Kormányinfó – itt vannak a bejelentések mik változnak 2024-ben!

A minimálbértől függő szociális juttatások csak januártól emelkednek

Van egy jogszabályi rend, ami azt jelentette, az elmúlt 30 évben, hogy január elsejétől emelkedtek a különböző szociális juttatások és minden egyéb, a minimálbértől függő juttatás, és ez így lesz most is.

A munkaadók és a munkavállalók úgy egyeztek meg, hogy december 1-től legyen minimálbéremelés, a kormány ezt jóváhagyta, de a juttatások januártól emelkednek. Ilyen egyébként a táppénz maximuma vagy a gyed.





A kormány döntött a kamatstopokról.

A lakosság védelme a magas kamatoktól kiemelt fontosságú, először a járvány, majd a háború és a téves brüsszeli szankciók következtében olyan nehéz gazdasági helyzet alakult ki, hogy a hitelkamatok és a jegybanki alapkamat drasztikusan megnőtt

– mondta Gulyás.

Közölte, örülnek, hogy csökkennek a kamatok, de még mindig magas szinten vannak, ezért a kis- és középvállalkozások kamatstopját április elsejéig meghosszabbítják. Ez az intézkedés eddig 80-85 milliárd forint segítséget jelent.

2024. július 1-i hosszabbítják meg a lakossági kamatstopot. Az érintett családok átlagban 420 ezer forintot spóroltak meg eddig ezzel.

A diákhitel kamattámogatását is meghosszabbítják fél évvel, szintén 2024. július 1-ig.



Üzemanyagok jövedéki adójának csökkentése

Egyelőre nem döntött a kormány arról, hogy alacsonyabban határozzák-e meg a jövedéki adó emelését az üzemanyagok esetében az eddig tervezettnél, hiszen 425 forintos euróval számoltak korábban.

Gulyás szerint az is kérdés, hogy jövőre a rezsivédelmi alap elegendő lesz-e, mert ha nem, és többletforrást kell bevonni, akkor a jövedéki adó is lehet ez.

Gulyás szerint úgy látszik, hogy jövő évre stabil gazdasági növekedésre számíthatunk. A kormány a költségvetésben négy százalékkal számol. Gazdasági elemzők két százalék feletti növekedéssel számolnak, így Gulyás szerint három százalék feletti gazdasági növekedés jövőre reális lehet.




Tíz és tizenöt százalék közötti keresetbővölére szintén számítanak a jövő évben, de pontosabb adatokat december közepére ígért a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az Árfigyelő rendszer bővítésén dolgozik a GVH, ez még decemberben megtörténhet, így az ünnepkörhöz köthető termékek is megjelenhetnek majd a platformon. Ez viszont összetett feladat, mert egyeztetni kell az áruházláncokkal is. Erre és az előző kérdésre Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő válaszolt írja Hitelfórum.

 

Minimálbér és adózás 2024 – sok adónem is változik a minimálbér emelésével!

Minimálbér és adózás 2024 – sok adónem is változik a minimálbér emelésével!

2023. december 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összege, azaz a havi minimálbér 266 800 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben az alapbérként megállapított garantált bérminimum havi összege 326 000 forint írja a hitelforum.hu.




Ez számos más értékhatárt megváltoztat december 1-től:

    • A személyi kedvezmény havi összegének kiszámításakor 2023 decemberében a 232 000 forint egyharmada száz forintra kerekítve vehető figyelembe (77 300 forint),
    • A mezőgazdasági őstermelőknél 2023-ban az adómentes őstermelői bevétel éves összege 1 392 000 forint, az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi értékhatár 27 840 000 forint, és az átalányadózó őstermelőknek 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelme adómentes,
    • Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál az átalányadózás éves bevételi értékhatára 27 840 000 forint, a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknél 139 200 000 forint, 1 392 000 forint átalányban megállapított jövedelem adómentes.
    • A kiizető csekély értékű ajándékot évi egy alkalommal 23 200 forint értékben adhat egyes meghatározott juttatásként.
    • A zakszervezet béren kívüli juttatásként üdülési szolgáltatást évi 232 000 forint, a szövetkezet a tagjainak nem pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 116 000 forint összegben adhat.
    • A kifizető több magánszemélynek szervezett vendéglátás, szabadidős rendezvény keretében személyenként 58 000 forint értékű ajándéktárgyat adhat egyes meghatározott juttatásként,
    • A távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónál a távmunkavégzéssel összefüggésben igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege 2023 decemberében is legfeljebb 23 200 forint lehet. Ha a munkavállaló nem egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában töltött napokkal arányos része számolható el.




