Több millió bevallás hiányzik még: határidő 2014 Május 20
Az adózók az idén sem igyekeznek mielőbb túlesni szja-bevallási kötelezettségük teljesítésén, április 2-ig 881 ezer 313 bevallást nyújtottak be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
A NAV közreműködését (egyszerűsített bevallás) 356 ezer 684 személy kérte, a korábban söralátétként is emlegetett adónyilatkozatot pedig 12 ezer 056 adóalany választotta – tudta meg az MTI az adóhatóságtól.
Az adóhivatal az első negyedév végéig 177 ezer adókiutalást teljesített összesen 10,8 milliárd forint összegben, ebből 2 milliárd forintot az adózók rendelkezése alapján önkéntes pénztárnak, illetve nyugdíjelőtakarékossági számlára utaltak.
Azoknak, akik nem visszaigényelhetnek, hanem pótlólagosan be kell fizetniük adót, jó tudniuk, hogy a 150 ezer forintot meg nem haladó összegre részletfizetést lehet kérni legfeljebb hat hónapra a bevallásban.
Az szja-bevallásokban minden évben találnak hibákat a revizorok. Az eddigi tapasztalatok alapján a papír alapú kitöltésnél célszerű ellenőrizni, hogy az adózó aláírta-e a bevallást, s hogy kitöltötte-e a részletező lapok számát. Sok esetben a levont adóelőleg összege hiányzik, a családi adóalap kedvezmény kapcsán pedig gyakran hiányosan tüntetik fel az eltartottak adatait. Az adónyilatkozaton az azonosító adatokon kívül mindössze az adóköteles jövedelem együttes összegét, a jövedelmet terhelő jövedelemadó (16 százalék) összegét, valamint a munkáltató/kifizető által levont személyi jövedelemadó, adóelőleg összegét kell feltüntetni. Az adónyilatkozatok esetében a leggyakrabban előforduló hiba, hogy az adózók a számszaki adatokat nem töltik ki, kizárólag a személyes adatok feltüntetésével kívánnak eleget tenni bevallási kötelezettségüknek. A másik, amire nem figyelnek: ha a jövedelmet terhelő szja-kötelezettség és a munkáltató/kifizető által ténylegesen levont szja több mint 1000 forinttal eltér, kizárja az adónyilatkozat benyújtását.
A 2012-es adóévről 4 463 820 személy nyújtott be szja-bevallást, több mint 31 ezerrel kevesebb, mint az előző évről. A hagyományos önbevallások száma tavaly 133 ezerrel csökkent (3,472 millióra), miközben az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallást 57 ezer fővel többen (289 ezren), a munkáltatói elszámolást 30 ezer fővel többen (704 ezren) választották, mint az előző évben. Az adónyilatkozatot benyújtó magánszemélyek száma megduplázódott, közel 30 ezer lett.
Forrás: MTI
Személyi jövedelemadó (SZJA) bevallás kitöltése ! 1353 any nyomtatványon !
- Készítsd elő a munkáltatóktól és/vagy a kifizetőktől kapott igazolásokat!
- Üsd be a számítógépeden az internetes keresőbe a következőt: www.nav.gov.hu!
- A megjelenő Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján a bal oldali sávban válaszd ki a „Nyomtatványkitöltő programok” menüpontot!
- A kapott felsorolásból válaszd ki ismét a „Nyomtatványkitöltő programok” címszót!
- Görgess le a kapott lap aljára, ott található a keretprogram, amely a nyomtatványkitöltő program alapprogramja, úgynevezett „motorja”!
- A kétfajta keretprogram közül az ÁNYK-AbevJava programra lesz szükséged, majd kattints a mellette lévő „Letöltés” parancsra!
- Telepítsd az ÁNYK-AbevJava Java WebStart programot!
- Ha megtörtént a keretprogram telepítése, elkezdheted a személyi jövedelemadó bevallás kitöltéséhez szükséges kitöltő program telepítését a következők szerint:
- A NAV honlapján visszalépéssel válaszd ki a Nyomtatványkitöltő programok címszót!
- A Programok részletes keresése nevű dobozban az egyszerű keresés fül alatt a Bevallás száma sávban a nyíl segítségével gördítsd le a letölthető bevallások listáját, és válaszd ki a 1353 számú bevallást!
- Telepítsd a bevallás kitöltő programját, a 1353 Java WebStart-ot!
- Telepítsd a súgó programot is, a 1353 aktív súgó Java WebStart-ot!
- A telepítő program alatt megtalálod a bevallás kitöltési útmutatóját PDF formátumban, nyisd meg, mert szükséged lesz rá a bevallás kitöltése során!
- Amennyiben sikeresen végrehajtottad a fenti letöltési lépéseket, az „asztalon” megjelenik az ÁNYK elnevezésű parancsikon, amelynek segítségével a letöltött bevallás megnyitható.
