A 2023-ra vonatkozó szja-bevallások tervezetét idén is elkészíti a NAV, de akik ennek ellenére maguk készítik el a dokumentumot, már hozzáférhetnek a korábbinál logikusabb és a kitöltést segítő új funkciókkal kibővített 23SZJA bevallás webes kitöltő programhoz. Az szja-bevallási és befizetési határidő mindenki számára 2024. május 21 írja a Hitelfórum.
Adóbevallás 2024 – fontos bejelentés érkezett az Szja bevallásról!
A NAV hangsúlyozza, szja-bevallási tervezete nemcsak magánszemélyeknek készül, hanem az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek is. Mint írták, esetükben a tervezetet beküldés előtt ki kell egészíteni a tavaly szerzett jövedelmek adataival.
Az adóhivatal azt is közölte, hogy KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás) március 15-től bárki hozzáférhet saját bevallási tervezetéhez az eSZJA-oldalon. Hozzátették, hogy akinek nincs KAÜ-azonosítója, március 16-ig adóazonosító jele és születési dátuma megadásával többféle módon is kérheti a tervezet postázását.
Az adóhivatal hangsúlyozza, hogy akik maguk készítik szja-bevallásukat, azoknak a 23SZJA személyi jövedelemadó-bevallást támogató webes kitöltőprogram több újdonsággal is szolgál.
A legegyszerűbben a NAV eSZJA-oldaláról elérhető szolgáltatással az elkészített bevallások elektronikusan beküldhetők. A NAV-felület akkor is alkalmas a bevallás elkészítésére, ha valaki nem az ügyfélkapun keresztül nyújtja be bevallását.
Az újdonságok közül kiemelték, hogy a kedvezmények adózóspecifikusan jelennek meg, például a 25 év alattiak kedvezménye csak a 25 évnél fiatalabb adózók számára látható.
A NAV jelezte, könnyebb lett a dolguk azoknak is, akik ingatlan eladásából szereztek jövedelmet 2023-ban, mert a programba beépített új mezők automatikusan kiszámítják a jövedelem és az adó összegét. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmek új témacsoportba kerültek, ami tartalmazza az összes ingatlanhasznosítási formát és az azzal összefüggő adókötelezettséget.
Mint írták, ha hiba csúszik a kitöltésbe, a hibaüzenetek listája piros színnel, felsorolva jelenik meg, és a felület bal oldalán feltűnnek a hiba miatt korrigálandó mezők. A program keresőmezője is az adózói logikát követi azzal, hogy a köznyelvben használt szavakra is elindul a keresés, nem csak a fogalmak jogszabály szerinti kifejezésére.
Ha valaki sem a NAV tervezetét, sem a webes kitöltést nem akarja segítségül hívni, a bevallási kötelezettség az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával vagy papíron kitöltött 23SZJA bevallás benyújtásával is teljesíthető.
Az szja-bevallási és -befizetési határidő egységes, valamennyi adózó számára 2024. május 21. Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról a korábbi évekhez hasonlóan idén is lehet rendelkezni elektronikusan és papíron is. A rendelkező nyilatkozat benyújtásának határideje 2024. május 21. További friss hírek
Adóbevallás, adózás, szja 2024 – fontos változások! adócsomagok – 2024. január 1-jével hatályba lépő – legfontosabb rendelkezései.
USA-ból származó kamatjövedelem adóztatása
Főszabály szerint egyéb jövedelemként adózik az USA-ból származó kamatjövedelem, ha megszűnik (hatályát veszíti) a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény. Mindez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű bevételeket 15% szja és 13% szocho terheli. 2024-től azonban egy mentességi szabályozás kerül bevezetésre e tekintetben: az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra. Vagyis az Egyezmény felmondása után sem fogja 13% szocho terhelni az USA-ból érkező kamatjövedelmet.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet jövedelmének adóztatása
Jelenleg az ellenőrzött tőkepiaci ügylet feltétele, hogy a közreműködő befektetési szolgáltató EGT-államban, vagy Egyezménnyel rendelkező államban rendelkezzen székhellyel. Ennek következménye, hogy az USA-ból származó árfolyamnyereség esetén az Egyezmény felmondása után nem lehetne alkalmazni az adókiegyenlítés lehetőségét. Azonban 2024. január 1-jétől e tekintetben is életbe lép az OECD mentesség: az ellenőrzött tőkepiaci ügylet kiterjesztésre kerül az OECD tagállamban székhellyel rendelkező befektetési szolgáltatókra is, így az Egyezmény felmondása után is lehet alkalmazni az adókiegyenlítés lehetőségét az USA-ból érkező árfolyamnyereségre.
Előadói, művészeti és sportesemények adóztatása
Az előadói, művészeti és sporttevékenység esetén a jövedelemszerzés helye 2024-től akkor is a tevékenység végzése szerinti állam lesz, ha a tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik.
Ezáltal azok az előadóművészek és sportolók is Magyarországon fogják teljesíteni az adókötelezettségüket, akik az itt folytatott tevékenységük elvégzésére egyszemélyes cégükön keresztül szerződtek.
Külföldről származó adó beszámítása
Jövőre az USA-Magyar Egyezmény felmondásának következtében nem vehető figyelembe külföldön a megfizetett jövedelemadó azon jövedelmet terhelő adóval szemben, amely esetében a jövedelemszerzés helye belföld.
Egyes juttatások adózása
Januártól a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások kapcsán a közterheket a kifizetőnek a továbbiakban nem a juttatás hónapjának kötelezettségeként, hanem a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként kell megállapítania.
Csekély értékű ajándék
Évente háromszor lesz adható csekély értékű ajándék a magánszemélyeknek (nem csak munkavállalóknak, hanem bármely magánszemélynek), amelynek értéke juttatásonként nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát (vagyis 2023.12.01-től a 26.680 forintot). A juttatás bruttó értékének 1,18-szorosát 15% szja-t és 13% szocho terheli.
