Adóbevallás: A NAV készen áll, jöhet Május 20

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elkészült az szja-bevallási tervezetekkel, így idén a tavalyihoz képest csaknem ötszázezerrel többen, azaz már 5,6 millióan kaphatnak segítséget az adóbevalláshoz. A tervezetek az egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, áfás magánszemélyeknek támpontként szolgálnak a bevallás beadásához.

Az utóbbi években a személyi jövedelemadóztatás rendszere jelentősen átalakult. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy a magánemberek a legegyszerűbben, minimális időráfordítással készíthessék el szja-bevallásukat. A rendszerrel kapcsolatban a digitalizáció térhódítása is megmutatkozik, hiszen csaknem 3,8 millióan rendelkeznek már ügyfélkapuval.  

A kezdeti sikerek megalapozták a rendszer továbbfejlesztését, évről évre bővült az érintettek köre. Idén már az egyéni vállalkozóknak is készült 2018-ról szóló adóbevallási tervezet, ami több, mint háromszázötvenezer vállalkozónak könnyíti meg a bevallás elkészítését.

A NAV a beérkezett kifizetői, munkáltatói adatok alapján tehát minden adózónak, akiről adattal rendelkezik, segít az adóbevallásban. Ugyancsak újdonság, hogy a bevallás és az adó megfizetésének határideje egységesen, valamennyi adózónak május 20.

A NAV honlapjáról már most elérhetők a tervezetek. Az eSZJA programon keresztül az ügyfélkapuval rendelkezők akár okostelefonon vagy tableten is megtekinthetik, és ha szükséges, ezeken az eszközökön szerkeszthetik is az szja-bevallást.

Aki egyetért a dokumentum adataival, annak nem kell tennie semmit, május 20-án a tervezet a kiajánlott adatokkal hivatalos szja-bevallássá válik.

Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfafizetésre kötelezetteknek a tevékenységükből származó jövedelmi, illetve az adóhivatali nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell kiegészíteniük bevallási tervezetüket. Az ő esetükben továbbra is önállóan kell benyújtani a bevallást, hiszen a számukra készített tervezetek nem válnak automatikusan bevallássá, de segítségül szolgálnak a bevallás elkészítéséhez.

Akinek nincs ügyfélkapuja, még öt napig, azaz március 18-án éjfélig kérheti a tervezet postázását. Az április 30-ig postázott küldemény a tervezetek mellett egy üres 1+1 százalékos rendelkezőnyilatkozatot és válaszborítékot is tartalmaz.

 

Szja bevallás 2019: Bővítették az elektronikus adóbevallási rendszert

Miután az elmúlt években a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAv) 5,1 millió embernek egyszerűsítette az adóbevallását, hogy egy online felületen előre elkészítette azt, most újabb fél millióan kapnak segítséget, ha ezt igénylik: 2019-ben már az egyéni vállalkozóknak is készült 2018-ról szóló adóbevallási tervezet – írja a Világgazdaság.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elkészült az szja-bevallási tervezetekkel, így idén a tavalyihoz képest csaknem ötszázezerrel többen, azaz már 5,6 millióan kaphatnak segítséget az adóbevalláshoz. A tervezetek az egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek, áfás magánszemélyeknek támpontként szolgálnak a bevallás beadásához – kezdi cikkét az oldal.

Az eddigi fejlesztések sokat könnyítettek a hatóság szerint az emberek ügyintézésén. Segítette emellett a digitális állami adminisztráció terjedését is, mivel már csaknem 3,8 millióan rendelkeznek ügyfélkapuval. Idén a rendszer a magán adózok mellett az egyéni vállalkozóknak is elérhetővé teszi az előre elkészített, csak jóváhagyást igénylő e-szjabevallási rendszert. A NAV szerint ez több, mint háromszázötvenezer vállalkozónak könnyíti meg a bevallás elkészítését.

Fontos újdonság még idén, hogy a bevallás és az adó megfizetésének határideje egységesen, valamennyi adózónak május 20. lesz.

A NAV honlapjáról már most elérhetők a tervezetek: az eSZJA programon keresztül az ügyfélkapuval rendelkezők akár okostelefonon vagy tableten is megtekinthetik, és ha szükséges, ezeken az eszközökön szerkeszthetik is az szja-bevallást. Ha a tervezetben szereplő adatok megfelelnek a valóságnak, az ügyfeleknek nincs más dolguk, csak jóváhagyni azt – emlékeztet cikkében a lap.

Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfafizetésre kötelezetteknek a tevékenységükből származó jövedelmi, illetve az adóhivatali nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal kell kiegészíteniük bevallási tervezetüket.

Viszont a csalók is megpróbálnak visszaélni a digitális adóbevallással és átverő oldalakkal zaklatják az ügyfeleket.

Figyelem: adóbevallás határidő 2014.05.20!

Figyelem : nehogy lekésse a május 20-ai határidőt, mert a bevallás késedelmes teljesítése vagy nem teljesítése akár 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságfizetését vonhatja maga után. Különösen ne halogassa bevallása elkészítését az, aki a nyomtatvány kitöltéséhez segítségre szorul, mert az utolsó napokban megrohamozott NAV-ügyfélszolgálatok, adótanácsadók a legjobb szándékuk ellenére sem képesek minden problémás esetet megoldani, vagy órákat várhatunk a sorunkra.

1353 személyi jövedelemadó bevallás letöltése

Nem kell bevallani továbbá azt a bevételt:

    • amely mezőgazdasági őstermelésből származik, ha az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot;
    • amely ingó vagyontárgy nem üzletszerű átruházásából származik, ha az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy ha meghaladja, az abból megállapított jövedelem nem több 200 ezer forintnál;
    • amely nem üzletszerű tevékenység keretében ingatlan átruházásából, vagyoni értékű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemondásból származik, ha abból jövedelem nem keletkezik;
    • amely után a személyi jövedelemadó megfizetésére a kifizető kötelezett (például a nem pénzbeli béren kívüli és más meghatározott juttatások);
    • amely kamatjövedelemnek minősül (ilyen lehet többek között a visszavásárolt életbiztosítás alapján kapott összeg egy része is), és abból a kifizető az adót levonta;
    • amely pénzbeli nyereménynek bekezdés] minősül;
    • amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható;
    • amelyet külön törvény rendelkezése szerint nem kell bevallani (például a háztartási munka ellenértékét).

Külön törvény alapján az egyszerűsített (alkalmi) foglalkozásból származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtani, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének (4510 Ft) szorzatát, az ún. mentesített keretösszeget.

Ugyanakkor tájékoztató adatként bevallandó a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján az adó alól Magyarországon mentesített azon jövedelem, amelyet egyébként az összevont adólapba kellene beszámítani akkor, ha a magánszemély más okból is köteles a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettség teljesítésére.

Akadályoztatás

Előfordulhat, hogy a bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások a magánszemély önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére, és ezért a bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani. Most még van idő arra, hogy ezt május 20-a előtt az adóhatóságnak bejelentse és ezzel időt nyerjen, ebben az esetben ugyanis a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.

A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet a bejelentéshez kapcsolódó adóbevallással együtt kell benyújtani. Az igazolási kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik, és a határidő mulasztását azzal menti ki, hogy az adókötelezettségének megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges.

Téves nyilatkozat a munkáltatónak

A munkáltatónak a munkáltatói adómegállapítást választó magánszemélyekről február 12-éig adatot kellett szolgáltatnia az adóhatóságnak, így ennek alapján e magánszemélyek esetében az adóhatóság a munkáltatói adómegállapítást tekinti adóbevallásnak. A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély önadózói bevallásával egyenértékű.

Ha azonban utólag kiderült, hogy a magánszemély munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult, vagy elmulasztotta az adókedvezményekre, önkéntes pénztári befizetésre vonatkozó igazolásait, nyilatkozatait március 20-áig a munkáltatójának átadni, vagy megfeledkezett például arról, hogy osztalékban részesült, akkor most még van idő arra, hogy határidőn belül önadózóként nyújtsa be a helyes adóbevallást. Ez a bevallás azonban csak akkor lesz érvényes, ha az adóhatóság felhívására, a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult. Amennyiben a magánszemély a felhívásra határidőn belül nem válaszol, vagy nem igazolja, hogy munkáltatói adómegállapítás választására nem volt jogosult, úgy az adóhatóság a magánszemély által benyújtott adóbevallást abban az esetben sem dolgozza fel, ha annak benyújtása megelőzi a munkáltatói adómegállapítás adóhatósághoz továbbításának időpontját (2014. június 10.). Ekkor a hibás munkáltatói adómegállapítás lesz érvényes, amely – jogkövetkezményekkel – már csak önellenőrzéssel javítható.

Mi a teendője annak, aki az egyszerűsített bevallást választotta?

