a tervezet postázását: SMS-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon (ebben a formában: SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn), a NAV honlapján elérhető űrlapon, levélben, formanyomtatványon (BEVTERVK), telefonon a 1819-es hívószámon és személyesen az ügyfélszolgálatokon.

Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról a korábbi évekhez hasonlóan idén is lehet rendelkezni elektronikusan és papíron is – közölte a NAV.

19SZJA_nyomtatvany

Adóbevallás kisokos 2020

Adóbevallás kisokos 2020: >> minden amit tudni kell!!!

A törvény új adóalap-kedvezményt iktat 2020-tól az szja-törvénybe, amely élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.

„A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” alcímmel egészítik ki az Szja tv. összevont adóalapot megállapító rendelkezéseit; a kedvezményt az adóalapot csökkentő kedvezményként határozzák meg. A törvény tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető. Rögzítik továbbá, hogy a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és – ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben – a kedvezményre jogosító jövedelem összegét. A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére lesz alkalmazható.

Idén lépett hatályba a személyi jövedelemadót és társasági adót érintő azon változások, amelyek a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozásnak köszönhetően újabb lépést tett a jogalkotó a vagyonkezelési struktúrák adósemleges kezelése felé. A törvényjavaslat szerint TBSZ számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány is, magánszemély kedvezményezett részére történő vagyoni juttatás céljából. Ezzel összefüggésben, nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, amennyiben a vagyonkiadás során olyan hozamra tesz szert, mely TBSZ-ből származik. Társasági adóban adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel. Ezen túlmenően, kiterjesztették az alapítói vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése

Minden számlát látni fog a NAV

2020. július 1-től eltörölték a jelenlegi 100 000 forintos jelentési értékhatárt, így az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV-nak az áfa összegétől függetlenül. Így olyan adózók is bekerülnek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd az adóhatóságnak, amely ezek után adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, az EU-n belüli értékesítésekről és a kivitelről is – azokat a számlákat is jelenteni kell majd a hatóságnak, amelyeknél a vevő természetes személy (a vevő neve és adószáma nélkül).

Mindezen információk birtokában az adóhatóság 2021-től képes lesz az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni.

2020. január 1-jétől bevezették a „Hatósági átvezetés” intézményét, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.

Összevonták a járulékokat

A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől.

Az összevonás a járulékkedvezmény miatt mindenekelőtt az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan ki fog terjedni a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is.

A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól.

Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. A vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.

Az őstermelőket és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat is kedvezően érinti a változás, akik július 1. után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.

A nem biztosítottakkal kifizettetik az ellátást

Eddig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. 2020-tól viszont háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változtatást a kabinet a visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta. A Pénzügyminisztérium közlése szerint ez az új szabály nem érinti a sürgősségi ellátást.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.

Tao: megszűnt az adófeltöltés, csökken a kiva kulcsa

Megszűnt már 2019-ben az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában

Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnése nyomán változnak az annak határidejéhez igazodó növekedési adóhitel szabályai is: a növekedési adóhitel megmarad, ugyanakkor az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni a jogintézmény választására vonatkozó nyilatkozatot. A halasztás (részletfizetés) alapján az adó megfizetése hat egyenlő részletben lehetséges, a később megfizetett adóra továbbra is kamatot kell fizetni.

2020. január 1-től a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökkent. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése – szól az indokolás.

2020. január elsejétől megszűnt az egyszerűsített vállalkozó adó (eva).

A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosították a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályokat, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják. A könnyítések szerint a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a könyveiket, és jelentősen csökken a nyilatkozatok száma. Emellett egyszerűsödnek a kamatlevonásra, az adókedvezményekre és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok.

A tao-törvény másik módosítása lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek választhassák az ekho szerinti adózást – azaz 15% közterhet fizessenek 250 millió forintos összeghatárig. Ezen túl az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket 100 százalékos támogatási intenzitás keretében, vagyis önerő nélkül valósíthatják meg. A tárgyi eszközberuházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.

2020-tól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. A javaslat szerint 2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. 2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken.

Újabb áfacsökkentés

18%-ról 5%-ra csökkent a szálláshelyadás áfakulcsa.