Tradicionális számsorsjátékok nyereményének adómentessége
A 2023. év végéig a Szerencsejátékról szóló törvény alapján meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból (lottó, kenó, puttó) származó jövedelem az Szja tv. 76. § alapján adóköteles. Jövőre azonban a számsorsjátékokon való részvételi kedv fokozása érdekében az említett jogszabály alapján meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból (pl.: lottó, kenó, puttó) származó jövedelem adómentes lesz.
Induló vállalkozás fogalma az Szja-ban
Jövőre bekerül a jogszabályba az induló vállalkozás definíciója. Induló vállalkozásnak az a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás minősül, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre. Az induló vállalkozásban való részesedésszerzés adómentességére vonatkozó feltételek is kialakításra kerülnek: nem minősül bevételnek értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély azt induló vállalkozás munkavállalójaként, vagy vezető tisztségviselőjeként a tagsági jogot megtestesítő részesedését ingyen vagy kedvezményesen szerezte. További kritérium, hogy a megszerzett részesedést a szerzést követően legalább 3 évig nem értékesíti.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség figyelembevétele
Ügyleti veszteséget kellett eddig megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét. A jövő évtől kezdve kiegészül a jogszabály azzal, hogy az ügyleti veszteséget akkor is meg kell állapítani, ha a tárgyévben bevétel szerzése nem történt. Ha az adóévet megelőző két évben ügyleti veszteség került feltüntetésre az adóbevallásban, akkor ez a veszteség adókiegyenlítésre felhasználható a tárgyévben.
Igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatos módosítás
Jövőre módosulni fog az igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének a napja azokban az esetekben, amikor a szolgáltatás juttatója és a szolgáltatás nyújtója ugyanaz a személy. Ilyen esetekben a bevétel szerzésének napja az a nap lesz, amikor a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.
Összevont adóalap kedvezményei
Jövőre a 30 év alatti anyák kedvezményét szabályozó paragrafus kiegészül azzal, hogy a kedvezmény érvényesítésének feltétele a 30 év alatti anya nyilatkozata, amelyen fel kell tüntetnie a (i) kedvezményre való jogosultság jogcímét, (ii) a gyermek nevét, adóazonosító jelét, magzat esetében a várandóság időszakát, illetve (iii) a jogosultság kezdő vagy végdátumát, ha a jogosultság nem állt fenn egész évben.
A kiegészítő családi kedvezmény kapcsán a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy definíciója módosulni fog. Azok a 18. életévét betöltött magánszemélyek, akik a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesülnek, ebbe a kategóriába lesznek besorolva, utánuk növelt összegű családi kedvezmény vehető igénybe – írja a news.
Bizalmi vagyonkezelés – a vagyonrendelés és vagyonkiadás adózása 2024-től
Az ősszel bevezetett bemeneti adóztatás helyett az őszi adócsomag a kimeneti adóztatást vezeti be (vagyis vagyonrendeléskor felértékelés esetén a vagyonrendelőnél nem keletkezik adófizetési kötelezettség) azokban az esetekben, amikor a kezelt vagyon, illetve magánalapítványi vagyon induló tőkéje értékének terhére történik bevétel juttatása a magánszemély kedvezményezettek részére. Az adóztatás az osztalékadóztatás szabályai szerint történik az öt éven belüli vagyonjuttatás esetén, amennyiben történt felértékelés, és így eszközérték növekmény keletkezett. Az eszközérték növekményről a vagyonkezelő köteles a jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetni, illetve adatot szolgáltatni.
Új telephely, árbevétel és adóalap-megosztási szabályok légi személyszállítást végző vállalkozók esetén
A 2024. január 1-jétől hatályos szabályok szerint légi személyszállítást végző vállalkozónak minősül az a vállalkozó, amely nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik. Az érintett vállalkozók esetén az előbbiekben említett szolgáltatásokból származó ellenérték nettó árbevételnek minősül, ezáltal a helyi iparűzési adó alapját képezi.
A jogszabályváltozások szerint a légi személyszállítást végző vállalkozó telephelyének kell tekinteni azon önkormányzat illetékességi területét is, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak. Ezzel egyidejűleg speciális helyi iparűzési adóalap-megosztási szabályok is bevezetésre kerülnek.
A fentiekben bemutatott szabályok 2024. január 1-jétől lépnek életbe, azonban a légi személyszállítást végző vállalkozók döntésük szerint a 2023-ban kezdődő, 2023. december 31-ét magában foglaló adóévük adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatják az új szabályok szerinti helyi iparűzési adóalap megállapítást.
Munkaerő-kölcsönzést végzők telephelye
Munkaerő-kölcsönzést végző vállalkozások esetén telephelyet keletkeztet azon önkormányzat illetékességi területe is, ahol a kölcsönzött munkavállalók által teljesített összes munkaórák száma az adóéven belül legalább 21.000 munkaóra.
Globális minimumadó
2024. január 1-étől életbe lépnek a globális minimumadó, azaz az ún. GLOBE – szabályok. A szabályozás kizárólag a legnagyobb – cégcsoportszinten 750 millió eurót meghaladó – bevétellel rendelkező multinacionális vállalatcsoportokat érinti (ez Magyarországon körülbelül 2-3ezer vállalkozást jelent). Az első bevallás esedékessége 2026. június 30. A GLOBE lényege, hogy amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport adott országbeli effektív adókulcsa nem éri el az elvárt minimum mértéket, azaz a 15%-ot, úgy kiegészítő adót köteles fizetni.
Magyarországon az effektív adókulcs számításakor az alacsony, 9% mértékű társasági adó mellett az iparűzési adó, innovációs járulék, illetve a Robin Hood adó is figyelembe vehető lesz az effektív adó számításakor. Emellett számos kiegészítő rendelkezés, és átmeneti mentességi szabály is bevezetésre kerül. A tervek szerint a különbözet beszedésére elismert belföldi kiegészítő adóként Magyarország lesz jogosult.