Az adóhatóság közreműködésével történő egyszerűsített bevallásra vonatkozó nyilatkozatot 2014. február 15-éig kellett postán, illetve személyesen vagy ügyfélkapun keresztül elektronikus formában az adóhatóság részére eljuttatni azoknak, akik e módszer választási feltételeinek megfelelnek. A határidő jogvesztő, aki elmulasztotta, már csak a 1353-as nyomtatvány kitöltésével, vagy – ha annak feltételei fennállnak – a közismerten „söralátét” elnevezésű adónyilatkozattal (1353ADÓ) lehet a bevallást teljesíteni.

Az adóhatóság az egyszerűsített bevallást választó nyilatkozat beküldött adataiból, valamint a saját adatbázisában nyilvántartott adatokból 2014. április 30-áig postai vagy elektronikus úton már megküldte a magánszemélynek a személyre szabott 1353E egyszerűsített bevallást.

A kézhezvételt követően a 2013. jövedelmekről kapott igazolásokon szereplő adatokat össze kell hasonlítani a bevallásban szereplő adatokkal. Ha nincs eltérés, további teendő sincs, a bevallást nem kell visszaküldeni.
Aki azonban módosítja a bevallás adatait, vagy – üres sorok esetén – kiegészíti azt, annak azt aláírva 2014. május 21-éig kell postára adnia, az ügyfélszolgálatra személyesen bevinnie, vagy elektronikus úton megküldenie az adóhatóságnak. Ebben az esetben az adóhatóság elvégzi a javításokat, és arról 2014. június 20-áig értesítést küld

Ha a visszaküldés 2014. május 21-éig nem történik meg, úgy az adóhatóság által kiküldött egyszerűsített bevallás a magánszemély által benyújtott érvényes bevallásnak minősül.

Az egyszerűsített bevallást választókkal is előfordulhat utóbb valamilyen kizáró körülmény: például valaki fizetővendéglátás esetén tételes átalányadót fizetett, de megfeledkezett arról, hogy azt be is kell vallani. Ekkor az érintettnek, haladéktalanul be kell adnia az adóhatóság közreműködése nélküli bevallását. Ilyenkor ugyanis ez (az elsőként benyújtott) bevallás minősül érvényesnek.

Ki tehet adónyilatkozatot?

Ha a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadó törvény erre vonatkozó előírásaiban foglalt feltételeknek, a 1353ADÓNYILATKOZAT elnevezésű nyomtatványon egyetlen oldalnyi papírlapon vagy elektronikus formában a személyi adatokon kívül mindössze három sort kell kitöltenie és beküldenie, legkésőbb 2013. május 20-áig.

Adónyilatkozat-tételre akkor jogosult a magánszemély, ha a 2013. évben

  • kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet (adóelőleget megállapító munkáltatónak kell tekinteni azt a kifizetőt is, amely a magánszemély részére bért fizet ki, valamint a személyes közreműködés ellenértékét kifizető társas vállalkozást is);
  • az adóelőleget megállapító munkáltató(k) az adót hiánytalanul levontá(k), illetve az általuk levont adó, adóelőleg, és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az 1000 forintot nem haladja meg (ezt nem kell megfizetni, az adóhatóság nem tartja nyilván, de nem is fizeti vissza);
  • költséget (kivéve a 10 százalék költséghányadot) az adóelőleg megállapítása során nem számolt el;
  • belföldi illetőségű volt;
  • nem volt egyéni vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az év minden napján szüneteltette;
  • mezőgazdasági őstermelőként nem köteles adóbevallás benyújtására, és nem él a nemleges nyilatkozat benyújtásával;
  • nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást;
  • nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót az adóbevallásában kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet;
  • nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást neki kell/kellett megfizetnie;
  • a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést;
  • nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet;
  • nem kapott osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el;
  • az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad;
  • az adóelőleg megállapítása során az összevont adóalapjából családi kedvezményt – megosztás nélkül – az adóból súlyos fogyatékosság miatti adókedvezményt egyáltalán nem érvényesített, vagy csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített, vagy ha több adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített, nem állt fent párhuzamosan munkaviszonya ezekkel a munkáltatókkal, továbbá a korábbi munkaviszony megszűnésekor a kilépéskor kapott adatlapot a következő munkáltatója számára átadta, és ez a későbbi munkáltató az adó, adóelőleg megállapításakor, a kedvezmények figyelembevételekor a korábbi munkáltató által igazolt adatokat is figyelembe vette, feltéve, hogy az adónyilatkozat által érvényesített családi kedvezmény, adókedvezmény összege megegyezik az adóelőleg megállapítása során a munkáltató(k) által figyelembe vett családi kedvezmény, adókedvezmény összegével.