Helyi adók

A helyi adókról szóló törvény módosításait elsősorban az adózói adminisztrációs terhek csökkentésének szándéka hatja át. A jogszabály-változás több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban.

Mentességek a pénzügyi tranzakciós illeték alól

A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezést vezettek be, a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési műveletek is mentességet kaptak a pénzügyi tranzakciós illeték alól.

Szintén mentesül a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig, e fölött 6000 forint lesz az illeték maximuma.

Számvitel: egyszerűbb lesz a projektek elszámolása

A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.

A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A törvénymódosítás az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban egyértelmű lesz, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.

Nagyon sok az apró részlet

A nyáron elfogadott törvénycsomag és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat a linkekre kattintva olvasható; a „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” című törvényjavaslat itt olvasható, míg a „Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” címet viselő törvényjavaslat és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat itt található.

Az elfogadott adócsomagok számos részletszabályt pontosítanak, írásunkban a leglényegesebb elemek kiemelésére szorítkoztunk. Az adócsomagok pontos tartalmának részletes tanulmányozása ezért elengedhetetlen.

Adóbevallás 2020: adóváltozás jön!

Az elfogadott 2020-as adócsomag mellett tavaly ősszel is döntött a parlament az új évet érintő adóváltozásokról, az adóbevallás is éríntett a változásokban, mutatjuk:

A lényegi változások:

  • Idén január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig. Ez az intézkedés nemzetközi szinten egyedülálló próbálkozás a családvédelmi intézkedések keretében.
  • 13 százalékról 12 százalékra mérséklődött a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél összesen 5 milliárd forintot hagy az intézkedés.
  • 18%-ról 5%-ra csökken a szálláshelyadás áfa kulcsa, de közben érvényes lesz erre a szolgáltatási körre is a turisztikai fejlesztési hozzájárulás.
  • A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatok esetében 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.
  • A fejlesztési adókedvezmény illetően a 2020. január 1-jétől kezdődően bejelentett beruházások vonatkozásában megszűnnek a létszám- és bérköltség feltételek.
  • Január elsejétől megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó (eva). A kormány az adórendszer egyszerűsítését célozza ezzel a lépéssel, az eva iránti igény ugyanis jelentősen lecsökkent az előző években az olyan új, kedvezőbb adózási formák bevezetését követően, mint a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) és a kiva.
  • A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan lehetővé tették a nemzetközi sportszervezetek munkavállalóinak az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alkalmazását. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.
  • Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változott.
  • A Kisvállalati adó mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken január elsejétől. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése.
  • Várhatóan 15,5 százalékra csökken idén a szociális hozzájárulási adó mértéke a 2019-es 17,5% után, de ez az év későbbi részében lesz végleges.
  • A szociális hozzájárulási adót fizető mezőgazdasági őstermelők pedig a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítást kapnak.
  • A csekkes átutalások 20 ezer forintig illetékmentesek lettek, továbbá itt is érvényes lesz a 6.000 forintos illetékmaximum.
  • Megszűnik az adófeltöltés társasági adóban, innovációs járulékban és energiaellátók jövedelemadójában.
  • Új társasági adóalanyként jelent meg a szabályozásban a vagyonkezelő alapítvány.
  • Emelkedik a hagyományos dohánytermékek jövedéki adótartalma, már most 3 lépcsős adóemelést rögzített a kormány.
  • Az őszi változtatások nyomán új, egységes társadalombiztosítási járulékot vezetett be a parlament. A változások 2020. július elsején lépnek hatályba. Az eddigi négy helyett egyetlen járulékot kell majd a munkavállalók után fizetni. Ezt az új egységes társadalombiztosítási járulékot 18,5 százalékban határozzák meg, amely megegyezik a jelenleg hatályos négy járulék összegével (egy teherré olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék.)
  • 2020. július 1-je után munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot szerezhetnek majd az őstermelők és a megbízási jogviszonyban dolgozók is.
  • Szintén az őszi módosítások részét képezte, hogy júliustól minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség, ami átlagosan 14 százalékos jövedelem-emelkedést jelent az érintettek többsége számára (eddig csak a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasoknak volt ez biztosított).
  • Kedvezőbbé vált a gyermekek után járó családi kedvezmény igénybe vétele, mert a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a kedvezmény.
  • Szigorítás jön az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban. A járulékfizetés nem teljesítése esetén, ha a tartozás meghaladja a havi járuléktétel háromszorosát, akkor a TAJ az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán érvénytelenné válik.
  • Minden számláról online adatot kell szolgáltatni, a cél, hogy 2021 tavaszától a NAV elkészítse a vállalkozások áfa bevallási tervezetét. Az adóhivatal eddig csak a 100 ezer forintos áfa összeget elérő számlák adatait látta online, 2020. július 1-től már az ún. belföldi áfaalanyok részére kiállított számlát, vagyis lényegében minden vállalkozói számlát, 2021. január 1-től pedig még a magánszemélyek részére kiállítottakat is.
  • 2020. július 1-től számlát, illetve nyugtát kell kiállítani az ún. áfa-mentes ügyletek nagy részéről is, így például a magán-egészségügyi, fogorvosi, oktatási szolgáltatásról, illetve az ingatlanértékesítésről is. Emellett tizenöt napról nyolc napra csökken a számlakibocsátásra nyitva álló határidő.
  • Van továbbá egy érdekes adócsökkentés is idén. Valamennyi (e-cigi) töltőfolyadék jövedékiadó-mértéke az eddigi 55 forint helyett 20 forintra csökken júliustól.

