Adóbevallás, adózás, szja 2024 – fontos változások! adócsomagok – 2024. január 1-jével hatályba lépő – legfontosabb rendelkezései.
Személyi jövedelemadó
USA-ból származó kamatjövedelem adóztatása
Főszabály szerint egyéb jövedelemként adózik az USA-ból származó kamatjövedelem, ha megszűnik (hatályát veszíti) a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény. Mindez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű bevételeket 15% szja és 13% szocho terheli. 2024-től azonban egy mentességi szabályozás kerül bevezetésre e tekintetben: az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Vagyis az Egyezmény felmondása után sem fogja 13% szocho terhelni az USA-ból érkező kamatjövedelmet.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet jövedelmének adóztatása
Jelenleg az ellenőrzött tőkepiaci ügylet feltétele, hogy a közreműködő befektetési szolgáltató EGT-államban, vagy Egyezménnyel rendelkező államban rendelkezzen székhellyel. Ennek következménye, hogy az USA-ból származó árfolyamnyereség esetén az Egyezmény felmondása után nem lehetne alkalmazni az adókiegyenlítés lehetőségét. Azonban 2024. január 1-jétől e tekintetben is életbe lép az OECD mentesség: az ellenőrzött tőkepiaci ügylet kiterjesztésre kerül az OECD tagállamban székhellyel rendelkező befektetési szolgáltatókra is, így az Egyezmény felmondása után is lehet alkalmazni az adókiegyenlítés lehetőségét az USA-ból érkező árfolyamnyereségre.
Előadói, művészeti és sportesemények adóztatása
Az előadói, művészeti és sporttevékenység esetén a jövedelemszerzés helye 2024-től akkor is a tevékenység végzése szerinti állam lesz, ha a tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.
Ezáltal azok az előadóművészek és sportolók is Magyarországon fogják teljesíteni az adókötelezettségüket, akik az itt folytatott tevékenységük elvégzésére egyszemélyes cégükön keresztül szerződtek.
Külföldről származó adó beszámítása
Jövőre az USA-Magyar Egyezmény felmondásának következtében nem vehető figyelembe külföldön a megfizetett jövedelemadó azon jövedelmet terhelő adóval szemben, amely esetében a jövedelemszerzés helye belföld.
Egyes juttatások adózása
Januártól a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások kapcsán a közterheket a kifizetőnek a továbbiakban nem a juttatás hónapjának kötelezettségeként, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania.
Csekély értékű ajándék
Évente háromszor lesz adható csekély értékű ajándék a magánszemélyeknek (nem csak munkavállalóknak, hanem bármely magánszemélynek), amelynek értéke juttatásonként nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát (vagyis 2023.12.01-től a 26.680 forintot). A juttatás bruttó értékének 1,18-szorosát 15% szja-t és 13% szocho terheli.
Tradicionális számsorsjátékok nyereményének adómentessége
A 2023. év végéig a Szerencsejátékról szóló törvény alapján meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból (lottó, kenó, puttó) származó jövedelem az Szja tv. 76. § alapján adóköteles. Jövőre azonban a számsorsjátékokon való részvételi kedv fokozása érdekében az említett jogszabály alapján meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból (pl.: lottó, kenó, puttó) származó jövedelem adómentes lesz.
Induló vállalkozás fogalma az Szja-ban
Jövőre bekerül a jogszabályba az induló vállalkozás definíciója. Induló vállalkozásnak az a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás minősül, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre. Az induló vállalkozásban való részesedésszerzés adómentességére vonatkozó feltételek is kialakításra kerülnek: nem minősül bevételnek értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély azt induló vállalkozás munkavállalójaként, vagy vezető tisztségviselőjeként a tagsági jogot megtestesítő részesedését ingyen vagy kedvezményesen szerezte. További kritérium, hogy a megszerzett részesedést a szerzést követően legalább 3 évig nem értékesíti.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség figyelembevétele
Ügyleti veszteséget kellett eddig megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. A jövő évtől kezdve kiegészül a jogszabály azzal, hogy az ügyleti veszteséget akkor is meg kell állapítani, ha a tárgyévben bevétel szerzése nem történt. Ha az adóévet megelőző két évben ügyleti veszteség került feltüntetésre az adóbevallásban, akkor ez a veszteség adókiegyenlítésre felhasználható a tárgyévben.
Igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos módosítás
Jövőre módosulni fog az igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének a napja azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás juttatója és a szolgáltatás nyújtója ugyanaz a személy. Ilyen esetekben a bevétel szerzésének napja az a nap lesz, amikor a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.