Szociális hozzájárulási adó

A minimálbérként az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét állapítja meg. A szochóból 2023-ban érvényesíthető kedvezmények számításakor ezért minimálbérként a 232 000 forintot kell figyelembe venni.

Az egyes külön adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szocho alapjára vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, ez továbbra is a 232 000 forint huszonnégyszerese, azaz 5 568 000 forint.

Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a szochót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie, akkor minimálbérként az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi 232 000 forintot kell figyelembe vennie 2023-ban. Kivétel azonban az egyéni és társas vállalkozók kötelezettségeinek megállapítására vonatkozó rendelkezésekben említett minimálbér, amely a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum havi összege. Ezekben az esetekben a 2023. decemberre vonatkozó kötelezettséget a 266 800 forint, és a 326 000 forint alapulvételével kell meghatározni.


Társadalombiztosítási járulék

A Tbj törvény szerint minimálbér a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában főtevékenységtől függően a garantált bérminimum havi összege. A 2023. decemberi tb-járulék megállapításakor minimálbérként 266 800 forintot, vagy szakképzettséget igénylő főtevékenységnél a garantált bérminimum havi összegét, azaz 326 000 forintot kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem kell szja-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeget az adóév első napján hatályos minimálbér vagy a garantált bérminimum alapulvételével kell meghatározni.

Ennek megfelelően a mentesített keretösszeg számításakor a 232 000 forint jelenti a számítás alapját. Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot (296 400 forintot) kell alapul venni.

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállalónál a munkáltató által fizetendő közteher mértékét és a nyugellátás számítási alapját a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér alapulvételével, 100 forintra kerekítve kell meghatározni.




Ennek megfelelően 2023. december 1-jétől a közteher

  • a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1300 forint,
  • alkalmi munka esetén a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, vagyis 2700 forint,
  • filmipari statiszta esetében a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százaléka, azaz 8000 forint.

A nyugellátás számítási alapja is változik, ami 2023. december 1-jétől:

  • 1 300 forint közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1,4 százaléka, azaz 3 700 forint,
  • 2 700 forint vagy azt meghaladó közteher fizetésével naponta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 2,8 százaléka, vagyis 7 500 forint.

Rehabilitációs hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles kifizetőnek a 2023. január 1-jén hatályos minimálbért, a 232 000 forintot kell alapul vennie.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a munkáltató 2023 decemberében az általa kifizetett munkabérnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért, azaz a 266 800 forintot meghaladó részére veheti figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.

Adóbevallás: változás jön az szja-bevallásban 2024-től!

Adóbevallás: változás jön az szja-bevallásban 2024-től!

Az Országgyűlés napirendjén lévő törvényjavaslatban a személyi jövedelemadót érintő változás is szerepel.

Jelentősen csökkenthetnek az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terhei a törvényjavaslat értelmében: az első házasok kedvezménye és a családi kedvezmény évközi érvényesítéséhez szükséges nyilatkozatot nem kell majd évente újból beadni, elég csak akkor változás következik be ha az érvényesítést megalapozó körülményekben.




Az első házasok kedvezménye, a családi kedvezmény és a négy vagy több gyermekes anyák kedvezményének esetében folytatólagos nyilatkozatban kérheti a kifizető, hogy mindaddig változatlanul vegyék figyelembe annak tartalmát.

A módosítás jelentős mértékben csökkentheti a kifizetők és a munkáltatók adminisztrációs terheit, azonban nagyobb felelősséget kíván a magánszemélyektől:


a garanciális szabály értelmében ugyanis, ha a jogosultság feltételeinek változásait a magánszemély nem jelzi egy újabb nyilatkozatban, akkor adóbírságot is kiszabhatnak vele szemben.

Az új előírásokat első alkalommal a 2023. december 31-ét követően tett adóelőleg-nyilatkozatok esetében kell majd alkalmazni aminek 2024 Május 20 a határideje.

Változik az adózás 2024 január 1-től!

Változik az adózás 2024 január 1-től!

A kormány törvénymódosításának köszönhetően a települések önkormányzatai a jövőben nem vethetnek ki adót a termőföldre, az idénre beszedett földadót pedig október 1-ig vissza kell téríteni – jelentette be Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója Facebook-oldalán.