A választásra vonatkozó döntést elősegítő kötelező előírás a munkáltató számára, hogy az általa történt kifizetésről, kifizetésekről kiadott összesített igazoláson tájékoztatnia kellett a magánszemélyt, ha az igazolt bevételére vonatkozóan adónyilatkozatot adhat. Az igazoláson fel kellett tüntetni azt is, hogy a magánszemélynek az adónyilatkozat egyes soraiba milyen adatokat kell beírnia.

Bár az igazolásokon az előbbiek szerint adott tájékoztatás kötelező, az nem elégendő feltétele az adónyilatkozat választásának, mert a munkáltató csak az általa történt kifizetésekre nézve képes ilyen tájékoztatást adni, hiszen értelemszerűen nem lehetnek ismeretei a magánszemély más bevételeiről, vagy az adónyilatkozat-adást esetleg kizáró körülményeiről. Vagyis a magánszemélynek a döntést az előzőekben ismertetett összes feltétel teljesülését vizsgálva kell meghoznia.

Az adónyilatkozat az adóbevallással egyenértékűnek (a magánszemély által benyújtott bevallásnak) minősül. Fontos előírás, hogy ha a magánszemély az adókötelezettsége teljesítésére több adónyilatkozatot vagy más bevallást is benyújtana, az elsőként megtett adónyilatkozat, illetve bevallás (ideértve a munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.

Az adóbevallás benyújtása

A bevallást két példányban kell elkészíteni. A papír alapú egyik példányt aláírva, személyesen ügyfélszolgálati irodában, vagy az erre a célra szolgáló borítékban ajánlott küldeményként kell benyújtani az állandó lakcím szerinti illetékes megyei adóigazgatóság címére. Az egységcsomagban található, illetve a NAV ügyfélszolgálatain kapható előre megcímzett borítékban postára adott bevallásért 2014. május 21-éig nem kell postaköltséget fizetni.

A papír alapon benyújtott bevallások jellemző hibája az aláírás hiánya. Érvénytelen a bárkódot tartalmazó lap nélkül beküldött bevallás is.

Választható az elektronikus úton történő benyújtás is, ehhez a magánszemélynek regisztráltatnia kell magát. Az ügyfélkapus regisztráció bármely okmányirodában vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél (a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által működtetett Központi Okmányirodában, vagy az Ügyfélközpontban), valamint az állami adóhatóságnál is történhet.

Fontos, hogy a bevallás másik példányát, valamint minden a 2013. évi adóbevallása kitöltése során felhasznált okmányt, igazolást és egyéb bizonylatot (ezeket nem kell a bevalláshoz csatolni) 2019. december 31-éig kell megőrizni.

Az adótartozás megfizetése

Az adóbevallás szerint megállapított adó- (eho stb.) tartozást legkésőbb 2014. május 21-éig kell megfizetni. Az előírt időpontig meg nem fizetett tartozás után az esedékesség napjától a tartozás megfizetésének napjáig késedelmi pótlékot kell felszámítani, amelynek mértéke naptári naponként a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része a tartozás összege után számítva.

Készpénz-átutalási megbízással történő befizetéshez a NAV ügyfélszolgálatain személyesen, az adóigazolvány felmutatásával kérhető csekk. A tartozás megfizetésére lehetőség van a magánszemély saját lakossági folyószámlájáról történő utalásra, vagy az állami adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatainál a bankkártyával történő teljesítésre is. Átutalás esetén feltétlenül szükséges az adóazonosító jel feltüntetése is a közlemény rovatban.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek lehetősége van arra is, hogy a 150 000 forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határidő esedékességétől számított legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben fizethesse meg. Erről az adóbevallásban lehet nyilatkozni (ez később már nem pótolható), és ilyenkor csak abban az esetben küld értesítést az adóhatóság, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg az adózó. A nyilatkozat megtételére előírt határidő (2014. május 21.) jogvesztő, elmulasztása esetén a késedelem igazolására vonatkozó kérelem előterjesztésének nincs helye. Késve beküldött bevallás esetén ez a kedvezmény nem vehető igénybe.

Az első részlet megfizetésének határideje 2014. május 21-e, a további a részletek befizetésének határideje pedig 2014. június 20., július 21., augusztus 21., szeptember 22., október 20. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.

A 100 forintnál kisebb összegű személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, ekho-t, ekho különadót, különadót nem kell megfizetni, illetve azt az állami adóhatóság nem téríti vissza.