Összevont adóalap kedvezményei
Jövőre a 30 év alatti anyák kedvezményét szabályozó paragrafus kiegészül azzal, hogy a kedvezmény érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetnie a (i) kedvezményre való jogosultság jogcímét, (ii) a gyermek nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandóság időszakát, illetve (iii) a jogosultság kezdő vagy végdátumát, ha a jogosultság nem állt fenn egész évben.
A kiegészítő családi kedvezmény kapcsán a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy definíciója módosulni fog. Azok a 18. életévét betöltött magánszemélyek, akik a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesülnek, ebbe a kategóriába lesznek besorolva, utánuk növelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe – írja a news.
Bizalmi vagyonkezelés – a vagyonrendelés és vagyonkiadás adózása 2024-től
Az ősszel bevezetett bemeneti adóztatás helyett az őszi adócsomag a kimeneti adóztatást vezeti be (vagyis vagyonrendeléskor felértékelés esetén a vagyonrendelőnél nem keletkezik adófizetési kötelezettség) azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, illetve magánalapítványi vagyon induló tőkéje értékének terhére történik bevétel juttatása a magánszemély kedvezményezettek részére. Az adóztatás az osztalékadóztatás szabályai szerint történik az öt éven belüli vagyonjuttatás esetén, amennyiben történt felértékelés, és így eszközérték növekmény keletkezett. Az eszközérték növekményről a vagyonkezelő köteles a jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni, illetve adatot szolgáltatni.
Helyi iparűzési adó
Új telephely, árbevétel és adóalap-megosztási szabályok légi személyszállítást végző vállalkozók esetén
A 2024. január 1-jétől hatályos szabályok szerint légi személyszállítást végző vállalkozónak minősül az a vállalkozó, amely nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik. Az érintett vállalkozók esetén az előbbiekben említett szolgáltatásokból származó ellenérték nettó árbevételnek minősül, ezáltal a helyi iparűzési adó alapját képezi.
A jogszabályváltozások szerint a légi személyszállítást végző vállalkozó telephelyének kell tekinteni azon önkormányzat illetékességi területét is, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak. Ezzel egyidejűleg speciális helyi iparűzési adóalap-megosztási szabályok is bevezetésre kerülnek.
A fentiekben bemutatott szabályok 2024. január 1-jétől lépnek életbe, azonban a légi személyszállítást végző vállalkozók döntésük szerint a 2023-ban kezdődő, 2023. december 31-ét magában foglaló adóévük adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatják az új szabályok szerinti helyi iparűzési adóalap megállapítást.
Munkaerő-kölcsönzést végzők telephelye
Munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozások esetén telephelyet keletkeztet azon önkormányzat illetékességi területe is, ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített összes munkaórák száma az adóéven belül legalább 21.000 munkaóra.
Globális minimumadó
2024. január 1-étől életbe lépnek a globális minimumadó, azaz az ún. GLOBE – szabályok. A szabályozás kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokat érinti (ez Magyarországon körülbelül 2-3ezer vállalkozást jelent). Az első bevallás esedékessége 2026. június 30. A GLOBE lényege, hogy amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport adott országbeli effektív adókulcsa nem éri el az elvárt minimum mértéket, azaz a 15%-ot, úgy kiegészítő adót köteles fizetni.
Magyarországon az effektív adókulcs számításakor az alacsony, 9% mértékű társasági adó mellett az iparűzési adó, innovációs járulék, illetve a Robin Hood adó is figyelembe vehető lesz az effektív adó számításakor. Emellett számos kiegészítő rendelkezés, és átmeneti mentességi szabály is bevezetésre kerül. A tervek szerint a különbözet beszedésére elismert belföldi kiegészítő adóként Magyarország lesz jogosult.
Társasági adó
Ellenőrzött külföldi társaság
2024. január 1-jétől bármely külföldi személy esetében alkalmazhatók az adómentes telephelyekre vonatkozó szabályok (nem csak az EU, vagy EGT tagállamainak vonatkozásában), ha az illető személy állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes, vagy nem adóköteles. Ez a változás egyszerűsíti a korábbi szabályozást, mivel nem csak az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményekre hagyatkozik, hanem általánosabb alapelvek szerint határozza meg az adómentesség vagy adókötelesség körét.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek bővülése
A vállalkozások elfogadott költségeinek és ráfordításainak körét szűkíti az elfogadott adócsomag, míg bővül azoknak a tételeknek a köre, amelyek nem minősülnek vállalkozások érdekében felmerülő költségeknek vagy ráfordításoknak.