Ellenőrzött külföldi társaság
2024. január 1-jétől bármely külföldi személy esetében alkalmazhatók az adómentes telephelyekre vonatkozó szabályok (nem csak az EU, vagy EGT tagállamainak vonatkozásában), ha az illető személy állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes, vagy nem adóköteles. Ez a változás egyszerűsíti a korábbi szabályozást, mivel nem csak az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményekre hagyatkozik, hanem általánosabb alapelvek szerint határozza meg az adómentesség vagy adókötelesség körét.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségek bővülése
A vállalkozások elfogadott költségeinek és ráfordításainak körét szűkíti az elfogadott adócsomag, míg bővül azoknak a tételeknek a köre, amelyek nem minősülnek vállalkozások érdekében felmerülő költségeknek vagy ráfordításoknak.
A jogszabály kimondja, hogy alapvetően nem minősül vállalkozás érdekében felmerülő költségnek vagy ráfordításnak az olyan jogdíj vagy kamat, amelyet olyan államokban lévő adóalanyoknak vagy ott található telephelyeknek fizetnek, amelyek illetékessége „adózási szempontból nem együttműködő államokban” van (ezek körét miniszteri rendelet határozza meg), vagy olyan országokban, ahol nincs társasági adó, vagy annak mértéke nem éri el a 9 százalékot.
Ha az adózó valós gazdasági vagy kereskedelmi előny érdekében fizeti a jogdíjat vagy kamatot (nem pedig adóelőny elérése végett), akkor ezt az indokot neki kell bizonyítania az éves adóbevallás határidejéig adott információszolgáltatással, így az adott költség elismertnek minősülhet.
Bejelentett részesedés
A globális minimumadó bevezetésére való tekintettel a jogszabálymódosítás lehetőséget teremt a be nem jelentett részesedések egyszeri, utólagos bejelentésére: a 2023. december 31-e előtti, nem bejelentettnek minősülő részesedések utólag bejelenthetők a 2023. évi TAO bevallás benyújtásának határidejéig, így ezekre a részesedésekre is alkalmazható lesz az elidegenítéskori társasági adó alóli mentesség.
Fontos viszont, hogy egyidejűleg meg kell fizetni a szerzési érték és aktuális piaci érték különbözetének 20%-ra tekintettel a társasági adót.
K+F adókedvezmény
A globális minimumadó szabályozás révén 2024-től bevezetésre kerül egy új adókedvezmény a K+F tevékenységre vonatkozóan. Az új kedvezményt más K+F kedvezménnyel – K+F fejlesztési adókedvezmény, K+F TAO- adóalap kedvezmény, K+F szocho kedvezmény, K+F Hipa adóalap kedvezmény – egyidejűleg nem lehet alkalmazni. Sorrendiség tekintetében egyéb adókedvezményekkel szemben az első helyen áll, és az adókötelezettség 100%-áig érvényesíthető megfelelő mértékű elszámolható költség esetén az elszámolás évében, illetve az azt követő három évben. Amennyiben a harmadik adóév végén is fennmarad érvényesíthető adókedvezmény, úgy azt az adóhatóság kiutalja az adózó részére. Az új adókedvezmény a 2024-től keletkezett elszámolható költségek tekintetében érvényesíthető, az alkalmazandó támogatási intenzitás mértéke 10%.
Kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény
A doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után érvényesíthető kedvezmény személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet.
Illeték
Az adótörvény módosítása 2024. január 1-jétől kiterjeszti a már meglévő vagyonátruházási illetékmentességet a CSOK (Családi Otthonteremtési Kedvezmény) igénybevételével vásárolt ingatlanokra az új otthonteremtési program, a CSOK Plusz bevezetésével kapcsolatos szabályokkal.
Az új adótörvény továbbá kiegészíti a meglévő illetékmentességi szabályokat a kistelepüléseken elérhető családi otthonteremtési kedvezménnyel. Ezen felül, a CSOK Plusz nevű új kamattámogatott kölcsön esetén legfeljebb 80 millió forint illetékalapig nyújt kedvezményt az alacsonyabb értékű ingatlanok 2024. évtől történő vásárlására vagy megszerzésére, amelyek az érintett kormányrendeletben meghatározott értékhatár alatt maradnak.
Közművezetékek adója
2024. január 1-jétől a közművezetékes adó már nem lesz hatályos a hírközlési vezetékek tulajdonosaira, vagyis a távközlési vállalkozásokra. 2025. január 1-jétől pedig a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény teljes egészében hatályát veszti.
A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény
2024-től Izraelbe, illetve Törökországba induló járatok esetén is kevesebb hozzájárulást kell fizetnie a légitársaságoknak (a már létező desztinációkon felül).
Adózás rendjéről szóló törvény
A kihirdetést követő 30. napon lép hatályba (2023. december 30-án) a végelszámolások során alkalmazható könnyítés: a módosítás a megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyv kapcsán észrevételezési lehetőséget teremt az adózók számára a kézbesítést követő 8 napon belül.
Továbbá 2024. január 1-jétől egységesülnek az adótartozással rendelkezők közzétételére vonatkozó szabályok az önkormányzati és az állami adóhatóságok esetében. Az önkormányzati adóhatóságok ezentúl azoknak a vállalkozóknak a nevét teszik közzé, akiknek az adótartozása meghaladja az ötszázezer forintot és kilencven napon keresztül folyamatosan fennáll. Az állami adó- és vámhatóság pedig a száznyolcvan napnál hosszabb ideje, összesítve százmillió forint feletti adótartozással rendelkező vállalkozók nevét teszi nyilvánossá, akik nem állnak csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt.
Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény
2024. február 28-án lép életbe egy új ellenőrzési határidő, miszerint a jogutód adózónál lefolytatandó, a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje 120 nap, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott.
Adó végrehajtás
Január 29-étől, amennyiben az adóhatóság a jövedelemletiltást nem valós tartalmú végrehajtható okirat alapján, végrehajtható okirat hiányában vagy végrehajtható okirat birtokában, de az esedékesség időpontja előtt nyújtotta be, a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet.
