2015. január 1-től igénybe vehető adókedvezmények

2015. január 1-től igénybe vehető, egyes társasági adó és személyi jövedelemadó kedvezmények kedvezmény-adókedvezmény-2015

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) beruházási adóalap-kedvezménye (Tao. törvény 7. § (1) bekezdés zs) pont), kamat adókedvezménye (Tao. törvény 22/A. §) és az egyösszegű értékcsökkenési leírás (Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontja), továbbá a személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) szabályozott kisvállalkozói kedvezmény (Szja tv. 49/B. (6) bekezdés d) pont), egyösszegű értékcsökkenési leírás (11. számú melléklet II/2. p) pont), valamint a kisvállalkozások adókedvezménye (13. számú melléklet 12. pont) (a továbbiakban együttesen: Kedvezmények) elsődleges mezőgazdasági termelő tevékenységet végző adózók, továbbá mezőgazdasági termékfeldolgozást és mezőgazdasági termékforgalmazást végző adózók esetén 2015. január 1-jétől az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU Bizottsági rendelet (a továbbiakban: ABER) szerint, azzal összhangban vehetők igénybe.

Az említett beruházási adóalap-kedvezmény társasági adókulccsal/személyi jövedelemadó-kulccsal számított értéke, az adókedvezmény összege, az egyösszegű értékcsökkenési leírás összegének 1%-a vagy jármű esetében 3%-a állami támogatásnak minősül.

Jelen tájékoztató az ABER azon részletszabályait összegzi, amelyeket szükséges figyelembe venni az érintett társasági adó és személyi jövedelemadó Kedvezmények ABER alapján történő igénybe vételéhez.

I. A Kedvezmények igénybevételére jogosult adózók

A Kedvezményeket a) elsődleges mezőgazdasági termelő tevékenységet végző adózók, továbbá b) mezőgazdasági termékfeldolgozást és c) mezőgazdasági termékforgalmazást végző, az adóév utolsó napján az ABER I. melléklete szerint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók vehetik igénybe.

Az elsődleges mezőgazdasági tevékenységet végző adózókra az ABER I. fejezete és 14. cikke, a mezőgazdasági termékfeldolgozást és mezőgazdasági termékforgalmazást végző adózókra az ABER I. fejezete és 17. cikke alkalmazandó.

Elsődleges mezőgazdasági termelésnek az ABER 2. cikk 5. pontja szerinti tevékenység minősül. Mezőgazdasági terméknek minősülnek az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt termékek az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével.

A mezőgazdasági termék feldolgozásának a definícióját az ABER 2. cikk 6. pontja a következők szerint határozza meg: a mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termékek első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket.

A mezőgazdasági termék forgalmazásának definícióját az ABER 2. cikk 7. pontja határozza meg. Eszerint mezőgazdasági termék forgalmazása a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő általi, a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termékek forgalmazásának, ha arra külön erre a célra fenntartott helyen kerül sor. Tekintettel arra, hogy a Kedvezmények kizárólag az ABER-rel összhangban nyújthatók, a Kedvezményekben kizárólag olyan vállalkozások részesülhetnek, amelyek nem minősülnek az ABER 2. cikk (14) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, ez alól kivételt képeznek az ABER 1. cikk (6) bekezdésében foglalt esetek.

II. Elszámolható költségek

Elszámolható költségnek minősül a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, illetve az immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek Sztv. 47-48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke azzal, hogy az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

Elszámolható költségnek minősülnek az előbbiekhez kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel elszámolható költségnek minősülő kiadások. Elszámolható költségnek minősül továbbá a számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

III. A támogatás mértéke (támogatási intenzitás)

A támogatási intenzitás mértékének megállapítása során az adózónak a következőkre kell figyelemmel lennie.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kedvezményezett települési önkormányzat területén az elszámolható költségek 50%-át; nem kedvezményezett települési önkormányzat területén az elszámolható költségek összegének 40%-át. Kedvezményezett települési önkormányzat az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régióban lévő települési önkormányzat, az ABER 14. cikk (12) bekezdés c) pontja és 17. cikk (9) bekezdés c) pontja szerint. Földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10%-át. E támogatási intenzitások az ABER 14. cikk (13)-(14) bekezdése és 17. cikk (9)-(10) bekezdése szerinti esetekben növelhetők.

