Adóbevallás határidők 2015

Adóbevallás határidők 2015

Személyi jövedelemadó bevallás

(Jogszabályi háttér: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 26-28. §, 37. § (4), 31. § (4), 41. § (1),  172. § (20), 1. számú melléklet I/B.

a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11-14. §)

Nem kell bevallást benyújtania: ha az adóévben egyáltalán nem vagy csak olyan bevételt szerzett, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani, illetve ha az adóévben kizárólag adómentes jogcímen szerzett bevételt.

Akkor sem kell bevallást benyújtania, ha Ön mezőgazdasági őstermelő (átalányadózást alkalmazó kistermelő is), és az e tevékenységéből származó – támogatás nélküli – bevétele a 600 000 forintot nem haladta meg, és más, bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme nem volt.

 

Bevallás benyújtása:

kötelezettek

lehetséges módok

határidők

nyomtatványok

magánszemély

munkáltatói adómegállapítás

január 31-ig: munkáltató felé a nyilatkozat leadása

’NY29

március 20-ig: adómegállapításhoz szükséges igazolások átadása a munkáltatónak

június 10-ig: munkáltató megküldi az adóhatóságnak a bevallást

’M29

egyszerűsített bevallás

február 15-ig: nyilatkozat benyújtása az adóhatósághoz

’53NY

április 30-ig: adóhatóság megküldi a bevallási ajánlatot

’53E

ha egyetért az ajánlattal, nincs teendője

ha nem ért egyet az ajánlattal, javított adatokkal kell visszaküldeni az adóhatósághoz május 20-ig

adónyilatkozat

adóbevallás

2015 május 20-ig: adóhatósághoz

1453ADÓNYILATKOZAT

’53-as bevallás: ideértve a teljes, illetve a csökkentett adattartalmút is

május 20-ig: adóhatósághoz

’53

áfás magánszemély

’53-as bevallás

február 25-ig: adóhatósághoz

’53

őstermelő

’53-as bevallás

május 20-ig: adóhatósághoz

’53

’53-as bevallás
adónyilatkozat: ha őstermelőként nem köteles adóbevallás, nemleges nyilatkozat benyújtására, egyszerűsített bevallás, munkáltatói elszámolás, ha nemleges nyilatkozatot adott, vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani.

magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint

’53

’53ADÓNYILATKOZAT

’53NY

’NY29

egyéni vállalkozó

’53-as bevallás

február 25-ig: adóhatósághoz

’53

szünetel-tetés:

egész évben

’53-as bevallás (13-as lapok nélkül), egyszerűsített bevallás, munkáltatói elszámolás, adónyilatkozat

magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint

’53

’53NY

’NY29

’53ADÓNYILATKOZAT

nem egész évben

’53-as bevallás

február 25-ig: adóhatósághoz

 ’53

megszű-nés:

év közben

’53-as bevallás

május 20-ig: adóhatósághoz

év végén

’53-as bevallás

február 25-ig: ha dec. 31-én még egyéni vállalkozó

május 20-ig: ha dec. 31-én már nem egyéni vállalkozó

EVÁS

’43-as bevallás

február 25-ig: adóhatósághoz

’43

ha az eva-alanyiság év közben szűnik meg: adóalanyiság megszűnését követő 30. nap

’43-as + ’53-as bevallás, ha Szja tv. hatálya alá tartozó kötelezettsége is van

február 25-ig: adóhatósághoz

(a ’43-as bevallásra vonatkozó szabályok szerint)

’43+’53

 

Adó-visszatérítés:

Az adóhatóság a visszatérítendő adót a bevallás – feltéve, hogy az hibátlan – beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban március 1-jétől fizeti vissza.

Egyszerűsített bevallás esetén: ha a kiküldött bevallást elfogadja, akkor a bevallást nem kell visszaküldeni, a visszaigényelhető adó kiutalására május 20-tól számított 30 napon belül kerül sor.  Ha javítja/kiegészíti a bevallást, akkor azt május 20-ig kell visszaküldeni, ezt követően a NAV június 20-ig ismét értesítést küld, melynek kézhezvételét követő 30 napon belül a visszajáró összeg kiutalásra kerül.

Munkáltatói adómegállapítás esetén: az adó elszámolását vállaló munkáltató téríti vissza az összeget. A munkáltató az adót május 20-ig állapítja meg, amennyiben túlfizetés keletkezik, úgy azt a legközelebbi kifizetéssel együtt, de legkésőbb június 20-ig fizeti vissza a dolgozójának.

 

Bevallás akadályoztatása:

Amennyiben valamely okból nem tudja a bevallását határidőben elkészíteni (pl.: kórházi kezelés alatt állt). Az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül kell az adóbevallást benyújtani. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet (igazolási kérelem) a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.