A jogszabály kimondja, hogy alapvetően nem minősül vállalkozás érdekében felmerülő költségnek vagy ráfordításnak az olyan jogdíj vagy kamat, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak vagy ott található telephelyeknek fizetnek, amelyek illetékessége „adózási szempontból nem együttműködő államokban” van (ezek körét miniszteri rendelet határozza meg), vagy olyan országokban, ahol nincs társasági adó, vagy annak mértéke nem éri el a 9 százalékot.
Ha az adózó valós gazdasági vagy kereskedelmi előny érdekében fizeti a jogdíjat vagy kamatot (nem pedig adóelőny elérése végett), akkor ezt az indokot neki kell bizonyítania az éves adóbevallás határidejéig adott információszolgáltatással, így az adott költség elismertnek minősülhet.
Bejelentett részesedés
A globális minimumadó bevezetésére való tekintettel a jogszabálymódosítás lehetőséget teremt a be nem jelentett részesedések egyszeri, utólagos bejelentésére: a 2023. december 31-e előtti, nem bejelentettnek minősülő részesedések utólag bejelenthetők a 2023. évi TAO bevallás benyújtásának határidejéig, így ezekre a részesedésekre is alkalmazható lesz az elidegenítéskori társasági adó alóli mentesség.
Fontos viszont, hogy egyidejűleg meg kell fizetni a szerzési érték és aktuális piaci érték különbözetének 20%-ra tekintettel a társasági adót.
K+F adókedvezmény
A globális minimumadó szabályozás révén 2024-től bevezetésre kerül egy új adókedvezmény a K+F tevékenységre vonatkozóan. Az új kedvezményt más K+F kedvezménnyel – K+F fejlesztési adókedvezmény, K+F TAO- adóalap kedvezmény, K+F szocho kedvezmény, K+F Hipa adóalap kedvezmény – egyidejűleg nem lehet alkalmazni. Sorrendiség tekintetében egyéb adókedvezményekkel szemben az első helyen áll, és az adókötelezettség 100%-áig érvényesíthető megfelelő mértékű elszámolható költség esetén az elszámolás évében, illetve az azt követő három évben. Amennyiben a harmadik adóév végén is fennmarad érvényesíthető adókedvezmény, úgy azt az adóhatóság kiutalja az adózó részére. Az új adókedvezmény a 2024-től keletkezett elszámolható költségek tekintetében érvényesíthető, az alkalmazandó támogatási intenzitás mértéke 10%.
KIVA
Kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény
A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet.
Egyéb adónemek
Illeték
Az adótörvény módosítása 2024. január 1-jétől kiterjeszti a már meglévő vagyonátruházási illetékmentességet a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) igénybevételével vásárolt ingatlanokra az új otthonteremtési program, a CSOK Plusz bevezetésével kapcsolatos szabályokkal.
Az új adótörvény továbbá kiegészíti a meglévő illetékmentességi szabályokat a kistelepüléseken elérhető családi otthonteremtési kedvezménnyel. Ezen felül, a CSOK Plusz nevű új kamattámogatott kölcsön esetén legfeljebb 80 millió forint illetékalapig nyújt kedvezményt az alacsonyabb értékű ingatlanok 2024. évtől történő vásárlására vagy megszerzésére, amelyek az érintett kormányrendeletben meghatározott értékhatár alatt maradnak.
Közművezetékek adója
2024. január 1-jétől a közművezetékes adó már nem lesz hatályos a hírközlési vezetékek tulajdonosaira, vagyis a távközlési vállalkozásokra. 2025. január 1-jétől pedig a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény teljes egészében hatályát veszti.
A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény
2024-től Izraelbe, illetve Törökországba induló járatok esetén is kevesebb hozzájárulást kell fizetnie a légitársaságoknak (a már létező desztinációkon felül).
Eljárási szabályok
Adózás rendjéről szóló törvény
A kihirdetést követő 30. napon lép hatályba (2023. december 30-án) a végelszámolások során alkalmazható könnyítés: a módosítás a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv kapcsán észrevételezési lehetőséget teremt az adózók számára a kézbesítést követő 8 napon belül.