Ha az adózó a Kedvezményeket igénybe veszi és ugyanazon elszámolható költséghez kapcsolódóan más állami, illetve uniós társfinanszírozású támogatást is igénybe vesz, a – bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített – maximális intenzitást vagy összeget abban az esetben sem lépheti túl, ha a beruházáshoz más, vagy uniós társfinanszírozású állami támogatást is igénybe vesz.

E rendelkezés alkalmazásában állami támogatásnak minősül, minden olyan támogatás, amely megfelel az EUMSz 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, valamint a csekély összegű támogatás.

IV. A Kedvezmények igénybevétele

A Kedvezményeket az adózó adóévenként, a támogatás alapjául szolgáló adóév adóbevallásában érvényesítheti.

A Tao. törvényben, illetve az Szja tv.-ben foglalt feltételeknek megfelelő kedvezményezettek automatikusan, tagállami mérlegelési jogkör vagy külön engedély nélkül vehetik igénybe a Kedvezményeket.

A Kedvezmények ABER alapján történő igénybevételének lehetősége 2015. január 1-jétől kerül bevezetésre, az adózók kizárólag ezt követően kezdhetik meg azon beruházásokat, amelyek alapján az érintett Kedvezményeket igénybe vehetik.

A beruházás megkezdésének napja az ABER 2. cikk 25. pontja szerint a tevékenységek megkezdése vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, illetve a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás vagy bármely egyéb, a projektet vagy a tevékenységet visszafordíthatatlanná tévő kötelezettségvállalás közül a korábbi; nem tekintendő a munkák vagy a tevékenység megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és a megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

Az érintett kedvezményeket a Tao. törvény hatálya alá tartozó adózók a 2015. adóévi, az eljárásjogi szabályok alapján – általános esetben – 2016. május 31-ig benyújtott adóbevallásban veszik igénybe. Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a kedvezményeket a 2015. adóévről 2016. február 25-éig benyújtandó bevallásukban vehetik igénybe. A Kedvezmények érvényesítése az adott adóévben üzembe helyezett beruházások/adott évben fizetett kamatráfordítás alapján történik, ha az adózó megfelel a jogszabályi feltételeknek. Amennyiben az adózó egyik adóévben igénybe vette a Kedvezményt, az nem jelenti azt, hogy a következő adóévben is igénybe vehető lenne a Kedvezmény. Kizárólag akkor érvényesíthetőek a Kedvezmények, ha az adózó az adott adóévben megfelel a jogszabályi feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy az adózó minden adóévben „új támogatást” vesz igénybe, azaz a Kedvezmények több részletben történő igénybe vétele nem lehetséges.

V. Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség

A Kedvezmények nem vehetők igénybe – automatikusan – az ABER alapján, kizárólag az Európai Bizottság egyedi engedélye alapján érvényesíthetők, amennyiben a támogatás támogatástartalma meghaladja a következő küszöbértékeket:

a) az ABER 14. cikkében említett, elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz (ABER 14. cikk) nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 500 000 EUR;

b) az ABER 17. cikkében említett, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz (ABER 17. cikk) nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR.

VI. Egyéb feltételek

Az adózó nem jogosult a Kedvezményekre, és a már igénybe vett Kedvezmények jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülnek, ha az ABER szerinti feltételeket nem teljesíti.

A Kedvezmények kizárólag azon adózók számára vehetők igénybe, amelyekkel szemben nincs valamely támogatás visszafizetésére kötelező olyan határozat érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

Az ABER szerinti támogatás más támogatással az ABER 8. cikke szerint halmozható.

A jogosulatlanul igénybe vett támogatás adótartozásnak minősül (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 4. pont) és a kedvezményezett köteles kamattal növelt mértékben visszafizetni a jogosulatlanul igénybe vett támogatást (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53. § (2) bekezdés).