Újrahasználható termékek visszaváltási díja
Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik). Továbbá az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni ezeknek az értékesített termékeknek a bekerülési értékének részét képező visszaváltási díját, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével.
2024. január 1-től továbbá az egyéb ráfordítások között kell majd elszámolni a vállalkozó (a terméket előállító gyártó) által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét.
Adómentes-és kedvezményes adókulcsú termékek
A jövő évtől áfa mentes lesz a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítés. Szintén adómentes lesz a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben.
Kedvezményes 18%-os áfa kulcs fogja terhelni a desszert jellegű sajtkészítményeket (ismertebb nevén túró rudi), illetve 5%-ra csökken az egyes művészeti alkotások importjának áfa kulcsa.
Építési-szerelési szolgáltatások
Az építési-szerelési szolgáltatások definíciója és az ezzel kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettség 2024. január 1-jétől bővülni fog. Az ilyen típusú szolgáltatásokat jövőre „ingatlanra vonatkozó tevékenység” megnevezéssel látja el az Áfa törvény. Ide tartozik az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, bontással történő megszüntetése és rendeltetésének megváltoztatása.
Az ingatlanra vonatkozó tevékenységek esetében az adót a szolgáltatás igénybevevője fizeti, tehát fordított adózás alkalmazandó, amennyiben a tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, és erről a tényről a szolgáltatást igénybevevő adóalany előzetesen és írásban köteles nyilatkozni.
Azonban, ha az engedély vagy bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel a szolgáltatás nyújtóját terheli a szolgáltatás igénybevevője felé. Tehát az ilyen típusú szolgáltatásoknál a nyilatkozattétel terhelheti a szolgáltatás nyújtóját is, ha az ő tevékenységéhez kapcsolódik az engedély -, vagy bejelentési kötelezettség.
Áfa bevallás: új lehetőségek a bevallási kötelezettség teljesítésére
2024. január elsejét követően új lehetőségek nyílnak az ÁFA bevallási kötelezettség teljesítésére. Az adóhivatalhoz három módon lesz benyújtható a vállalkozások áfabevallása.
Megmarad az Általános Nyomtatvány kitöltő Program (ÁNYK) kínálta bevallásbenyújtási leehetőség, mely kiegészül az eÁFA révén igénybe vehető webes felületen, illetve gép-gép kapcsolaton keresztüli áfabevallási lehetőséggel. A webes felületen az adóalany az állami adó- és vámhatóság által az adó megállapításához az erre a célra biztosított elektronikus felületen rendelkezésére bocsátott adatokat kiegészíti, módosítja, az adólevonási jogáról és annak gyakorlásáról nyilatkozik, és az így előállított adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet ugyanezen a felületen bevallásként jóváhagyja.
Az eÁfa M2M gép-gép kapcsolat alapon pedig az adóalany az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbítja a fizetendő adó megállapításának és az adólevonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylat szintű adatokat és az ezen adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként gépi úton jóváhagyja. Fontos, hogy mentesül az belföldi összesítő nyilatkozat (M-lap) nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki bevallási kötelezettségét az eÁfa rendszeren keresztül (web vagy M2M) teljesíti.
2024. január 1-jétől a munkaerőpiacra lépők kedvezménye érvényesíthető a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén is, ezzel kiegészítve az eddigi, kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező munkavállalókra vonatkozó kritériumot. A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében a munkabér, de legfeljebb a minimálbér összege, majd a harmadik évben a munkabér, de legfeljebb a minimálbér fele, így ezen összeget nem terheli szocho fizetési kötelezettség.
Az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése miatt életbe lépő általános változás
A 2024. január 1-jén hatályát vesztő amerikai-magyar adóegyezmény a hatályvesztést követően is alkalmazandó a legkésőbb 2023. december 31-én fizetett vagy beszámított forrásadókra, egyéb adók tekintetében pedig a 2023. december 31-én záruló adózási időszakokra. Forrás
A 2024-es adóváltozások közül a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó, a társadalombiztosítási járulék módosításainak egyik legfontosabb eleme, hogy jogszabályban kezelték az Egyesült Államok és Magyarország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése kapcsán keletkező kedvezőtlen jogkövetkezményt.
Egyúttal ellenőrzött tőkepiaci ügylet marad a tranzakció akkor is, ha valamely OECD-országban (így például az Egyesült Államokban) tevékenységet folytató befektetési szolgáltató közreműködésével történik.
A Niveus Consulting Group összefoglalta a parlament által elfogadott adócsomag legfontosabb változásait. Bagdi Lajos, a Niveus partnere a Világgazdaságnak elmondta, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest a végül elfogadott adócsomag több ponton is módosult, az adóváltozások egyes személyekre, ágazatokra, cégcsoportokra kifejezetten jelentős hatással lesznek.
Fontos adminisztratív könnyítés, hogy a kifizetőt terhelő adó a jelenlegi havi kötelezettségről negyedéves bevallásúra változik. Az is kedvező változás lesz, hogy a borengedélyestől vásárolt bor juttatása a törvény módosítása miatt adómentes lesz. Jelentősebb módosítás még, hogy az előadói, művészeti és sporttevékenységekből származó jövedelem adóját a tevékenység végzésének helye szerinti államban kell megfizetni.
A munkaerőpiacra lépő új alkalmazottak után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény szűkül és kizárólag már csak a magyar állampolgárok, illetve a Magyarországgal határos nem EGT-állam (így Szerbia és Ukrajna) polgárai után vehető igénybe 2024-től. Érdekes változás, hogy a benyújtott javaslat alapján adómentes lesz a számsorsolásos játékokon (például a lottó, a kenó) elért nyeremény.
Az egyik legszembetűnőbb változás, hogy a nagy összegű adóhiánnyal és/vagy adótartozással rendelkező adózók közzététele egységesen 100 millió forint felett merülhet csak fel (ez a természetes személyek esetében jelenleg 10 millió forint). Továbbá, hogy a helyi adók vonatkozásában az érték szintén egységesen 500 ezer forint lenne (jelenleg természetes személyek esetében 50 ezer, egyébként 100 ezer forint).
