Adóváltozások 2020 január 1-jétől

Adóváltozások 2020 január 1-jétől

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

  • A Családvédelmi Akcióterv keretében 2020. január 1-jétől új adóalap-kedvezmény lép életbe a négy vagy több gyermeket nevelő anyák számára.
  • Az adóalap-kedvezmény a nem önálló tevékenységből származó jövedelem (ide nem értve a végkielégítés törvényben előírt mértékét meghaladó összegét), továbbá bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelemtípusok tekintetében érvényesíthető, és azokkal egyenlő mértékű.  Ennek következtében lényegében az ilyen jövedelmek után a négy vagy több gyermeket nevelő anyáknak nem keletkezik adókötelezettségük.
  • A kedvezmény alapját képező jövedelem más kedvezménnyel nem lesz csökkenthető, és a kedvezmény érvényesítéséhez az adóbevallásban nyilatkozatot kell majd tenni.
  • A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. Munkaviszonyból származó jövedelem esetén i) a 2019. december 31-ét követő időszakra elszámolt, ii) a 2019. évre vonatkozó, de 2020. január 10-ét követően kifizetett, valamint iii) a 2019-es évet megelőző évre vonatkozó, de 2019. december 31-ét követően kifizetett jövedelmek tekintetében érvényesíthető a kedvezmény.

 

Vállalkozásokat érintő adóváltozások

Feltöltési kötelezettség – TÁRSASÁGI ADÓ

  1. január 1-jétől megszűnik a feltöltési kötelezettség. (Az adózók 2019. adóévben ugyanakkor még – választásuk szerint – külön nyilatkozat benyújtásával alkalmazhatják a feltöltést abban az esetben, ha a 2019. adóévük utolsó hónapjának 20. napja a módosító törvény hatálybalépésénél nem korábbi.

Feltöltési kötelezettség – HELYI ADÓK

A helyi iparűzési adó tekintetében megmarad a feltöltési kötelezettség a helyi adózási jogszabályok rendelkezései szerint.

 

Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

A 2020. január 1-jétől a helyi iparűzési adóról szóló bevallás NAV-on keresztül történő benyújtására csak akkor lesz mód, ha az adózó által beküldött bevallás helyes. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

 

Az adóadatok NAV általi továbbítása

  1. július 1-jétől – főszabály szerint – nem lesz szükség az iparűzési adókötelezettséggel, idegenforgalmi adókötelezettséggel összefüggésben a bejelentett adóadatok székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz való külön bejelentésére. Ezeket az információkat ugyanis a NAV közvetlenül juttatja el a székhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

Továbbá az adóalanyoknak lehetősége nyílik arra, hogy az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelentsék a NAV-on keresztül az iparűzési adókötelezettségükkel érintett önkormányzati adóhatósághoz. Ezen módosítás 2020. január 1-jén lép hatályba.

Szociális hozzájárulási adó

  1. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke.

 

Társadalombiztosítás

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500 forintról (napi 250 forint) 7710 forintra (napi 257 forint) növekszik 2020. január 1-jétől.

 

ÁFA

Behajthatatlan követelés mint az áfaalap utólagos csökkentésének egyik jogcíme

Egy nemrégiben kiadott Európai Bírósági ítéletnek is köszönhetően a jövőben lehetőség lesz az áfaalap utólagos csökkentésére behajthatatlan követelés jogcímén.

Az elfogadott adócsomag értelmében az áfatörvény külön fogja definiálni a behajthatatlan követelés fogalmát. Így behajthatatlan követelés alatt azon követelésként fennálló bruttó ellenértéket kell majd érteni, amelyre a következő feltételek egyike teljesül:

  • a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi;
  • a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte;
  • a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;
  • a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.

A behajthatatlan követelés jogcímen csak akkor csökkenthető utólagosan az áfa-alapja, ha az adózó figyelemmel volt a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére. Emellett az áfatörvény rendkívül szigorú feltételeket fog megkövetelni az adózóktól a behajthatatlan követelés áfaalapban történő elszámolására (összesen 9, együttes feltételt kell majd teljesíteniük az adózóknak).

A módosítás 2020. január 1-jétől fog hatályba lépni.

Kisvállalati adó (KIVA)

A kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökken 2020. január 1-jei hatállyal.

