Személyi jövedelemadó 2023
2022 januárjától szja-mentesen kaphatják meg bérüket a 25 év alatti fiatalok, maximum az előző évi júliusi átlagkeresetig. 2022 júliusában bruttó 500 ezer forint volt az átlagkereset, így 2023-ban maximum havi 75 ezer forintot jelenthet egy fiatalnak az szja-mentesség, éves szinten pedig legfeljebb 900 ezer forint többletjövedelmet lehet így elérni.
A nyári adócsomagban azt is módosították, hogy már nem csak a rendszeres jövedelmet kifizető felé lehet az szja-mentességről lemondó nyilatkozatot tenni, hanem az eseti jövedelmek kifizetői felé is. Ennek azért van jelentősége, mert ha túllépi a fiatal az adómentes összeghatárt, és nem mond le a határérték feletti szja-mentesség érvényesítéséről, akkor adóbevalláskor be kell fizetnie az alaptalanul érvényesített mentesség összegét.
Az őszi adócsomagban döntöttek arról, hogy benne lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által készített szja-bevallástervezetben, hogy mennyi kedvezményre jogosultak a 25 év alatti adózók. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy minél szélesebb körben éljenek ezzel a lehetőséggel, azaz ha valamilyen okból év közben mégsem érvényesítette valaki a kedvezményt, akkor az év végén ez mindenképpen megtörténjen.
A 30 év alatti, gyermeket nevelő nők adókedvezményét szeptember 26-án jelentett be Orbán Viktor az új családtámogatások részeként. Végül a december 21-i kormányülésen született meg a végleges döntés, hogy a fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet kiterjesztik a gyermeket vállaló 30 évnél fiatalabb nőkre.
Az őszi adócsomagban elfogadott törvénymódosítás személyi jövedelemadóra vonatkozó paragrafusai között szerepel az is, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítéséhez az átalányadózóknak negyedévente – és nem havonta – kell megállapítaniuk az adóelőleget. A családi járulékkedvezmény azoknak jár, akiknek van gyerekük, de nincs annyi szja-köteles jövedelmük, hogy teljes mértékben kihasználják a családi kedvezmény adta lehetőségeket. Ők a befizetendő járulékokból is érvényesíthetik a kedvezményt.
Újdonság még, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által közfeladatának ellátásával összhangban folyósított ösztöndíj adómentes juttatásként adható, összegbeli korlátozás nélkül.
Egyéb intézkedések
Általános forgalmi adó: Az új építésű lakóépületeknél két évvel, 2024 végéig meghosszabbították a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását. Az elhúzódó építkezésekre pedig átmeneti szabályt is beiktattak.
Mivel az EU 2022. július 1-jei határidő helyett 2026 végéig meghosszabbította a fordított adózás belföldi alkalmazásának határidejét (fordított adózás van például az építőiparban), ez is bekerült az áfatörvénybe és a vonatkozó más jogszabályokba. Valamint, mint írtuk, a szabály vonatkozni fog minden engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkára, ahol cég a megrendelő.
E-nyugta: Az online pénztárgépek alkalmazásának pozitív tapasztalataira alapozva a nyugták adataira is kiterjesztenék az adatszolgáltatást, valamint megújítanák a pénztárgéprendszert, ösztönözve az elektronikus nyugtaadást. Ehhez miniszteri szintű jogalkotásra adtak felhatalmazást.
Szociális hozzájárulási adó: Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozótól eltérően a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be, illetve fizeti meg.
Átalányadózás: 2023-tól az átalányadózás – szemben a jelenleg hatályos rendelkezésekkel – attól függetlenül választható, hogy mekkora volt az előző évi bevétel. Viszont a tárgyévben tartani kell a bevételi értékhatárokat: általánosságban a bevétel nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét (2023-ban 232 ezer forint lesz a havi minimálbér), míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál az éves minimálbér ötvenszerese alá kell beférni.
Újdonság az is, hogy ha valaki megszünteti az átalányadózást, vagy a bevételi határ átlépése miatt kipottyan belőle, akkor a jövőben nem négy évig lesz letiltva erről az adózási módról, hanem csak egy évig. A bevételi értékhatár arányosítását pedig (éven belül) kiterjesztik azokra is, akik korábban kisadózók voltak.
Iparűzési adó: A kormány sávos iparűzésiadó-kedvezményt adott azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek az árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy 12 millió forintos árbevétel alatt csak 2,5 millió forint adóalap után kell megfizetni az adót, 12 és 18 millió forint árbevétel között csak 6 millió forint után, 18 és 25 millió forint közötti árbevétel esetén (vagy kizárólag kiskereskedői tevékenység mellett maximum 120 millió forintos árbevételig) pedig csak 8,5 millió forint után. Ez az adó kulcsától függően akár több százezer forintos megtakarítást is jelenthet a Niveus szerint. Ha egy évnél rövidebb az adóév, akkor arányosítani kell. Aki így szeretné fizetni az iparűzési adót, annak bejelentést kell tennie a NAV felé, fő szabályként május végéig, és az adót is addig kell befizetni.
