Adóbevallás vagy tervezet?

Akkor most bevallás vagy tervezet?

Csak tervezet

Nagyon nem mindegy, hogy adóbevallásról beszélünk, vagy szja-bevallási tervezetről. Az államtitkár sem véletlenül tette hozzá utóbb, hogy a 360 ezer érintettnek „mindössze csak” ki kell egészítenie a bevallási tervezetet, amelyben az összes munkáltatótól, kifizetőtől származó adat szerepel.

Rákérdeztünk a NAV-nál, mit is jelent mindez. Az adóhatóság az adóbevallási tervezet összeállításához csak a kifizetők által benyújtott havi adó- és járulékbevallások, valamint adatszolgáltatások adatait tudja használni. A nem kifizetőtől származó bevételekről, jövedelmekről és azok adójáról, valamint a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek tevékenységéhez kapcsolódóan felmerült költségekről nincsenek adataik. Így azokat az adóbevallási tervezet nem tartalmazza, nem is tartalmazhatja – derült ki válaszukból.

Fentiek alapján tehát a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek is feltétlenül ki kell egészíteniük az adóbevallási tervezetet – hívta fel a figyelmet a NAV lapunknak küldött válaszában.

Amennyiben ugyanis nem egészítik ki, nem javítják az adóbevallási tervezetüket, úgy az nem válik hivatalos személyijövedelemadó-bevallásukká.

Erre egyébként a kitöltő program is külön figyelmeztet. Ezt azért is kell kiemelni, mert a magánszemélyeknél más a helyzet.

A magánszemélyeknél bevallássá válhat a tervezet

A magánszemélyeknek már tavaly is készített bevallási tervezetet a NAV. Náluk az az újdonság, hogy 2018-ban a személyijövedelemadó-bevallás tervezetét azoknak is automatikusan, külön kérés nélkül elkészíti a NAV, akik korábban munkáltatójuktól kérték az adómegállapítást.

Ez azt is jelenti, hogy a munkavállalóknak idén januárban már nem kell nyilatkozniuk arról, kérik-e, hogy munkáltatójuk készítse el szja-bevallásukat, hiszen megszűnt a munkáltatói adómegállapítás.

Az őstermelőkhöz, áfafizetésre kötelezett magánszemélyekhez képest viszont lényeges különbség, hogy a magánszemélyek tervezete akár az adózó közreműködése nélkül is – ha nincs szükség kiegészítésre, javításra, illetve nem egészítik ki, nem javítják – 2018. május 22-én érvényes személyijövedelemadó-bevallássá válik.

Feltétlenül nézzük át a tervezetet!

Az adóbevallási tervezet tehát csak egy ajánlat, melynek felhasználásával teljesíthető a bevallási kötelezettség. És ez nemcsak az őstermelőknél, illetve az áfafizetésre kötelezett magánszemélyekre igaz, hanem minden magánszemély bevallási tervezetére: azt át kell nézni, ki kell egészíteni, képben kell lenni, jár-e kedvezmény, ellenőrizni, volt-e más forrásból származó bevétel, elszámolható költség, ami a tervezetben nem szerepel.

És persze továbbra is fennáll annak lehetősége is, hogy a bevallást adóhatósági közreműködés, azaz a tervezet figyelembe vétele nélkül készítsük el a bevallásunkat.

Januárban kétszer is nyilatkozott a témában az államtitkár. Előbb azt emelte ki, hogy az idei év a könnyebbség éve a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfás magánszemélyeknek, mivel már nem lesz szükségük külső segítségre a bevallásuk elkészítéséhez, és ismét utalt arra, hogy azt helyettük is megcsinálja az adóhivatal.

Január 8-án pedig így fogalmazott: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  (NAV) külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfafizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét. Vagyis az egyéni vállalkozókat kivéve minden magánszemélynek.

Adóbevallás: 2018-tól vége az szja-bevallásnak!

Adóbevallás: 2018-tól vége az szja-bevallásnak!