A kiskereskedelmi adó kapcsán jelentően növekszik (20-szorosára!) az 500 millió forint forgalmat meghaladó, de 100 milliárd forint forgalmat el nem érő benzinkutak adóterhelése.
A törvény a bizalmi vagyonkezelés szabályaiban is jelentős változást tartalmaz, ugyanis az idén 2023. szeptembertől átalakított szabályozás megváltozik és a bemeneti oldal adózása helyett a kimeneti oldalt adóztatja, azt is csak bizonyos feltételek teljesülése esetén írja a pénzügyi hitelekkel foglalkozó fórum.
Adóbevallás 2024, szja 2024 – fontos tudnivalók, határidők, dátumok!
A bevallás határideje 2024. május 20. Ez azonban változhat, ha ez a dátum hétvégére vagy munkaszüneti napra esik. Ebben az esetben a következő munkanap a határidő. Viszont 2024-ben Május 20. hétfőre esik, így nincs változás.
( Friss hírek itt )
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény a Magyar Közlöny 2023 nov. 30-i 171. számában került kihirdetésre. Az új szabályok között ismét sok olyan található, ami már 2024.01.01-én hatályba lép, így mindenkit szorít az idő, hogy a sokrétű, s több adózási területet érintő rendelkezéseket megismerje és értelmezze.
Vegyük hát sorra a főbb adóváltozásokat. (A hatályba lépés dátumát ott jelezzük külön, ahol az nem 2024.01.01., s kapcsolódóan felhívjuk a figyelmet arra, hogy az átmeneti rendelkezések alkalmazása minden esetben külön figyelmet igényel, amelyeket a jelen cikkben nem ismertetünk részletesen.)
Személyi jövedelemadó
Egyéni vállalkozók közteherviselése
A végleges adócsomagból kikerültek az egyéni vállalkozók közteherviselésének egyszerűsítésére vonatkozó rendelkezések, amelyeket a törvényjavaslat még tartalmazott. A módosítás arra hivatkozva maradt el, hogy a változások pontos tartalmáról még egyeztetések szükségesek. Mivel ezek a változások eleve csak 1 év múlva, tehát 2025. január 1-jétől léptek volna életbe, várhatólag hallunk még ezekről a reformtervekről a jövőben. Az egyszerűsítések érintették volna az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási kötelezettségeit is, de aztán ezek sem kerültek be a mostani törvénybe.
Összevont adóalapot érintő változások
Módosulnának a 30 év alatti anyák adókedvezményének érvényesítésnek feltételei, a hatálybalépés után a kedvezmény igénybevételhez az anyától szükség lesz egy olyan nyilatkozatra, ami tartalmazza a kedvezményre való jogosultság jogcímét, a gyermek vagy a magzat adatait és jogosultság megnyílásának/megszűnésének napját.
A kiegészítő családi kedvezménnyel kapcsolatban módosul a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy fogalma. A hatálybalépés után ebbe a kategóriába tartozik majd a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül, így utánuk magasabb összegű családi kedvezmény lesz igénybe vehető.
Béren kívüli egyes meghatározott juttatások
A jogalkotó egyszerűsítési szándéka nyomán megváltozik a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterheinek a bevallási és megfizetési rendje haviról negyedévesre. Az eddigi havi időszak helyett abban a negyedévben kell bevallani és megfizetni majd a járulékokat, amelybe a juttatás hónapja beleesik.
Kedvező változás az is, hogy jövőre többet ajándékozhatunk kedvező adózás mellett, mivel az egyes meghatározott juttatásként adózó csekély értékű ajándékként juttatott adóköteles jövedelem évi maximális száma három alkalomra emelkedik az eddigi egyről.
Továbbá adómentes juttatásnak minősül majd a juttató által vendéglátás keretében, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként adott, a törvényben meghatározott borászati termék (palackozott, oltalmi megjelöléssel ellátott), azzal a kitétellel, hogy az ajándékozónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyből megállapítható a beszerzés forrása és termék felhasználásának módja.
Adómentes juttatások
Újdonság az adómentes juttatások körében az induló vállalkozásban munkavállaló vagy vezető tisztségviselő által ingyenesen vagy kedvezményesen megszerezhető tagsági jogot megtestesítő részesedés (pl. üzletrész, részvény), abban az esetben, ha a megszerzett jogot vagy részvényt a szerző legalább 3 évig nem értékesíti.
Maga az induló vállalkozás is új fogalom a törvényben, olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikró- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
Annak érdekében, hogy fokozzák a részvételi kedvet, adómentessé válik a számsorsjátékokon elért nyeremény (pl: lottó, kenó, stb).
Az amerikai-magyar kettős adóztatást kizáró egyezmény megszűnése miatt szükséges módosítások
Ezek alapvetően a személyi jövedelemadó alábbi területeit érintik, és az egyezmény felmondásából fakadó hátrányokat próbálják orvosolni, főleg a tőkejövedelmek tekintetében.
Szociális hozzájárulási adó
Szűkül a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény alkalmazási köre. A módosítások értelmében csak a magyar állampolgárságú munkavállalók, az EGT tagállamok állampolgárai után, és a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén lehet majd ezt érvényesíteni.
2023. december 31-jétől nem érvényesíthető egyszerre a kutatás-fejlesztési tevékenység után a szociális hozzájárulási adókedvezmény és a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezménye.
Társadalombiztosítás
Harmadik országi állampolgárok kiküldetése
A módosítások alapján a harmadik állam állampolgárának Magyarországról történő kiküldetése esetében a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban megszerzett jövedelem minősül járulékalapnak, így a szociális hozzájárulási adó alapjának is. Eddig ebben az esetben kedvezményes járulékalap szabály volt alkalmazható, miszerint a járulékalap az alapbér, de legalább a bruttó átlagkereset összege.
Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset
Bekerül a törvénybe a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalma, ami a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkeresetnek felel meg. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal teszi közzé a Hivatalos Értesítőben. A Hivatalos Értesítő 2023. évi 10. száma szerint a 2024-ben a tárgyévet megelőző második év (2022.) havi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 515.750 forint.