Változások az adózásban 2020-tól!

Változások az adózásban 2020-tól! Adóbevallás (szja) 2020

Adónemek jönnek és mennek
Jövő január első napjától megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), a vállalkozók nagy része azonban még nem döntött arról, hogy milyen adónemre tér át a határidő lejárta után. Az evások december 31-ig dönthetnek arról, hogy jövőre milyen adózási formát választva folytatják tevékenységüket. Azok a gazdálkodók, akik év végéig nem élnek a választás lehetőségével, egyéni vállalkozóként a vállalkozói szja szabályai alá fognak tartozni, míg társas vállalkozásként a társasági adó alanyává válnak.

A szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével párhuzamosan a kisvállalati adó (kiva), illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020. január 1-ji hatállyal.

A nyári módosítás értelmében az étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom mellett 2020. január 1-től a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás is bekerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás-köteles szolgáltatások körébe. (Ezt az indokolja, hogy januártól a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfa mértéke is 5 százalékra csökken.) A hozzájárulás számítására vonatkozó szabályok nem változnak, így a hozzájárulás alapja a szálláshely-szolgáltatás áfa nélküli ellenértéke, a hozzájárulás mértéke pedig 4 százalék.

A csoportos biztosításoknál lejár a türelmi idő december 31-én. Még a 2018-as változások hatályon kívül helyezték az úgynevezett kockázati biztosítások adómentességét. Az átmeneti rendelkezések lehetővé tették azonban az adózóknak a felkészülést, hiszen 2019-ben még a korábbi szabályozás szerint lehetett eljárni. Így érdemes átgondolni az egyes biztosítási konstrukciók adózását 2020-ra vonatkozóan, mert az egy éves türelmi idő 2019. december 31-vel lejár.

Január elsejétől megszűnik az ingyenes céginformációs szolgáltatásra vonatkozó, idén júliusban elfogadott és október 1-jén hatályba lépett korlátozás, így a jövőben ismét ingyenes és korlátozásmentes lesz a cégjegyzékben szereplő adatok elérése.

Mikor szükséges az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni?

Ha az adózó

  • mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség nem terheli;
  • áfafizetésre kötelezett magánszemély;
  • egyéni vállalkozó;
  • fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
  • a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozatában költség levonását kérte,
  • csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
  • az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság fizetésére köteles;
  • nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;
  • a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
  • jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható;
  • nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett mentességről szóló nyilatkozatot;
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása alapján állapítja meg;
  • a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
  • valamely bevételével összefüggésben az ekho szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
  • valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;
  • adóját a törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.