Mindenkinek az adóhivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást!Továbbfejleszti rendszerét az adóhatóság, így jövőre már az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is a hivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást – mondta el lapunknak a nemzetgazdasági miniszter helyettese. Tállai András közölte: az adóbevallás korának ezzel egyszerűen vége Magyarországon. Hozzátette még, a kormány szeretné a vállalkozások adminisztrációs feladatait is megkönnyíteni, így minden olyan bevallás kitöltését átveszi majd a hivatal, amit csak átvehet.

Évtizedes nyűgtől szabadította meg az adófizetőket tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azzal, hogy a szervezet nagyjából négymillió polgár személyi jövedelemadó-bevallását készítette el a rendelkezésére álló információk alapján. Az elszámolásokban anélkül szerepeltek például a gyermekkedvezmények, valamint az osztalék- és más jövedelmek adatai, hogy a magánszemélyek akárcsak egy percet foglalkoztak volna a kérdéssel. Az elkészült dokumentumokat az adófizetők aztán elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül néhány kattintással megnézhették, s akár módosíthatták is. Akik pedig kérték, annak postán is kiküldte a NAV a kész iratot.

– Az e-szja névre keresztelt rendszer tulajdonképpen egyedülálló az Európai Unióban – nyilatkozta lapunknak a nemzetgazdasági miniszter helyettese. Tállai András azt mondta: ennyi jövedelemtípust az EU egyetlen országában sem tartalmaznak a helyi hatóságok által elkészített bevallások. – A rendszert azonban tovább kell fejleszteni – tette hozzá a NAV vezetője –, ez pedig több lépésben, több területen történhet meg. Az egyik, hogy a következő évtől a mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek helyett is az adóhivatal készíti el a dokumentumot.

Jövőre a NAV a kifizetőtől, a munkáltatótól származó jövedelmet beírja az érintettek szja-bevallásába, a polgároknak pedig csak annyi a dolguk lesz, hogy kiegészítsék az iratot az esetlegesen hiányzó számokkal. – Nagyjából 350 ezer embert szabadítunk meg ezzel a bevalláskészítés feladatától. Az erről szóló jogszabály már a törvényhozás asztalán fekszik – közölte Tállai András.

A parlamenthez benyújtott indítvány emellett arról is rendelkezik, hogy jövőre a munkáltatók válláról is lekerül az szja-bevallás készítésének terhe. – A munkaadók, ha korábban volt ehhez megfelelő kapacitásuk, elkészíthették alkalmazottaik bevallását. Erre azonban jövőre már nem lesz szükség – mondta a miniszterhelyettes. Magyarázatként hozzáfűzte: a NAV minden adatot megkap a munkáltatóktól, ezek alapján a hivatal kiállíthatja a dokumentumot. A 2019-es változásokról itt olvashat bővebben!

Teljességgel felesleges, hogy a cégek is bíbelődjenek ugyanazzal a papírmunkával, amit a hatóság mindenképpen elvégez. – Az utóbbi időkben nagyjából harmincezer vállalkozás készített a munkavállalóinak bevallást, ennyi cég dolga lesz ezentúl egyszerűbb – összegzett a NAV vezetője.

A kormányzat más módon is igyekszik enyhíteni a gazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. Idén például az egyszerűsítés jegyében már a NAV-hoz is benyújthatják a vállalkozások a helyi iparűzési adóbevallásukat. – Ezen az úton haladunk tovább, az adóhivatal így jövőre jövedéki bevallástervezetet küld az érintettek cégnek – jegyezte meg Tállai András. A hatóság vezetője nyomatékosította: továbbra is az a cél, hogy ha lehet, az emberek és a vállalkozások helyett is az adóhivatal dolgozzék.

Adózás 2018: változás jön 2018-tól!

Adózás 2018: változás jön 2018-tól!

FONTOS! 2018. JANUÁR 1-TÓL ÓRIÁSI VÁLTOZÁS JÖN AZ ADÓZÁSBAN! MINDENKÉPPEN TUDJON RÓLA! MUTATJUK MI VÁLTOZIK, EZEK LESZNEK AZ ADÓSZABÁLYOK MINDEN MAGYARNAK >>>>>

Jó lesz résen lenni, hiszen jövő január 1-től változik az adóigazgatás eljárási rendje. Lesz olyan, aki jól jár, és olyan is, aki nem. Ugyanakkor a cél az egyszerűsítés és a kockázatok csökkentése. Például az újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személyt találnak, aki korábban olyan cégben volt képviseletre jogosult, vagy tulajdonos, amely egymillió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek.