 

Egyszerűsített vállalkozói adó (eva)

  1. január 1-jétől megszüntetésre kerül.

 

Reklámadó

A reklámadó tényleges alkalmazása2019. július 1. és 2022. december 31-. időszakban átmenetileg megszűnik azzal, hogy az elfogadott módosítás szerint 0 százalékra csökken a reklámadó mértéke mind a közzétevő, mind a megrendelő esetén.

 

A pénzügyi tranzakciós illeték

Illetékmentessé válik (a kihirdetést követő naptól) a 20 ezer forint alatti postai csekkes befizetés, e felett pedig az illeték mértéke 6 ezer forintban lesz maximalizálva.

A módosítás mentességet vezet be a kincstár által vezetett számlák terhére történő fizetési műveletekre is. Mentesül továbbá a pénzügyi tranzakciós illeték alól (2020. január 1-jétől) a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között bonyolított tranzakciók mellett az ugyanezen célból kezdeményezett (természetes személy által teljesített) postai csekkes befizetés is.

 

Kata adózás 2016

2016. február 25-ig kell benyújtaniuk az adóhatóságnak a 2015. évi adatszolgáltatásukat. A köznyelvben éves bevallásnak hívjuk, de a beküldendő 15KATA nyomtatvány tulajdonképpen egy nyilatkozat a 2015. évi összes bevételről és a 40%-os adóról (6 M fölött), valamint egy adatszolgáltatás.

Mely esetekben, és milyen határidővel kell egy katás adózónak iparűzési adóbevallást benyújtania?

Az 1990. évi C. törvény (a helyi adókról) 39/B § (5) bekezdése alapján azon kisadózó adóalanyok, akik az iparűzési adó megfizetésében a tételes adófizetést választották fő szabály szerint nem kötelezettek adóbevallás benyújtására.

A 39/B § (6) bekezdése értelmében azonban vannak olyan esetek amikor mégis kell bevallást benyújtani. Nézzük melyek ezek.

1. Ha a kata adóalanyiság bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, akkor a megszűnés, illetve szünetelés hónapját követő hónap 15-ik napjáig kell a bevallást benyújtani.

Például ha egy katás egyéni vállalkozó október 17-én megszünteti vagy ettől az időponttól szünetelteti a tevékenységét, akkor a bevallást november 15-éig be kell nyújtani az önkormányzat felé. Ebben az esetben az adó alapja a 2,5 millió forint adóalapnak az adókötelezettség naptári napjaival számolt arányos része.

2. Szintén bevallást kell benyújtani, ha egyébként bármely okból az adóév során szünetel a vállalkozás katafizetési kötelezettsége. Ilyen ok lehet például, ha egy adott hónap egészében táppénzben vagy gyedben, gyesben részesül a katás vállalkozó, és emiatt nem tudja személyesen folytatni a kisadózói tevékenységét.

Ebben az esetben a bevallást az adóévet követő év január 15-éig, azaz jelen esetben 2015. 01. 15-éig kell benyújtani. Például, ha október 29. és december 2. között a vállalkozó folyamatosan táppénzen van, akkor november hónapra nem kell katát fizetnie, de emiatt 2015. 01. 15-éig be kell adnia az iparűzési adóbevallást akkor is, ha tételes adófizetést választott. A törvény szövegéből az következik, hogy ilyenkor a november hónap naptári napjaira jutó iparűzési adóalap után nem kell megfizetni az adót, vagyis az adó alapja ezen hónap naptári napjaival arányosan csökken.

Ha azonban nem egész hónapban volt táppénzen a kisadózó, vagy a táppénz napjainak száma nem éri el a 30 napot, akkor az iparűzési adót a teljes adóalap után meg kell fizetni, s egyébként ilyen esetben nincs is szükség iparűzési adó bevallására, hiszen az adóalap nem csökken.

3. Végül szintén be kell nyújtani az iparűzési adó bevallást, ha az önkormányzat adóalap-mentességet vagy bármilyen adókedvezményt biztosít a területén tevékenykedő vállalkozóknak, és az érintett kisadózó élni szeretne a kedvezményekkel. Ebben az esetben is az évet követő január 15-e a bevallás határideje.