Érdemes még megemlíteni, hogy 2023. december 1-től a minimálbér bruttó összege 266.800 forintra, a garantált bérminimum összege pedig 326.000 forintra emelkedik. Ez a minimálbér esetében 15, a garantált bérminimum esetében 10 százalékos emelkedést jelent.
A bizalmi vagyonkezelés változásai
A módosítás az eddigi bemeneti adóztatás helyett kimeneti adóztatást vezet be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy adókötelezettség keletkezik majd abban az esetben, ha a kezelt vagyon induló tőkéjének terhére juttatnak bevételt a kedvezményezettnek és a juttatást megelőző 5 évben történik olyan vagyonátadás, aminek során a juttatott vagyonelemeket felértékelték és emiatt eszközérték növekmény keletkezett.
Ez a változás csak a 2023. szeptember 12. után létrejött bizalmi vagyonkezelőket érinti, s ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell a jelzett dátumot követően létrejött magánalapítványok esetében is.
Társasági adózás
Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
A változások egy új kutatás-fejlesztési támogatási jogcímet vezetnek be 2023.12.31-el, ami alternatívája lesz az eddig elérhető K+F adóelőnyöknek. A bevezetésre a globális minimumadós kiegészítő adó miatt kerül sor, annak érdekében, hogy ez az új kedvezmény ott is érvényesíthető legyen, hiszen az új K+F adókedvezmény a globális minimumadóban elismert visszatérítendő adókedvezménynek minősül majd.
Érdemes kiemelni, hogy az elszámolható költségek köre szűkebb, mint amit az adózók a korábbi K+F adóalapcsökkentő tételnél figyelembe vehetnek. Az adókedvezményt alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére, valamint az ezekhez kapcsolódó tételesen felsorolt közvetlen költségekre lehet alkalmazni, először a 2024-es adóévben.
A kedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a, amihez még további euró alapú felső határértékek kapcsolódnak majd. Ez a kedvezmény a felmerülés évében és az azt követő 3 évben használható fel.
Fontos változás, hogy az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is megváltozik, az új K+F kedvezmény minden más adókedvezmény előtt lesz alkalmazandó és segítségével akár nullára is lehet csökkenteni a társasági adót.
Bejelentett részesedés
A törvénymódosítás, a globális minimumadó bevezetésével összhangban, egyszeri lehetőséget teremt arra, hogy az adózó a 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig, utólag bejelentse az adóhatósághoz, és 2023-tól bejelentett részesedésként vegye ezeket figyelembe. Ezzel ezek későbbi elidegenítése akár adómentes is lehet.
Ellenőrzött külföldi társaság
A módosításokkal általánosabb szabályok mentén határozzák meg az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát, így kevésbé fog kötődni Magyarország az EU vagy az EGT tagállamaival kötött egyezményeihez. A rendelkezés életbelépésétől bármely olyan külföldi személy minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Az EKT-tól szerzett jövedelmek és nekik kifizetett költségek kedvezőtlenebbül adóznak, és bizonyos esetekben speciális nyilvántartás/dokumentáció készítésére is szükség lesz.
Vállalkozás érdekében felmerülő költségek, ráfordítások
A módosítással kiegészül a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások köre. Nem lesznek levonhatók az olyan államokba kimenő jogdíj- és kamatfizetések, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy amelyek nulla avagy alacsony adókulcsúnak minősülnek.
Kapcsolt vállalkozások definíciójának pontosítása
A társasági adó törvény szerint bizonyos esetekben eddig is elegendő volt a 25 százalék részesedés vagy jogosultság a kapcsolt jelleg megállapításához, viszont ez csak a közvetlen anya-leányvállalat viszonyban lévő vállalkozások esetében volt alkalmazható. A módosítás kiterjeszti a definíciót és bizonyos esetekben testvérvállaltok között is lehetővé teszi, hogy a 25 százalékos részesedés már kapcsoltságot eredményezzen.
Fejlesztési adókedvezmény
Pontosítják az Európai Bírósági engedélyen alapuló kedvezmények feltételeit; ilyen engedélyre akkor lehet szükség, ha az adókedvezményből létrehozott beruházás jelentértéke eléri a 110 millió eurót (ez az értékhatár korábban 100 millió euró volt).
Energiahatékonysági beruházás, felújítás adókedvezménye
Átalakul az energiahatékonysági beruházások, felújítások adókedvezményének rendszere. A módosítások bevezetik a „alternatív beruházás, felújítás” fogalmát, amit figyelembe kell venni az elérhető adókedvezmény mértékének meghatározásához.
Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nő, azzal a feltétellel, hogy felújítás esetén 20%-al kell javulnia az energiahatékonyságnak. Emellett több részletszabály és fogalom is pontosításra kerül a kedvezménnyel kapcsolatban.
Kisvállalati adó (KIVA)
Összhangba kerül a KIVA alap meghatározása során a doktori képzésben résztvevők után érvényesíthető kedvezmény összege a szociális hozzájárulási adó 2024. január 1-től hatályos kedvezmény összegével, ami maximum a minimálbér kétszerese.
A cégforma-váltást megelőző nappal megszűnik a KIVA alanyiság, ha a KIVA alany zRt. nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul.
A KIVÁ-ból való kikerülés esetén az adózónak a hatályos szabályok szerint 2 évig nincs lehetősége újra a KIVÁ-t választani adózási formaként. Ezt most módosítják, amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg, akkor a jogutód(ok) 15 napon belül ismételten választhatja(k) a KIVA-alanyiságot. A rendelkezések a kihirdetést követő naptól lépnek életbe.
Helyi iparűzési adó (HIPA)
Növekszik az adótartozás értékhatára, ami után a helyi önkormányzat közzé teheti az adósok adatait. 90 napon túl fennálló tartozás esetén az eddigi 100.000 Ft-ról az értékhatár 500.000 Ft-ra növekszik.