Kata és ekho: Feloldják azt a tiltást, hogy a katás egyéni vállalkozó nem választhatja az ekhót. Az a szabály azonban marad, hogy valaki egyszerre nem lehet katás és ekhós. Viszont egy éven belül – a kata előtt vagy után – lehet majd ekhós a kisadózó.
Pénzügyi tranzakciós illeték: Mentesítik a Magyar Államkincstárat a diákhitel folyósításához kapcsolódó fizetési műveleteknél a pénzügyi tranzakciós illeték alól. (A Magyar Államkincstár szabályzata alapján az illetéket ráterhelik az ügyfélre. Vagyis a diákhitel folyósításánál ez a költségtétel kiesne a jövőben.)
Decemberben bejelentett változás, hogy a QR-kódos azonnali átutalásoknál valamint a fizetési kérelmeknél megszűnik a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetésének kötelezettsége. Ezzel akarják ezeket a fizetési lehetőségeket ösztönözni.
Gépjárműadó: Először átmenetileg, az extraprofitadó-rendeletben duplázták meg 2022. július 1. és 2022. december 31. között a cégautóadó havi mértékét, aztán törvényi szintre emelkedett a módosítás, 2023. január 1-jétől.
Illetékbélyeg: Januártól nem lehet illetékbélyeggel leróni az illetéket. (Csak a december végéig szabályszerűen benyújtott iratokon fogadták el a bélyeget.) Aki esetleg betárazott a bélyegekből, az 2029 december végéig kérheti az értékük visszatérítését.
Adóvisszatérítés: Amennyiben az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntése miatt kiderült, hogy az adóvisszatérítési igény megalapozott volt, az adóhatóság a visszatérítendő adó után kamat fizetésére köteles.
Pénztárgépes mulasztás: Az adóhatóságnak nem kötelező bezáratnia az üzleteket, ha a pénztárgéppel kapcsolatos ismételt mulasztást tapasztalnak, hanem van mérlegelési lehetősége. A kisebb (ám ismételt) mulasztásoknál akár a büntetés kiszabásától is eltekinthetnek.
Adószám, egyéni vállalkozó: Újdonság, hogy ha valaki egyéni vállalkozónak jelentkezik be, de más tevékenységére van már adószáma, akkor fő szabályként nem fog új adószámot kapni.
Adóvégrehajtás: Mivel túl drága ajánlatokat kapott a NAV az adóvégrehajtásban közreműködő regisztrált cégektől, ezért a jövőben már nem csak három ajánlatot kérhetnének be, hanem a földrajzilag szóba jöhető minden vállalkozást kiértesíthetik, hogy adjanak árajánlatot. Ettől azt várják, hogy nagyobb lesz az árverseny, és olcsóbban tudják elvégeztetni majd az adóvégrehajtásokat.
Nyilvános cégadatok: A jövőben azoknak a cégeknek, amelyeknek a konszolidált bevétele két egymást követő évben meghaladja a 275 milliárd forintot, egy társasági adó-információkat tartalmazó jelentést kell készíteniük. amelyet közzé is kell tenniük a vállalkozás honlapján. Vagyis nyilvánosak lesznek ezen nagyobb cégcsoportok adótitoknak minősülő adatai.
Reklámadó: Mégsem kell még reklámadót fizetni 2023-ban sem.
Helyi adók: 2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a kormány adóbevezetési és -emelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, amit 2022-ben is fenntartottak. 2023. január 1-jétől a tilalmat feloldják, megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére.
Extraprofitadók: A kormány december 7-ei rendeletével két jelentős adóemelést hajtott végre. A kőolajtermelőkre kivetett extraprofitadó kulcsát 40 százalékról 95 százalékra emelte. Az intézkedés célja az üzemanyag-ársapka eltörléséből fakadó magasabb üzemanyagárak miatt keletkező extraprofit állami elvonása. Az extraprofit adó az Oroszországból érkező , valamint a piaci, Brent típusú olaj árainak különbözetéből fakadó extra bevételt adóztatja, és lényegében a Mol csoportot érinti. A másik intézkedés az energiapiaci szereplők jelentős körét érinti, a 2023-as adóévre vonatkozóan az energiaellátók jövedelemadóját (amit Robin Hood-adónak is neveznek) 31 százalékról 41 százalékra emelték.
Egy december 23-i kormányrendelet úgy módosította az extraprofitadóról szóló jogszabályt, hogy a gyógyszergyártókra is kivetettek egy árbevétel-arányos különadót 2022-re és 2023-ra is. Az adó sávos, a nettó árbevétel 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az 50 és 150 milliárd forint közötti részre 3 százalék, 150 milliárd forint feletti része után pedig 8 százalék. Ugyanez a rendelet megemelte a biztosítók adóját is: díjbevételük 36 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék helyett 12 százalékot, életbiztosítás esetén 3 helyett 5 százalékot kell fizetniük.