- Ha az ÁNYK parancsikon segítségével megnyitottad a bevalláskitöltő programot, kattints az első ikonra az ikonok sorában (a képe: egymás mögött sorakozó fehér lapok)!
- A felugró ablakban középtájon olvasható: Sablonok, alatta pedig a Nyomtatvány neve. Lépj a 1353 nyomtatvány sorára, majd kattints a Megnyitás feliratra! Ekkor megjelennek a bevallás lapjai, amelyeket ki kell tölteni, de – ne ijedj meg – nem kell mindet!
- Töltsd ki a bevallás előlapját! Az adóbevallás egyes lapjain úgy tudod kitölteni az egyes mezőket, hogy az egérrel kétszer rákattintasz az adott négyzetre vagy vonalra. Ekkor sárga színnel jelölve lesz a kitöltendő rész, a billentyűzet gombjaival pedig begépelheted a szükséges adatokat. Ez minden egyes oldalra vonatkozik! Amennyiben 2013. évben kizárólag munkaviszonyból származott jövedelmed volt, és/vagy esetleg munkanélküli ellátásban részesültél, elegendő a csökkentett adattartalmú 1353-as bevallást választanod a bevallás előlapján. (3. pont mellé tegyél X-et!)
- Lépj a Főlap fülre! A Főlapon az Azonosítás (B) és az (F: helység és dátum) rovatokat mindenképpen ki kell tölteni! A (C) és (D) rovatokat csak azokban az esetekben, amennyiben a bevallás végeredménye visszaigényelhető összeget fog tartalmazni, vagy ha önkéntes kölcsönös pénztárba kérsz egy adott összeget átutalni.
- Ezután válaszd ki az „A” lapot, ekkor a bevallás 1353-A lapja jelenik meg! (Az adózó nevét és adóazonosító jelét a program a Főlapról automatikusan generálja minden – kitöltéskor megnyitott – lapra.)
- A kapott igazolásokon [13M30-as, Igazolás(ok), Adatlap] az 1. sor „a” oszlopában szereplő, munkaviszonyból származó jövedelmeket számológép segítségével összesítsd, majd a kapott eredményt írd be a 1353any-A lap 1. sor „d” oszlopába!
- Amennyiben a munkaviszonnyal összefüggésben költségtérítést kaptál, azt a 2. sorban tüntesd fel! A kitöltés sorrendje: először a „b” oszlop (bevétel), majd a „c” oszlop (költség) a kapott igazolással megegyezően. A jövedelem összegét („b”-„c”) pedig a „d” oszlopba kell beírni!
- Ha bármilyen jogcímen munkanélküli ellátást kaptál, akkor annak (összesített) összegét ezen a lapon a 3. sor „d” oszlopában tüntesd fel! Az ilyen típusú jövedelemről az illetékes Kormányhivatal által kiállított igazolással rendelkezni kell.
- Amennyiben az igazolások bármelyikén „Egyéb jogcímen kapott jövedelem” került feltüntetésre, és a bevétellel szemben igazolt költséged merült fel, akkor a „b” oszlopba a bevételt, a „c” oszlopba a költséget, a „d”oszlopba a kettő különbözetének összeget írd be! Abban az esetben, ha a bevétellel szemben költséget nem számolsz (számolhatsz) el, akkor a bevétel összegét írd a „b” oszlopba, a „c” oszlopba 0-át kell írni. A „d” oszlopba ilyen esetben a „b” oszlopban szereplő bevétel teljes összege szerepel.
- Miután az igazolások alapján minden jövedelmet a megfelelő sorban feltüntettél, akkor a 17. sor „d” oszlopába a 1-15. sorok „d” oszlopainak együttes összegét kell beírnod.
- Amennyiben családi kedvezmény címén jogosult vagy az összevont adóalap csökkentésére, akkor annak összegét a 21. sorban, a „d” oszlopban kell szerepeltetni. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint,három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
- Ha családi kedvezményt érvényesíthetsz, akkor a 1353-03-as lapot is töltsd ki!
- Ezután válaszd ki a „B” lapot, ekkor a bevallás 1353-B lapja jelenik meg!
- A 30. sor „c” oszlopot csak abban az esetben kell kitöltened, ha az összevont adóalap adóját a lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye (31-33. sorok), illetőleg tandíj, felnőttképzés igénybe vehető halasztott kedvezménye (36.sor) címén kívánod csökkenteni.
- Amennyiben szakszervezeti tag vagy, a kapott igazoláson szereplő, levont tagdíj összegét írd be a 41. sor „b” oszlopába!
- Ezután válaszd ki az „C” lapot, ekkor a bevallás 1353-C lapja jelenik meg!