Bekerülnek a törvénybe a kötelező visszaváltási rendszerhez kapcsolódó fogalmak, továbbá az érintett adózók esetében a nettó árbevételt és az eladott áruk beszerzési értékét úgy határozzák meg, hogy a visszaváltási díj egyiknek sem lesz része, ezáltal biztosítják az összhangot a számviteli szabályokkal.
A globális minimumadó szabályairól szóló törvényjavaslat alapján, ha a vállalkozó él társasági adókedvezménnyel a kutatás-fejlesztési tevékenységére tekintettel, akkor 2023. december 31-étől a helyi iparűzési adó alapját nem csökkentheti az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
A közművezetékek adója
Két lépésben kivezetik a közművezetékek adóját. 2024. január 1-jétől nem az adó tárgya a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen meg is szűnik ez az adónem.
Reklámadó
A reklámadó felfüggesztését további egy ével meghosszabbítják 2024. december 31-ig.
Egyszerűsített foglalkoztatás
2024-től az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő külön közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, fontos, hogy a közterhet továbbra is az Efo tv. szabályai szerint kell majd teljesíteni és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei nem alkalmazhatóak rá.
Általános forgalmi adó
eÁfa és M2M adatszolgáltatás bevezetése
Az adócsomag részletes rendelkezéseket tartalmaz a NAV által biztosított eÁfa rendszerre vonatkozóan. 2024. január 1-jétől az adóalanyok a jelenleg használatos hagyományos áfabevallási nyomtatványok (ÁNYK) mellett az eÁfa rendszeren keresztül és az M2M adatszolgáltatás keretében is benyújthatják áfabevallásukat.
Ezzel lehetőség lesz az eÁfa rendszer elektronikus felületén keresztül, a NAV rendelkezésére álló információk alapján elkészített tervezet felhasználásával áfabevallást benyújtani. Másrészt egy szabványosított fájlt is fel lehet majd tölteni a NAV felületére közvetlen számítógépes, tehát gép-gép kapcsolaton keresztül (M2M), amelynek NAV általi adatellenőrzését követően, az adózó véglegesíthet azt és áfa bevallásként funkcionálhat.
Mindkét esetben, az így elkészített adóbevallások csak az adózó jóváhagyásával tekinthetők véglegesítettnek (ellentétben az eSZJA-val, ahol nem szükséges a jóváhagyás). Az eÁfa rendszer a megszokott megállapítási és bevallási módszerekkel párhuzamosan kerül bevezetésre, azaz mindenki választhat, hogy melyik mód szerint szeretne eljárni.
E-pénztárgép
Az e-pénztárgép rendszer bevezetésére tekintettel a javaslat új rendelkezéseket vezet be az áfa-törvénybe a nyugtákra vonatkozóan. Az adóalanyok például kötelesek lesznek feltüntetni az e-nyugtán a termékek vagy szolgáltatások megnevezéseit (valamint a termékek globális kereskedelmi áruazonosító számát, ha az majd már, várhatóan 2028-tól rendelkezésre áll) és az adómentességre való utalást. Másrészt az adócsomag új adatszolgáltatási kötelezettséget is bevezet, amelyet az e-nyugták esetében valós időben, más bizonylatok esetében pedig 3 napon belül kell jelenteni. A tervek szerint az e-Nyugta rendszer keretében bármilyen digitális eszköz használható lesz majd a nyugták kibocsátására.
A módosítás bevezeti továbbá a nyugtával egy tekintet alá eső okirat fogalmát, amely lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy a számlához hasonlóan nyugtát javító bizonylatot állítsanak ki.
A törvénycsomag jelentősen megváltoztatja az adómentességi rendszert is, mivel harmonizálja azt a közösségi joggal. E tekintetben 2025. január 1-től lehetővé teszi a belföldi adóalanyok számára, hogy egy másik uniós tagállamban végzett ügyletük tekintetében adómentességet válasszanak abban a tagállamban. Ugyanakkor a külföldi adóalanyok is választhatják majd az adómentességet a belföldön végzett ügyletek tekintetében.
Virtuális rendezvények
Az adócsomag a héa-irányelvnek való megfelelés érdekében a teljesítés helyére vonatkozó szabályokat is módosítja 2025. január 1-től a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási eseményekkel és rendezvényekkel kapcsolatban. A változások szerint, ha egy kulturális, művészeti, tudományos rendezvényen való részvétel virtuális, az ügyletet az igénybe vevő országában kell adóztatni (eddig ilyen esetekben „csak” a rendezvény helyszíne számított teljesítési helynek, ami virtuális események esetén azt eredményezte, hogy – a főszabálytól eltérően – a szolgáltatás nyújtója szerinti országában volt a teljesítési hely.)
Továbbá ilyen jellegű online szolgáltatások nyújtása nem adóalanyok részére a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany lakóhelye szerint adózik majd.
Fogtechnikai tevékenység és betegszállítás
Eddig bizonytalanság uralkodott az adófizetők körében azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi tartozik a fogtechnikusok és fogorvosok tevékenységéhez kapcsolódó áfa-mentességek hatálya alá. E bizonytalanság feloldása és az irányelvnek való pontosabb megfelelés érdekében, a módosítás egyértelművé teszi, hogy a fogtechnikusok vagy fogorvosok által nyújtott szolgáltatások és a fogászati protézisek értékesítése adómentességre jogosultak.
Kiterjeszti továbbá a mentesség hatályát, ezzel a közszolgáltatónak nem minősülő szolgáltatók általi beteg- és sérültszállítása szintén adómentes, feltéve, hogy a szolgáltató a szállítást speciálisan erre a célra felszerelt járművel végzi.
Adókulcs módosítások
Az adócsomag tisztázza a különleges gyógyászati célú anyatej-helyettesítő tápszerek, az anyatej-helyettesítő tápszerek és az anyatej-kiegészítő tápszerek besorolását, amelyekre az 5%-os kedvezményes áfa-kulcs vonatkozik majd. Emellett 18%-os áfakulcs alá sorolja a desszert jellegű sajtkészítményeket, így például a túró rudikat.
Ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységek fordított adózása
Az ingatlannal kapcsolatos építési-szerelési és egyéb szolgáltatások után az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, amennyiben az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött. Eddig ezekben az esetekben a szolgáltatás igénybe vevőjének kellet nyilatkoznia a fordított adózásról, azonban 2024. január 1-től már, ha a hatósági engedély vagy bejelentés az szolgáltatás nyújtójának tevékenységéhez kapcsolódik, akkor megfordul a nyilatkozattételi kötelezettség és a szolgáltatásnyújtóját fogja terhelni.
Családi otthonteremtési kedvezmény illetékmentessége
Kiegészülnek a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) megszerzett lakóingatlanoknál már meglévő visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség szabályai. A változások értelmében az illeték alóli mentesség kiterjed a kistelepülési CSOK-ra is.
Adózás rendje, Adóigazgatás rendtartása
’08-as jelű bevallás
Az adminisztratív együttműködésről szóló uniós irányelv hetedik módosításának (DAC7) 2024. január 1-jei hatálybalépése miatt, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges a ’08 jelű bevallás módosítása. Az adatszolgáltatási kötelezettség bővül olyan adatokkal, amellyel kapcsolatos információ jelenleg nem áll rendelkezésre az adóhatóság rendszereiben, ezért szükségessé vált a „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról” elnevezésű, ’08 jelű bevallás kiegészítése.
E-pénztárgép
Az adócsomag számos általános és technikai rendelkezést tartalmaz a 2024. július 1-jétől bevezetésre kerülő úgynevezett e-pénztárgép rendszerek használatának feltételeiről. A tervek szerint ezek az új típusú e-pénztárgépek a jelenlegi online pénztárgépek helyébe lépnek. Az e-pénztárgépek segítségével a vásárlásokról elektronikusan állítanak majd elő nyugtákat, amelyeket a vásárlók egy erre a célra fejlesztett mobiltelefonos alkalmazásból tölthetnek majd le. Az új rendszerben a nyugtákat csak elektronikusan állítanák ki, és a vásárlók csak egy másolati papíralapú példányt kérhetnének az eladótól. Az új szabályok meghatározzák a NAV jogosultságait és azt is, hogy a nyugtatárban 10 évig kötelező a nyugták megőrzése.
Csatlakozás áfa-csoporthoz
Az adócsomag szerint a tevékenységüket az év során megkezdő személyeknek az adóhatósági bejelentkezéstől számított 30 napon belül kell benyújtaniuk a csoportos adóalanyisághoz való csatlakozásról szóló kérelmüket. Eddig a bejelentkezéssel egyidejűleg kellett ezt megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.
Adótartozással rendelkezők listája
Felülvizsgálják az adótartozással rendelkező adóalanyok listájára vonatkozó szabályokat, mind a központi, mind az önkormányzati adóhatóságok vonatkozásában. A jövőben, kérelemre nyolc napon belül lehet majd töröltetni az adózót a közzétételi listáról, ha a fizetési kötelezettségét vagy adótartozását rendezte.
Végelszámolás alatt állók észrevétele
Az adózók joga tovább bővül azzal, hogy a módosítás megteremti a lehetőségét, hogy a végelszámolás során is élhessenek az adózók észrevétellel. Erre az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átvételétől számított nyolc napon belül lesz lehetőségük.
Számviteli törvény
Kötelező visszaváltási rendszer
A törvény kiegészül a palackok és italos dobozok újrahasznosítható termékként és önkéntes visszaváltási díjas termékként való elszámolására vonatkozó szabályokkal, hiszen 2024 január 1-től indul a kötelező visszaváltási rendszer. Az új rendszerrel kapcsolatos gazdasági eseményeket főszabály szerint a termék nettó értékesítési vagy beszerzési árának módosításával kell elszámolni. A nem újrahasznosított termékek után a termék gyártója által a koncessziós jogosultnak fizetett kötelező visszaváltási díjak összegét egyéb ráfordításként, míg az esetlegesen keletkező EPR díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.
Halasztott adó
A globális minimum adórendszerrel egyidejűleg a magyar számviteli szabályokba is bekerült az IFRS beszámolási rendszerben jól ismert ún. halasztott adó, amelyet a vállalkozások választhatnak. A mérlegben így befektetett eszközként, vagy hosszú lejáratú kötelezettségként lehet kimutatni azokat a halasztott adókat, amelyek a jövőben az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke és a számított könyv szerinti értéke közötti különbség miatt csökkentik vagy növelik a nyereségadó kötelezettséget. A halasztott adó szabályok alkalmazását a számviteli politikában szükséges rögzíteni. Fontos részletszabály, hogy a halasztott adószabályokat már a 2023-ban induló üzleti évre is lehet alkalmazni.
A globális minimumadóhoz kapcsolódó módosítások
A GloBE irányelv magyarországi implementációjához kapcsolódó törvény alapján, kiegészítő adókötelezettség alanyaivá válhatnak a globális nagyvállalatok magyar illetőséggel rendelkező leányvállalatai, fióktelepei és telephelyei. Olyan vállalatcsoportok tartozhatnak ide, amelyeknek az adóévet megelőző négy évből legalább kettőben a végső anyavállalati konszolidált beszámoló szerinti éves bevétele eléri, avagy meghaladja a 750 millió eurót.
Az adókötelezettséggel érintett társaságnak az érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül bejelentést kell tennie. A bejelentést követően pedig az érintettek adóbevallás benyújtására lesznek kötelezettek a GloBE kiegészítő adó tekintetében. Ha a bevallás elkészítésére másik csoporttag kötelezett, akkor a belföldi csoporttag csak adatszolgáltatásra kötelezett.
A globális minimumadóhoz még számos részletszabály kapcsolódik, amit jelen cikkünkben terjedelmi okokból nem részletezünk, de hangsúlyozzuk, hogy ha felmerül az érintettség lehetősége, akkor cégcsoport szinten is körültekintően kell eljárni.
További hírek információk itt >>> News7.hu friss hírek