VII. Elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházások (ABER 14. cikk)

Elsődleges mezőgazdasági termelés a termőföldön folyó termelés és az állattenyésztés révén előállított, az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül.

Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás az ABER 14. cikk szerinti feltételekkel a 14. cikk (3) bekezdése szerinti célra irányuló beruházáshoz nyújtható. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás nem nyújtható az ABER 14. cikk (9)-(11) bekezdése szerinti esetekben. A részletes szabályok a következőek.

A Kedvezmények akkor vehetőek igénybe elsődleges mezőgazdasági termelés esetén az ABER alapján, ha a beruházás megvalósítja a következő célok legalább egyikét:

a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén;

b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítása, amennyiben az érintett beruházás normái szigorúbbak a hatályban lévő uniós előírásoknál;

c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és továbbfejlesztése;

d)  agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítése, beleértve a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a tagállamok nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programjaiban meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növelését, feltéve, hogy a beruházások nem termelő beruházások;

e) természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított termelési potenciál helyreállítása és az említett tényezők általi károkozás megelőzése.

A beruházás kapcsolódhat a bioüzemanyagoknak vagy a megújuló energiaforrásból származó energiának a mezőgazdasági üzem szintjén történő előállításához az ABER szerinti feltételekkel, amennyiben az ilyen termelés nem lépi túl az adott üzem átlagos évi üzemanyag- vagy energiafogyasztását. Amennyiben a beruházás bioüzemanyag előállítására irányul, a termelő létesítmények termelési kapacitása nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet, és az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon.

Amennyiben a mezőgazdasági üzemekben hőenergia és villamos energia megújuló forrásokból történő előállítására irányuló beruházásra kerül sor, a termelő létesítmények csak az adózó saját energiaszükségletének fedezésére szolgálhatnak, és termelési kapacitásuk nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztásának megfelelő szintet, figyelembe véve a mezőgazdasági háztartást is. A villamos energia hálózatba történő eladása azzal a feltétellel engedélyezett, hogy tiszteletben kell tartani a saját fogyasztás éves határát.

Ha a beruházást több kedvezményezett (adózó) hajtja végre saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából, az átlagos éves fogyasztás valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegével egyenlő. Az energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányuló beruházásoknak meg kell felelniük bizonyos minimális energiahatékonysági szabványoknak, ha nemzeti szinten léteznek ilyen szabványok.

Nem támogathatók azonban azok a beruházások, amelyek olyan, felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintenek, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, sem az öntözött területek nettó növekedését eredményező, felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházások. A természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházások esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel. Az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk megelőzésére irányulnak, az elszámolható költségek a konkrét megelőző intézkedések költségeire terjedhetnek ki.

A Kedvezmények nem vehetők igénybe a következő célokra: a) termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása; b) egynyári növények telepítése; c) vízelvezetési munkálatok; d) az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított 24 hónapon belül nyújtott támogatás kivételével; e) állatok vásárlása a fenti e) pontban foglalt beruházási cél kivételével.

VIII. Mezőgazdasági termék feldolgozása, mezőgazdasági termék forgalmazását szolgáló beruházások (ABER 17. cikk)

A mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz támogatás a mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos, az ABER 17. cikk (2) bekezdése szerinti beruházáshoz vehető igénybe, az ABER 17. cikkében meghatározott feltételekkel, míg a 17. cikk (3), (6)-(8) bekezdése szerinti esetekben nem lehet a Kedvezményeket igénybe venni az alábbiak szerint.

