Magánszemély által elkészített bevallás




Határidő: 2018. május 22. Eddig van lehetőség a bevallási tervezet javítására, kiegészítésére, elfogadására, az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozat leadására.

Magánszemély által elkészített bevallás

Az adózó maga készíti el szja bevallását, ha az adóévben:

  • egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette vállalkozói tevékenységét;

  • az adóévben csak olyan bevallási kötelezettség alá eső bevételt szerzett, amellyel összefüggésben kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség nem terhel, a bevételt nem kifizetőtől szerezte;

  • az adóbevallási tervezetet kiegészíteni vagy módosítani kívánja, de ügyfélkapuval nem rendelkezik.

Milyen nyomtatványon? 17SZJA

Kapcsolódó határidő:

  • magánszemélyek számára: 2018. május 22.

Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségéből kiindulva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ALAPELVEK

1. § (1) *  Magyarországon a magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adóigazgatási jogszabályokban foglaltakra is.

(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása, kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése.

(3) *  A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettől eltérő szabályt, az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében – e törvény alapelveinek figyelembevételével – csak törvény állapíthat meg. Az adó alapja az adóköteles bevételből megállapított, e törvény rendelkezései szerinti levonásokkal csökkentett jövedelem és az adóalap-növelő tételek összege.

(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A magánszemély vagy annak adózásában közreműködő, azt befolyásoló más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezők esetében érvényesíteni az ezen §-ban foglalt alapelveket.

(6) Az adót – egyes kivételekkel – naptári évenként, az összes jövedelem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek folyamatossága érdekében adóelőleget kell fizetni.

(7) *  Az érvénytelen szerződés alapján, vagy egyébként jogalap nélkül megszerzett bevétel után megfizetett adó (adóelőleg) az eredeti állapot helyreállítását követően, az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával igényelhető vissza. Ha az eredeti állapot helyreállítása már az adókötelezettség teljesítési határidejének lejárta előtt megtörtént, akkor az említett bevétellel összefüggésben adókötelezettség nem keletkezik.

(8) *  Az érvénytelen szerződés, vagy egyébként jogalap nélküli kiadás alapján érvényesített költséggel, levonással megállapított jövedelmet és adót (adóelőleget), vagy az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultságot az eredeti állapot helyreállítását követően az önellenőrzésre irányadó rendelkezések megfelelő alkalmazásával helyesbíteni kell. Ha az érvénytelenség vagy a jogalap hiánya már a jövedelem és az adó (adóelőleg) megállapítása előtt fennáll, akkor a kiadás alapján költség, levonás, az adót (adóelőleget) csökkentő jogosultság nem érvényesíthető.

(9) *  Az adókötelezettség jogcímét, valamint az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is)

a) elmaradt jövedelemre tekintettel kifizetett, juttatott kártérítés, kártalanítás, kárpótlás címén megszerzett bevétel esetén az elmaradt jövedelemre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni;

b) késedelmi kamat vagy kötbér címén megszerzett bevétel esetén azon bevételre irányadó rendelkezések szerint kell meghatározni, amelynek késedelmes, illetve nem vagy nem szerződésszerű teljesítésére tekintettel a kifizetése, juttatása történt.

(10) *  Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.

1/A. § *  (1) Ha a Magyarországon – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – belföldi adóügyi illetőségű magánszemély az adóévben másik államban is adóköteles jövedelmet szerez, az e törvény által biztosított adóalap-kedvezményt, adókedvezményt, adó feletti rendelkezési jogosultságot (e § alkalmazásában a továbbiakban: kedvezmény) csak annyiban érvényesíthet, ha azonos vagy hasonló kedvezmény ugyanarra az időszakra azon másik államban, amelyben a (4) bekezdésben meghatározott jövedelme szintén adóztatható, nem illeti meg.

(2) Az e törvény szerinti korlátozott adókötelezettség alá eső jövedelmet nem terheli magasabb összegű adó annál, mint amelynek fizetésére a magánszemély akkor lenne köteles, ha ő, házastársa és gyermeke(i) belföldi adóügyi illetőségű magánszemélynek minősülnének azzal az eltéréssel, hogy a – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is figyelembe véve – külföldi adóügyi illetőségű magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha azt törvény vagy nemzetközi szerződés lehetővé teszi.

(3) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseinek figyelembevételével külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő magánszemély kedvezményt abban az esetben érvényesíthet, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogcímen megszerzett, e törvény szerinti adókötelezettség alá eső összes jövedelme eléri az adóévben megszerzett összes jövedelmének – ideértve a Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is – 75 százalékát, feltéve, hogy az említett magánszemély azonos vagy hasonló kedvezményre azon másik államban, amelyben az adóévben megszerzett (3) bekezdés szerinti jövedelme szintén adóztatható, ugyanazon időszakra nem jogosult.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben hivatkozott jövedelem a nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az önálló tevékenységből származó jövedelem (ideértve különösen a vállalkozói jövedelmet és a vállalkozói osztalékalapot vagy az átalányadó alapját), valamint a nyugdíj és más hasonló, a korábbi foglalkoztatásra tekintettel megszerzett jövedelem.