Most már szinte biztos, hogy jövő év elejétől változik – a rendszerváltást követően kialakult – adóigazgatás eljárási rendje. Legalább is, ami az egyes eljárási előírások szabályozási rendjét illeti – emeli ki Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. Kifejtette: a vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentése, az adóhatóságok szolgáltató jellegének erősítése, a több évtizedes tapasztalatok, a társadalmi-jogszabályi környezet átalakulása mind-mind azt vetítette előre, hogy a gyakorlatilag 1991-től alkalmazott, többször átalakított, kiegészített, az újabb és újabb kihívásokhoz igazított eljárási rend megérett a modernizálásra. Leginkább pedig az egyszerűsítésre, mivel ma az adóigazgatási előírások betartása komoly szakmai felkészülést igényel, és gyakran maguk az adózással foglalkozó szakemberek is elvesznek a részletszabályok rengetegében.

Már a tavalyi évre ígért új eljárási törvény első szövegtervezetére sokat kellett várni. Most, hogy ismertté vált a szabályozás új koncepciója, látszik, hogy az év végig rengeteg munka vár ránk annak érdekében, hogy 2018. január 1-től ne csak új, hanem valóban egyszerűbb, legalább is átláthatóbb szabályok lépjenek életbe.

Adóigazgatási eljárás – egyszerűbb is lesz, meg nem is

A megismert koncepció alapján – fejtette ki Fekete Zoltán Titusz – az adóigazgatás általános eljárási szabályai két törvényben fognak megjelenni. Az Adóigazgatási rendtartás című törvénytervezet az általános eljárási szabályokat foglalja magában, melyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az ellenőrzésekre jellemzőek, míg az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet az egyes adókötelezettségekhez, az egyes adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat összegzi.

Az elképzelések szerint 2018. január 1-től a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) helyébe lépő általános közigazgatási rendtartást az adóigazgatási eljárásokban már nem kell majd alkalmazni. Ez vitathatatlanul üdvözítő és az egyszerűsítést szolgáló lépés. Ezt a pozitív hatást lerontja, és az egyszerűsítési törekvésekkel teljesen ellentétesen hat, hogy ezzel párhuzamosan az adóigazgatási szabályok két törvénybe lesznek szétszedve.
Legfőbb cél az egyszerűsítés, de minden részlettel meg kell ismerkedni.
Mivel az egyes adóigazgatási eljárások, jogintézmények részletszabályai továbbra is az adózás rendjéről szóló törvényben maradnak, az egységes kódex koncepciója nem tud megvalósulni. Ahhoz ugyanis, hogy az egyes eljárási kérdések miértjére az alapvető válaszokat megkaphassuk, legalább két törvényt biztosan lapozgatni kell majd. Ez feleslegesen bonyolítja a helyzetet. Könnyen belátható: egy helyen keresni valamire a választ mégis csak könnyebb, mint több törvény rendelkezései között eligazodni.

Két törvény lesz, de vajon melyiké lesz az elsőbbség?

Az általános problémán túl a helyzetet tovább nehezíti, hogy jelenleg nem lehet eldönteni, hogy egymáshoz viszonyítva vajon az adóigazgatási rendtartás (Art) vagy az adóigazgatás rendje élvez elsőbbséget, jogi értelemben melyik az általános, illetve melyik a különös szabály. A két törvény egymáshoz való viszonya most még rendezetlen.

Íme, néhány részlet

Újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személy található, aki korábban olyan cégben volt cégképviseletre jogosult, vagy tulajdonos, amely 1 millió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek. Az adóbiztosíték összege 12 hónapon keresztül fogja biztosítani, hogy amennyiben az érintett vállalkozás fizetési nehézségbe ütközne, az adóhatóság az adóbiztosítékból a hiányzó adókat automatikusan a megfelelő adószámlára átvezethesse. Természetesen a vállalkozásnak a 12 hónap alatt felhasznált adóbiztosíték összegét vissza kell majd fizetnie.