Az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházásokra a Kedvezmények nem vehetők igénybe. A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltétele, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

IX. Iratmegőrzési kötelezettség

A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A fenti támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

[NGM Jövedelemadók és Járulékok Főosztály – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158713071]

 

A 2015-ben életbe lépő adóváltozások növelik az adóterheket

Adózás 2015 : A kiszámíthatatlanul lesújtó új adók – például az élelmiszerlánc-felügyeleti díj – a beruházási előkalkulációban ronthatja Magyarország megítélését és növelheti az országkockázatot. Adóváltozások-adócsomag-adóbevallás-2015

Egy lépés előre, kettő hátra – így értékelte az elmúlt napokban elfogadott 2015-ös adócsomagot egy szakértő. Januártól – néhány látványos kezdeményezés ellenére – tovább nőnek a hazai vállalkozások adó- és adminisztrációs terhei. A jövő évi adócsomagban az adóemelések látványosabbak, mint a könnyítések, még akkor is, ha egyes területeken látható jogalkotói szándék a terhek csökkentésére – mondta Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

De ennél sokkal sajnálatosabb, hogy még mindig tendencia, hogy a jelentős adóteher-növekedést eredményező módosítások, így például az élelmiszerlánc felügyeleti díj kulcsának 60-szoros megemelése minden különösebb előzmény és indoklás nélkül kerültek bele a csomagba. Ez nem csak az adórendszer tervezhetőséget kérdőjelezi meg, de az ország befektetői megítélését is ronthatja.

Választások utáni évben várható volt, hogy nem a könnyítések irányába megy az adórendszer, ennek ellenére mi arra számítottunk, hogy ritkulnak a hirtelen irányváltások, kiszámíthatóbbá válnak az adószabályok – fogalmazott Szmicsek. Ez nem következett be, nem lett kiszámíthatóbb az adórendszer – ez a vállalkozásokat nem segíti. A változások visszafogják a tervezésben a cégeket, amelyek kockázatos döntésekbe ilyen körülmények között nem vágnak bele. A kiszámíthatatlanság, a változó adószabályok növelik az országkockázatot – ez nem egy befektetőbarát adópolitika – vélekedett Szmicsek Sándor. Tovább rontja a helyzetet, hogy a tapasztalatok szerint már az indoklás ereje is gyengül, nem is érvelnek a változtatások szükségessége mellett.

Inkább megszorítások jönnek

Az szja-törvényben inkább a megszorítás volt a jellemző, nem mondhatjuk azt, hogy az adózók sokkal jobban járnak 2015-ben. Társadalmi nyomásra láthatóan visszalépet a törvényalkotó a cafeteria-rendszer adóztatásának szigorításában, ennek ellenére 2015-től nőnek az éves 200 ezer forintot meghaladó béren kívüli juttatások adóterhei; ez alól kivételt csak a SZÉP-kártyás juttatások jelentenek. Ugyancsak csökken az ilyen címen adható juttatások felső határa: évi 500 ezer forintról 450 ezer forintra. A Mazars szakértői szerint a változások miatt minden gazdálkodónak újra kell terveznie a cafeteria csomagját, ha a régi szinten szeretné tartani a juttatások költségeit, de lehetnek olyan vállalkozások is, amelyek úgy döntenek, hogy csökkentik az ilyen juttatásokat az adóteher változása miatt.

A családi adókedvezmény bevezetése 2016-tól kezdődik, 2019-re megduplázódik a kétgyermekesek adókedvezménye. Messze még 2019, nem lehet tudni mi valósul ebből meg – a kormány a szándékát jelzi. Januártól életbe lép viszont a friss házasok adókedvezménye, amin havi 5000 forint kedvezményt jelenthet.

Káosz jön az utakon januártól?

Az áfarendszerben csak kisebb módosítások lépnek életbe – kivéve az online fuvarellenőrzést. Az áfacsalások visszaszorítás érdekében januártól elvileg minden egyes belföldi teherszállítmányt elektronikusan be kell jelenteni az adóhivatalnak – csak így indulhat el a szállítás. Így az útdíj befizetését ellenőrző kamerarendszeren keresztül elvileg minden szállítmányról online információval rendelkezhet a NAV. A bevezetésre rendelkezésre álló idő kevés, hisz a végrehajtási rendelet még meg sem jelent, miközben a szabályok január elsejétől érvényesek – hívta fel a figyelmet Szmicsek Sándor.