Továbbá 2024. január 1-jétől egységesülnek az adótartozással rendelkezők közzétételére vonatkozó szabályok az önkormányzati és az állami adóhatóságok esetében. Az önkormányzati adóhatóságok ezentúl azoknak a vállalkozóknak a nevét teszik közzé, akiknek az adótartozása meghaladja az ötszázezer forintot és kilencven napon keresztül folyamatosan fennáll. Az állami adó- és vámhatóság pedig a száznyolcvan napnál hosszabb ideje, összesítve százmillió forint feletti adótartozással rendelkező vállalkozók nevét teszi nyilvánossá, akik nem állnak csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény
2024. február 28-án lép életbe egy új ellenőrzési határidő, miszerint a jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje 120 nap, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.
Adó végrehajtás
Január 29-étől, amennyiben az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
Számviteli változások
Újrahasználható termékek visszaváltási díja
Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik). Továbbá az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni ezeknek az értékesített termékeknek a bekerülési értékének részét képező visszaváltási díját, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével.
2024. január 1-től továbbá az egyéb ráfordítások között kell majd elszámolni a vállalkozó (a terméket előállító gyártó) által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét.
Általános forgalmi adó
Adómentes-és kedvezményes adókulcsú termékek
A jövő évtől áfa mentes lesz a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítés. Szintén adómentes lesz a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben.
Kedvezményes 18%-os áfa kulcs fogja terhelni a desszert jellegű sajtkészítményeket (ismertebb nevén túró rudi), illetve 5%-ra csökken az egyes művészeti alkotások importjának áfa kulcsa.
Építési-szerelési szolgáltatások
Az építési-szerelési szolgáltatások definíciója és az ezzel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettség 2024. január 1-jétől bővülni fog. Az ilyen típusú szolgáltatásokat jövőre „ingatlanra vonatkozó tevékenység” megnevezéssel látja el az Áfa törvény. Ide tartozik az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, bontással történő megszüntetése és rendeltetésének megváltoztatása.
Az ingatlanra vonatkozó tevékenységek esetében az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti, tehát fordított adózás alkalmazandó, amennyiben a tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, és erről a tényről a szolgáltatást igénybevevő adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni.
Azonban, ha az engedély vagy bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel a szolgáltatás nyújtóját terheli a szolgáltatás igénybevevője felé. Tehát az ilyen típusú szolgáltatásoknál a nyilatkozattétel terhelheti a szolgáltatás nyújtóját is, ha az ő tevékenységéhez kapcsolódik az engedély -, vagy bejelentési kötelezettség.
Áfa bevallás: új lehetőségek a bevallási kötelezettség teljesítésére
2024. január elsejét követően új lehetőségek nyílnak az ÁFA bevallási kötelezettség teljesítésére. Az adóhivatalhoz három módon lesz benyújtható a vállalkozások áfabevallása.
Megmarad az Általános Nyomtatvány kitöltő Program (ÁNYK) kínálta bevallásbenyújtási leehetőség, mely kiegészül az eÁFA révén igénybe vehető webes felületen, illetve gép-gép kapcsolaton keresztüli áfabevallási lehetőséggel. A webes felületen az adóalany az állami adó- és vámhatóság által az adó megállapításához az erre a célra biztosított elektronikus felületen rendelkezésére bocsátott adatokat kiegészíti, módosítja, az adólevonási jogáról és annak gyakorlásáról nyilatkozik, és az így előállított adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet ugyanezen a felületen bevallásként jóváhagyja.
Az eÁfa M2M gép-gép kapcsolat alapon pedig az adóalany az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbítja a fizetendő adó megállapításának és az adólevonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylat szintű adatokat és az ezen adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként gépi úton jóváhagyja. Fontos, hogy mentesül az belföldi összesítő nyilatkozat (M-lap) nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki bevallási kötelezettségét az eÁfa rendszeren keresztül (web vagy M2M) teljesíti.
Szociális hozzájárulási adó
2024. január 1-jétől a munkaerőpiacra lépők kedvezménye érvényesíthető a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is, ezzel kiegészítve az eddigi, kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező munkavállalókra vonatkozó kritériumot. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében a munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege, majd a harmadik évben a munkabér, de legfeljebb a minimálbér fele, így ezen összeget nem terheli szocho fizetési kötelezettség.
Nemzetközi adózás
Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt életbe lépő általános változás
A 2024. január 1-jén hatályát vesztő amerikai-magyar adóegyezmény a hatályvesztést követően is alkalmazandó a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított forrásadókra, egyéb adók tekintetében pedig a 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra. Forrás