(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a kifizető a magánszemély nyilatkozata alapján alkalmazhatja a kedvezményre vonatkozó szabályokat, ideértve különösen az adó, adóelőleg megállapítását. Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a magánszemély kedvezményre való jogosultságának hatósági eljárás során történő igazolására a másik államban érvényesített kedvezményt is tartalmazó, az említett állam joga szerint az adókötelezettség megállapítására szolgáló okirat (így különösen bevallás, határozat) szolgál.

1/B. § *  (1) *  A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodik Magyarországon és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi. Ideiglenesnek tekinthető a magyarországi tartózkodás, ha a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon; filmalkotás esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha a filmalkotás gyártási időszakának (ideértve az előkészítést is) időtartama meghaladja a 183 napot.

(1a) *  Az (1) bekezdés szerinti valamennyi feltétel teljesülése esetén a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 31/B. § (2) bekezdés d) pontja szerint bejelentett külföldi illetőségű nem előadóművész magánszemély (külföldi stábtag) is választhatja az e § szerinti adózást.

(2) *  Nem képezi az (1) bekezdés szerinti bevétel részét a tevékenység ellátásával összefüggésben utazásra és szállásra fizetett költségtérítés, ideértve a magánszemély részére biztosított utazás, szállás ellenértékét is. Az előzőek szerint megállapított bevételből a magánszemély a jövedelmet költség levonása nélkül állapítja meg, amely jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti bevétel nem önálló tevékenységre tekintettel illeti meg a magánszemélyt, és annak összege másként nem állapítható meg, a magánszemély azt – választása szerint – a (2) bekezdés szerinti tevékenysége szokásos díjazásának a Magyarországon végzett tevékenysége napjaival arányos részeként is megállapíthatja.

(4) *  A magánszemély az adót az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, magyar és angol nyelvű nyomtatványon – természetes azonosítóinak, illetőségének, valamint személyének azonosítására alkalmas hatósági igazolványa típusa és száma feltüntetésével – a Magyarországról történő távozását megelőzően – ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig – vallja be, és az említett napig fizeti meg. A bevallásban fel kell tüntetni: * 

a) a magánszemély jövedelmének összegét,

b) a magánszemélyt terhelő adót, és

c) a jövedelmet juttató személy(ek) nevét és címét (székhelyét).

(5) A (2) bekezdés és e törvény egyéb rendelkezésétől eltérően nem kell a bevételből jövedelmet megállapítani, ha a bevétel összege bármely 12 hónapos időszakban a 200 ezer forintot nem haladja meg. Az említett értékhatár átlépése esetén választható a (2)-(4) bekezdés rendelkezésének alkalmazása azzal, hogy a (4) bekezdés szerinti bevallási és megfizetési kötelezettséget első esetben a jövedelem egészére kell teljesíteni, ismétlődő esetben pedig arra a részére, amely tekintetében arra még nem került sor.

(6) E § alkalmazásában előadóművésznek minősül a Központi Statisztikai Hivatal elnökének 7/2010. (IV. 23.) számú közleményével kiadott Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján az alábbiakban meghatározott foglalkozást végző magánszemély, függetlenül attól, hogy azt a magánszemély önálló tevékenység (ideértve az egyéni vállalkozói tevékenységet is) vagy nem önálló tevékenység keretében végzi:

a) 2724 Zeneszerző, zenész, énekes foglalkozásból a zenész, énekes,

b) 2726 Színész, bábművész,

c) 2727 Táncművész, koreográfus foglalkozásból a táncművész,

d) 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész, és

e) 3711 Segédszínész, statiszta.

Adóbevallás vagy tervezet?

Akkor most bevallás vagy tervezet?

Csak tervezet

Nagyon nem mindegy, hogy adóbevallásról beszélünk, vagy szja-bevallási tervezetről. Az államtitkár sem véletlenül tette hozzá utóbb, hogy a 360 ezer érintettnek „mindössze csak” ki kell egészítenie a bevallási tervezetet, amelyben az összes munkáltatótól, kifizetőtől származó adat szerepel.

Rákérdeztünk a NAV-nál, mit is jelent mindez. Az adóhatóság az adóbevallási tervezet összeállításához csak a kifizetők által benyújtott havi adó- és járulékbevallások, valamint adatszolgáltatások adatait tudja használni. A nem kifizetőtől származó bevételekről, jövedelmekről és azok adójáról, valamint a mezőgazdasági őstermelők és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek tevékenységéhez kapcsolódóan felmerült költségekről nincsenek adataik. Így azokat az adóbevallási tervezet nem tartalmazza, nem is tartalmazhatja – derült ki válaszukból.

Fentiek alapján tehát a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek is feltétlenül ki kell egészíteniük az adóbevallási tervezetet – hívta fel a figyelmet a NAV lapunknak küldött válaszában.