A társasági adó területén szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai és a 2015-től keletkező veszteségeket csak öt évig lehet majd a további évek nyereségével szemben érvényesíteni. Hasonló utat járnak a környező országok, szigorodnak a veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályok. A jövedelem-nyereség minimum számításánál nem lesz levonható az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások, így az ilyen címen fizetendő terhek is nőni fognak. Jó hír viszont az oktatás iránt elkötelezett munkaadóknak, hogy felsőoktatási intézményekkel kötött ötéves támogatási szerződés alapján csökkenthető lesz a társasági adóalap 2015-től.

Szigorodik a minimumadó számítása a cégeknél

A kedvezőtlen intézkedések közé sorolható, hogy – főleg a kereskedelmi cégeknél – szigorodnak a minimális jövedelem, nyereség számításának szabályai. Már nem vonható le a minimumadó kiszámításakor a közvetített szolgáltatások és a eladott áruk beszerzési értéke. Az adótanácsadók szerint így már nem érdemes a minimumadót fizetni a jóval magasabb alapra, hanem vállalni érdemes részletes adatszolgáltatást, hisz az adóhatóság az online pénztárgépek miatt már amúgy is teljes képet kap a kereskedőcég forgalmáról. A helyi adók kapcsán egyelőre még nem világos, hogy az újonnan alkalmazható és bevezethető települési adót az önkormányzatok mire fogják kivetni, mert a jogszabály erre semmilyen iránymutatást nem tartalmaz.

Durva emelés a jövedéki biztosítékoknál

Nő egyes termékek jövedéki adója, csökken a kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó, és jelentősen – 5-7-szeresére – nőnek a jövedéki biztosítékok. Ez a legdurvább változás a jövedéki adórendszerben a szakértők szerint. Az ásványi olajtermékeknél például 120 millió forintról 600 millió forintra emelkedik. A pálinkaforradalomban egy kis visszalépés történik: most már magánfőző is köteles egy jelképes 1000 forintot fizetni, ám ezt a pénzt már az önkormányzatok kapják. A házi főzés évi határa is csökken a jelenlegi 200 literről 50 literre.

A környezetvédelmi termékdíj 2015-től kiterjed majd a szappanokra, mosószerekre, samponokra, szépség-, és testápoló szerekre és irodai papírárukra is.

Jelentősen átalakul az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, ami eddig marginális jelentőségű volt, mostantól viszont a nagykereskedelmi láncokra olyan mértékű terhet ró, ami mértékében a korábban kivetett különadót hozza vissza, hiszen 60-szoros tehernövekedést jelent.

Neta, energiaadó, reklámadó

A népegészségügyi termékadót (neta) jövőre kiterjesztik az alkoholos italokra is, de ez alól kivételek lesznek a gyümölcspárlatok. Ugyancsak emelkedik az energiaadó a földgáz, a villamos energia, és a szén esetében egyaránt.

A reklámadóban a legnagyobb adófizetők jelentős adóemeléssel számolhatnak, főleg az Rtl Klub az ő adóbevallás leadásuk után tuti Nav ellenőrzésre számíthatnak, mert a híradó mindig az a csúnya kormányt szidja mivel a legfelsőbb adókulcs 40 százalékról, 50 százalékra emelkedik. Az adókulcs változásával együtt az adminisztráció egyszerűsödik: a megrendelők helyzete annyival javul, hogy reálisabb eljárási szabály lép hatályba az adó megfizetéséről szóló igazolás beszerzésére. Ennek a lényege, hogy elegendő lesz azt bizonyítani, hogy az igazolást bekérték a számla kézhezvételét követő 10 napon. Ez azért rendkívül fontos, mert az igazolással nem rendelkezőknek társasági adóalapot kellett növelniük. Na így állunk most…..jöhet a 2015 🙂

Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) 2015 – keretprogram

Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) – keretprogram a Java-alapú nyomtatványokhoz, az AbevJava továbbfejlesztett változata.

Az ÁNYK, az AbevJava program továbbfejlesztett változata már nemcsak a NAV, hanem a közigazgatás más szervezeteinek a nyomtatványait is képes kezelni.

Jar
Verzió: 2.62, 2014.11.24.
Rpm
Verzió: 2.62, 2014.11.24.
GPG

Publikus kulcs letöltése az RPM-csomagokhoz

1 24 25 26 27 28 32