- Az 52. sorban kell feltüntetni, ha valamely korábbi adóévben érvényesített adókedvezmény (rendelkezés) összegét vissza kell fizetnünk. Abban az esetben, ha több jogcímen keletkezett visszafizetési kötelezettséged, úgy a leírtak alapján külön-külön kiszámított összegeket add össze és a végeredményt írd be e sor „c” oszlopába. A visszafizetési kötelezettség szabályait részletesen megtalálod a kitöltési útmutatóban.
- Amennyiben rendelkezni akarsz az adód 1+1 %-áról, úgy töltsd ki az „EGYSZA” elnevezésű rendelkező nyilatkozatot!
- Amennyiben tagja vagy valamely önkéntes kölcsönös nyugdíj- és/vagy egészségpénztárnak, és igazolással rendelkezel a befizetett összeg(ek)re vonatkozóan, akkor az igazolás(ok)on szereplő kiutalható összeg(ek) valamely önkéntes kölcsönös pénztárba utalásáról a 1353-02 számú bevallási lap kitöltésével rendelkezhetsz. A program itt is kéri a Főlap (D) rovatának kitöltését, bár az összeg kizárólag valamely önkéntes kölcsönös pénztári számlára utaltatható.
- Az elkészült bevallást ellenőrizd az „Ellenőrzések” címszóra kattintással! Ha a bevallás hibátlan, akkor az ellenőrzés futtatását követően csak ennyi jelenik meg a képernyőn: 1353. Ha a program hibát észlel, azt az ellenőrzés futtatását követően kiírja. A piros jelzéssel ellátott hibát a program utasítását követve feltétlenül javítani kell! A sárga jelzésű hiba csak figyelemfelhívó, attól a bevallás az adóhatósághoz benyújtható, vagy Ügyfélkapun keresztül közvetlenül beküldhető.
- Az elkészült hibátlan, (vagy sárga jelzésű hibás) bevallást két példányban nyomtasd ki! Postai úton a bevallást egy példányban kell elküldeni az adóhatósághoz, a másik példányt 2019. december 31‑éig meg kell őrizni!
- Ne felejtsd el aláírni a bevallást a kötelező helyeken !
Adóbevallás vatera eladás után: vaterázás adóbevallásáról tudnivalók
Ahogy közeleg a magánszemélyek adóbevallásának határideje, úgy nyilvánul meg egyre nagyobb érdeklődés az e-kereskedelemre vonatkozó adózási szabályzásokkal kapcsolatban. A feszültség érezhetően nő a felhasználókban is, pedig a legtöbb eladó nyugodtan hátradőlhetne, hiszen nagy valószínűséggel nem keletkezett személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége. Magyarország leglátogatottabb online piactere, a Vatera közérthető formában összefoglalta az ide vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.
A legfontosabb tudnivaló: 2012. január 1-je óta az ingóság értékesítésből származó bevétel után éves szinten 600 ezer forint alatt még üzletszerű értékesítéskor sem kell adózni, illetve bevallást készíteni. Az eladók a felhasználói fiókjukban a számlázási adatoknál könnyedén ellenőrizhetik, hogy túllépték-e ezt a határt, melyhez az egyéb úton – azaz Vaterán kívül – értékesített ingóságokat is figyelembe kell venni. Adózni egyébként nem a bevétel, hanem a jövedelem után kell, amit úgy kapunk meg, hogy a bevételből levonjuk azt a bizonylattal (vásárláskor kapott számlával vagy blokkal) alátámasztott összeget, amennyiért a terméket vásároltuk, illetve a beszerzési költségeinket – írta a híradó.hu.
Ha esetleg nincs már meg a bizonylatunk, akkor pedig a bevétel 25 százalékát tekinthetjük az értékesítésből keletkezett jövedelemnek. Ha ez a jövedelem nem éri el az évi 200 ezer forintot, akkor nincs semmi teendője a felhasználónak. Efölött viszont már 16 százalék adót kell megfizetnia bevallási határidőn belül, azaz május 20-áig. A 200 ezer forintos jövedelemhatár a gazdasági tevékenységet folytató felhasználókra nem vonatkozik, nekik be kell jelentkezniük az adóhatósághoz, és a 600 ezer feletti bevételt elérők a realizált jövedelem után a személyi jövedelemadó mellett egészségügyi hozzájárulást is kötelesek fizetni.
A Kúria sokat emlegetett legutóbbi döntése az e-kereskedelem adózásával kapcsolatos 2012. január 1. előtti kaotikus helyzetet tisztázta, miszerint az eladóknak akkor is van áfafizetési kötelezettségük, ha nem jelentkeztek be az adóhatóságnál. Ennélfogva a döntés csak azokat a felhasználókat érintheti, akik az interneten 2012 előtt üzletszerűen értékesítették ingóságaikat.