Amennyiben ugyanis nem egészítik ki, nem javítják az adóbevallási tervezetüket, úgy az nem válik hivatalos személyijövedelemadó-bevallásukká.

Erre egyébként a kitöltő program is külön figyelmeztet. Ezt azért is kell kiemelni, mert a magánszemélyeknél más a helyzet.

A magánszemélyeknél bevallássá válhat a tervezet

A magánszemélyeknek már tavaly is készített bevallási tervezetet a NAV. Náluk az az újdonság, hogy 2018-ban a személyijövedelemadó-bevallás tervezetét azoknak is automatikusan, külön kérés nélkül elkészíti a NAV, akik korábban munkáltatójuktól kérték az adómegállapítást.

Ez azt is jelenti, hogy a munkavállalóknak idén januárban már nem kell nyilatkozniuk arról, kérik-e, hogy munkáltatójuk készítse el szja-bevallásukat, hiszen megszűnt a munkáltatói adómegállapítás.

Az őstermelőkhöz, áfafizetésre kötelezett magánszemélyekhez képest viszont lényeges különbség, hogy a magánszemélyek tervezete akár az adózó közreműködése nélkül is – ha nincs szükség kiegészítésre, javításra, illetve nem egészítik ki, nem javítják – 2018. május 22-én érvényes személyijövedelemadó-bevallássá válik.

Feltétlenül nézzük át a tervezetet!

Az adóbevallási tervezet tehát csak egy ajánlat, melynek felhasználásával teljesíthető a bevallási kötelezettség. És ez nemcsak az őstermelőknél, illetve az áfafizetésre kötelezett magánszemélyekre igaz, hanem minden magánszemély bevallási tervezetére: azt át kell nézni, ki kell egészíteni, képben kell lenni, jár-e kedvezmény, ellenőrizni, volt-e más forrásból származó bevétel, elszámolható költség, ami a tervezetben nem szerepel.

És persze továbbra is fennáll annak lehetősége is, hogy a bevallást adóhatósági közreműködés, azaz a tervezet figyelembe vétele nélkül készítsük el a bevallásunkat.

Januárban kétszer is nyilatkozott a témában az államtitkár. Előbb azt emelte ki, hogy az idei év a könnyebbség éve a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfás magánszemélyeknek, mivel már nem lesz szükségük külső segítségre a bevallásuk elkészítéséhez, és ismét utalt arra, hogy azt helyettük is megcsinálja az adóhivatal.

Január 8-án pedig így fogalmazott: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  (NAV) külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfafizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét. Vagyis az egyéni vállalkozókat kivéve minden magánszemélynek.

Adóbevallás határidők 2018 (1753)

Adóbevallás határidők 2018 (1753) – A személyi jövedelemadó bevallásokkal kapcsolatos határidők a jogszabályok szerint állandóak, de a munkanapok és a munkaszüneti napok változásai miatt az adóbevallás 2018. évi határidejei is módosulnak kissé.

A 2017. évi jövedelmeink bevallásával kapcsolatos határidők az alábbiak szerint alakulnak 2018-ban:

  • önadózók számára a munkáltatói igazolások kiadásának határideje törvény szerint 2018. január 31. Mivel ez szerda, munkanapra esik, így  tényleg eddig kell átadják a dolgozók részére a jövedelemigazolásokat.
  • az adókedvezményre jogosító igazolásokat jogszabály alapján 2018. február 15-ig kell kiadnia az egészségpénztáraknak, nyugdíjpénztáraknak, pénzintézeteknek.
  • a 2017-es jövedelmekről szóló adóbevallás 2018 évi beadási határideje jogszabály szerint május 20., ez  vasárnapra esik, a határidő így meghosszabbodik 1 nappal és módosul 2018. május 21-re.

Az adóbevallás, szja bevallás határideje valóban május 20 (2018-ban május 21.) de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne hamarabb is beküldeni! Amint megérkezik az összes igazolásod, már szaladhatsz is a könyvelődhöz, adótanácsadóhoz az anyagoddal, ne hagyd az utolsó pillanatra!

Adóbevallás lehetőségek 2018-tól:

Hogyan adható be az adóbevallás? Adóbevallási módok 2018-ban.

  1. NAV-adóbevallás tervezet:
    A NAV a rendelkezésére álló adatok alapján készít egy tervezetet, amit Neked kell átnézni, átszámolni és jóváhagyni. Ha nem hagyod jóvá, 2018. május 21-én akkor is adóbevallássá minősül át!
    Tehát Neked kell a megfelelő adózási ismeretek birtokában lenni, a TE FELELŐSSÉGED, HOGY MINDEN ADAT HELYESEN SZEREPELJEN  AZ ADÓBEVALLÁSODBAN!Mindenképpen olvasd el ezt a korábbi cikket, a végén van a lényeg: milyen veszélyei vannak a NAV adóbevallás tervezetnek?
  2. Önadózás:
    Az adóbevallásodat Te vagy egy könyvelő készíti el, a korábbi években ez volt a leggyakoribb mód, szerintem most is ez lesz a legnépszerűbb. A nyomtatvány neve: 17SZJA