A miniszterelnöki főtanácsadó elmondta, hogy a törvénymódosítást a földadó eltörlésére az Agrárminisztérium a gazdaszervezetekkel közösen dolgozta ki és nyújtotta be ami 2024-től megkönnyíti sokak életét.



Felidézte, hogy Márki-Zay Péter, a baloldal korábbi miniszterelnök-jelöltje Hódmezővásárhelyen bevezette a földadót. „Ha a baloldal lenne hatalmon, országossá tenné ezt az adónemet, ami komoly élelmiszerár-növekedést hozna” – húzta alá, hozzátéve: ezt nem hagyhatták.

Azzal folytatta, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) aláírásgyűjtést kezdeményezett a földadó betiltásáért. Az akciót sikeresnek nevezte: rövid idő alatt több mint 120 ezren írták alá a petíciót.

A kormánydöntésnek köszönhetően az önkormányzatok az idénre befizetett földadót október 1-ig vissza kell térítsék, új adót pedig nem vethetnek ki

– hangsúlyozta a videóüzenetben Szél István, a Magosz Csongrád-Csanád vármegyei elnöke.

Megjegyezte, hogy a magyar gazdák a háború, a szankciós energiaválság és az aszály mellett is helytállnak, a lakosságot folyamatosan jó minőségű és biztonságos élelmiszerrel látják el. „Ezt a munkát támogatni és nem akadályozni kell” – idézte az index.



Adózás 2024 – megszavazták az új adótörvényeket! Így adózunk 2024-ben!

Adózás 2024 – megszavazták az új adótörvényeket! Így adózunk 2024-ben!

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvényeket. A kormány egyes területeken további adókönnyítést és adócsökkentést hajt végre a jövő évben a ma elfogadott adótörvények alapján – közölte a Pénzügyminisztérium (PM).

A 2024-es adóeljárási szabályok fókuszában a családi adórendszer védelme, a munkát és a gazdaságot terhelő adók alacsonyan tartása, az egyszerűsítés, a dereguláció és a gazdaság fehérítése áll.

  • Kiterjesztik a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának kedvezményeit,
  • csökkentik az adminisztrációt,
  • és egyszerűsítik a gépjárműadó szabályait.
  • a jövedéki adó szintjét jövőre az uniós minimumszinthez igazítják.

A minisztériumi közleményben az áll, hogy Magyarország évek óta kockáztatta a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó szintjét.

Brüsszel döntésére hivatkozva a kormány megemeli a benzin és a gázolaj jövedéki adóját.

Ezért – hasonlóan a többi uniós országhoz – a légitársaságok hozzájárulása zöld adóként Magyarországon is fennmarad, kedvezményt biztosítva ugyanakkor a kevésbé szennyező repülőgépeknek.

Indul a tisztogatás

A kormány jövőre is folytatja a gazdaság fehérítését: míg 2010-ben 22,3 százalék volt az áfacsalás mértéke, mára ez 5,1 százalékra csökkent, ezzel Magyarország érte el az Európai Unió tagállamai közül a legjobb eredményt az áfacsalás elleni küzdelemben. Ezzel nyernek a tisztességesen működő vállalkozások, nyer a gazdaság és a költségvetés is.

A most elfogadott adótörvények a PM szerint megfelelő alapot adnak a jövő évi költségvetéshez, amellyel a kormány jövőre is biztosítja:

  • a családbarát adórendszert,
  • a szerinte alacsony személyi jövedelemadót,
  • a családi adókedvezményt,
  • a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét,
  • emellett továbbra is garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát.

A családpolitikai kiadások és a családi adókedvezmények együttes összege így jövőre meghaladja a 3300 milliárd forintot.

A jövő évi adótörvényeket az országgyűlés 136 igen és 49 nem szavazattal elfogadta.

Törvényben tiltják a földadó kivetését

Sikeres volt az agrárpetíció, az Országgyűlés törvényben tiltotta meg a földadó kivetését – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). Kapcsolódó tartalmak

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása szeptember 1-től lép hatályba, amelynek értelmében

a települések önkormányzatai nem vethetnek ki adót termőföldre, a termőföld tulajdonjogára és a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jogra.

A módosító javaslatot május 19-én Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, valamint Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója közösen nyújtották be a Magyar Országgyűlés számára.

1 2 3 4 5 6 31