Adóváltozások 2020 január 1-jétől

Adóváltozások 2020 január 1-jétől

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

  • A Családvédelmi Akcióterv keretében 2020. január 1-jétől új adóalap-kedvezmény lép életbe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára.
  • Az adóalap-kedvezmény a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), továbbá bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemtípusok tekintetében érvényesíthető, és azokkal egyenlő mértékű.  Ennek következtében lényegében az ilyen jövedelmek után a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem keletkezik adókötelezettségük.
  • A kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem lesz csökkenthető, és a kedvezmény érvényesítéséhez az adóbevallásban nyilatkozatot kell majd tenni.
  • A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén i) a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt, ii) a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, valamint iii) a 2019-es évet megelőző évre vonatkozó, de 2019. december 31-ét követően kifizetett jövedelmek tekintetében érvényesíthető a kedvezmény.

 

Vállalkozásokat érintő adóváltozások

Feltöltési kötelezettség – TÁRSASÁGI ADÓ

  1. január 1-jétől megszűnik a feltöltési kötelezettség. (Az adózók 2019. adóévben ugyanakkor még – választásuk szerint – külön nyilatkozat benyújtásával alkalmazhatják a feltöltést abban az esetben, ha a 2019. adóévük utolsó hónapjának 20. napja a módosító törvény hatálybalépésénél nem korábbi.

Feltöltési kötelezettség – HELYI ADÓK

A helyi iparűzési adó tekintetében megmarad a feltöltési kötelezettség a helyi adózási jogszabályok rendelkezései szerint.

 

Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

A 2020. január 1-jétől a helyi iparűzési adóról szóló bevallás NAV-on keresztül történő benyújtására csak akkor lesz mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

 

Az adóadatok NAV általi továbbítása

  1. július 1-jétől – főszabály szerint – nem lesz szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben a bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való külön bejelentésére. Ezeket az információkat ugyanis a NAV közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

Továbbá az adóalanyoknak lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék a NAV-on keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz. Ezen módosítás 2020. január 1-jén lép hatályba.

Szociális hozzájárulási adó

  1. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke.

 

Társadalombiztosítás

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forintról (napi 250 forint) 7710 forintra (napi 257 forint) növekszik 2020. január 1-jétől.

 

ÁFA

Behajthatatlan követelés mint az áfaalap utólagos csökkentésének egyik jogcíme

Egy nemrégiben kiadott Európai Bírósági ítéletnek is köszönhetően a jövőben lehetőség lesz az áfaalap utólagos csökkentésére behajthatatlan követelés jogcímén.

Az elfogadott adócsomag értelmében az áfatörvény külön fogja definiálni a behajthatatlan követelés fogalmát. Így behajthatatlan követelés alatt azon követelésként fennálló bruttó ellenértéket kell majd érteni, amelyre a következő feltételek egyike teljesül:

  • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
  • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
  • a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

A behajthatatlan követelés jogcímen csak akkor csökkenthető utólagosan az áfa-alapja, ha az adózó figyelemmel volt a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére. Emellett az áfatörvény rendkívül szigorú feltételeket fog megkövetelni az adózóktól a behajthatatlan követelés áfaalapban történő elszámolására (összesen 9, együttes feltételt kell majd teljesíteniük az adózóknak).

A módosítás 2020. január 1-jétől fog hatályba lépni.

Kisvállalati adó (KIVA)

A kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020. január 1-jei hatállyal.

 

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

  1. január 1-jétől megszüntetésre kerül.

 

Reklámadó

A reklámadó tényleges alkalmazása2019. július 1. és 2022. december 31-. időszakban átmenetileg megszűnik azzal, hogy az elfogadott módosítás szerint 0 százalékra csökken a reklámadó mértéke mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén.

 

A pénzügyi tranzakciós illeték

Illetékmentessé válik (a kihirdetést követő naptól) a 20 ezer forint alatti postai csekkes befizetés, e felett pedig az illeték mértéke 6 ezer forintban lesz maximalizálva.

A módosítás mentességet vezet be a kincstár által vezetett számlák terhére történő fizetési műveletekre is. Mentesül továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték alól (2020. január 1-jétől) a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között bonyolított tranzakciók mellett az ugyanezen célból kezdeményezett (természetes személy által teljesített) postai csekkes befizetés is.

 

1 2 3 18