Üzletszerűnek tekinthető az eladó tevékenysége, ha rendszeresen és jövedelemszerzés céljából értékesített az online piactéren. Ám ha csak alkalomszerűen árulta saját megunt használt tárgyait – melyből jövedelme nem, vagy csak alig származott –, nem kell adóznia.
Az üzletszerűen értékesítő felhasználók jövedelmére nem az ingóértékesítésre, hanem a gazdasági tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Aggodalomra azoknak sincs okuk, akik a korábbi években nem megfelelően készítették el az adóbevallásukat: számukra az adóhatóság türelmi időt határozott meg, így önellenőrzéssel 2014. május 1-jéig lehetőségük van önként bevallani a 2012. előtti időszakban üzletszerű értékesítésből származó jövedelmüket.
Fontos, hogy 2012-től érvénybe lépett a már említett 600 ezer forintos bűvös határ, tehát a 2012. január 1. utáni vaterás ingóság értékestésből származó bevétel után éves szinten 600 ezer forint alatt még üzletszerű értékesítéskor sem kell adózni, illetve bevallást készíteni. Ilyen értelemben a 2012. január 1 fontos választóvonal.
Időről időre felröppen a hír, miszerint az online portálok szerverein az adóhatóság adathalászatot végez. Természetesen a valóságban ilyen nem fordulhat elő: a Vatera a felhasználók regisztráció során megadott személyes adatait, valamint számlainformációit köteles a legmagasabb fokú adatbiztonsági előírásoknak megfelelően kezelni – még az üzletszerű internetes értékesítések ellenőrzése céljával az adóhatóságtól érkező kérések esetében is.
2013-ban mindössze 120 megkeresés érkezett a vaterához az adóhatóságtól, vagyis átlagosan csupán minden 20 ezredik felhasználói fiókra jutott egy ilyen eset. Ha a felhasználói adatok és a hatóság által megadott személyes adatok teljes egyezősége nem áll fenn, akkor a személyazonosság nem állapítható meg egyértelműen, következésképp az adatszolgáltatás meghiúsul. Így 2013-ban a 120 megkeresésből 93 esetben valósult meg tényleges adatszolgáltatás.
Az adóhatóság mostanában az internetes piactereken és apróhirdetési oldalakon is tart próbavásárlást, és az ellenőrzés során legtöbbször a nyugta-, illetve számlaadási kötelezettséget ellenőrzik. Jó tudni, hogy ha magánszemélyként nem üzletszerűen értékesítünk, akkor is kell a tranzakcióról bizonylatot adnunk a vásárlónak arról, hogy mit adtunk el, mennyiért és mikor. Ebben az esetben a bizonylat akár lehet egy üres lap, melyet kézzel is megírhatunk, és aláírásainkkal hitelesítjük.
A fentiekkel kapcsolatban természetesen még számos jogi kérdés merülhet fel. A Vatera szakértői azt javasolják a felhasználóknak, hogy tájékozódjanak az adóhivatal honlapján az önálló tevékenységre vonatkozó információs füzetből, valamint a 1353-as adóbevallás 163. soránál leírtak is részletes tájékoztatást adnak. Emellett érdemes elolvasni az adózással foglalkozó internetes szakoldalakon, illetve fórumokon megjelent írásokat, amelyeken az adózási és törvényi változásokkal kapcsolatos esettanulmányokkal segítik a témában való eligazodást.
Kell-e fizetni személyi jövedelemadót, illetve járulékokat a különböző társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások után?
Ha van ilyen teher, érvényesíthető-e családi kedvezmény, illetve az ellátási időszak szolgálati időnek minősül-e? Összefoglaltuk a rendkívüli változatos előírásokat. Noha egy-egy társadalombiztosítási, családtámogatási vagy éppen szociális ellátással kapcsolatos ismeretek vonatkozásában a jogosultsági feltételek és a megállapítási szabályok élveznek prioritást, de ezeken túlmenően az sem elhanyagolható, hogy az adott juttatást milyen levonások terhelik, illetve esetlegesen milyen további jogosultságok kapcsolódnak hozzá. A következőkben ez utóbbi szempontok szerint tekintünk át néhány sokakat érintő ellátást.
Kezdjük a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti juttatásokkal! Ezek közül a családi pótlék és az anyasági támogatás adó- és járulékmentes.
A gyermekgondozási támogatás (gyet), illetve gyermekgondozási segély (gyes) után szintén nem kell szja-t fizetni, de 10 százalékos nyugdíjjárulék terheli abban az esetben, ha nem sajátjogú nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött özvegyi nyugdíjas személy kapja, azzal, hogy ez utóbbi körbe tartozó vállalhatja a nyugdíjjárulék megfizetését.
Fontos továbbá, hogy a gyes, illetve gyet folyósításának tartama alatt a fizetés nélküli szabadság esetén a biztosítás nem szünetel, míg biztosítási jogviszony hiányában az érintett egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