Az igazolási kérelmet az alábbi linkre kattintva érheti el:

http://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/igazolasi_kerelem.html

Ha a személyi jövedelemadó bevallását előreláthatóan azért nem tudja határidőben benyújtani, mert az elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére, a bevallási késedelemről a bevallás benyújtására előírt határidőn belül (május 20-ig) bejelentést kell tennie. Ezt követően az adóbevallást a bevallási késedelmet kimentő igazolási kérelemmel együtt kell benyújtania.

Ha a fentiek szerint megteszi a bejelentést, akkor a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári éve november 20. napjáig nem szabható ki. Kivéve, ha a bevallását november 20-a előtt benyújtja és késedelmét igazoltan nem menti ki.

 

 

Az adóbevallás benyújtási módjai:

–          papír alapon postai úton, vagy személyesen (meghatalmazott útján) bármelyik NAV ügyfélszolgálaton

–          elektronikus formában az Ügyfélkapun keresztül

Az adóügyek elektronikus úton történő intézéséhez részletes tájékoztatót talál az alábbi elérési útvonal segítségével: www.nav.gov.hu/ információs füzetek/ 32. füzet 

 

 

A bevallás kitöltéséhez segítség:

1)      Az ’53-as számú személyi jövedelemadó bevallás kitöltéséhez az útmutató elérhető:

– papír alapon a bevallási csomag részeként,

– elektronikus formában az alábbi linkre kattintva

http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto
_programok_nav/bevallasok/1353.html

2)      Általános tájékoztatás kérhető a NAV Általános Tájékoztató Rendszerén (TCC) keresztül a 06-40/42-42-42-es telefonszámon

3)      A bevallás benyújtását követő konkrét ügyintézés (pl.: bevallás javítása) történhet:

–  a NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző Rendszerén (ÜCC) keresztül regisztráció (a TEL adatlap kitöltése és beküldése) után, a 06-40/20-21-22-es telefonszámon

–  személyesen, vagy meghatalmazott útján a NAV ügyfélszolgálatain

–  eredeti aláírással ellátott postai levél formájában

Helyi iparűzési adó 2015

Az adó alanya:
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység. Az adó alanya a vállalkozó, jogi személy, egyéb szervezet, illetve a mezőgazdasági őstermelő, ha az őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000.-Ft-ot meghaladja. Helyi-iparűzési adó 2015
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
Az adó mértéke:
Az adó mértéke állandó tevékenység esetén a törvény szerint számított adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenységnél az adó mértéke, építőipari tevékenység folytatása, illetőleg természeti erőforrás feltárása, vagy kutatása esetén, feltéve, ha a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, naptári naponként 4000.- Ft/nap.

Bevallási határidő 2015:
A vállalkozó az előző évről szóló helyi iparűzési adóbevallást, valamint a megfizetett adóelőleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követő május 31-ig fizetheti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza. Az adóbevallás leadás elmulasztása esetén mulasztási bírságot szabnak ki !
Befizetési határidők:
Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megfizetni.
I. félévi előleg: március 15-ig
II. félévi előleg: szeptember 15-ig
Feltöltési kötelezettség: december 20-ig

2015. január 1-től igénybe vehető adókedvezmények

2015. január 1-től igénybe vehető, egyes társasági adó és személyi jövedelemadó kedvezmények kedvezmény-adókedvezmény-2015

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) beruházási adóalap-kedvezménye (Tao. törvény 7. § (1) bekezdés zs) pont), kamat adókedvezménye (Tao. törvény 22/A. §) és az egyösszegű értékcsökkenési leírás (Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontja), továbbá a személy jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) szabályozott kisvállalkozói kedvezmény (Szja tv. 49/B. (6) bekezdés d) pont), egyösszegű értékcsökkenési leírás (11. számú melléklet II/2. p) pont), valamint a kisvállalkozások adókedvezménye (13. számú melléklet 12. pont) (a továbbiakban együttesen: Kedvezmények) elsődleges mezőgazdasági termelő tevékenységet végző adózók, továbbá mezőgazdasági termékfeldolgozást és mezőgazdasági termékforgalmazást végző adózók esetén 2015. január 1-jétől az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU Bizottsági rendelet (a továbbiakban: ABER) szerint, azzal összhangban vehetők igénybe.

Az említett beruházási adóalap-kedvezmény társasági adókulccsal/személyi jövedelemadó-kulccsal számított értéke, az adókedvezmény összege, az egyösszegű értékcsökkenési leírás összegének 1%-a vagy jármű esetében 3%-a állami támogatásnak minősül.

Jelen tájékoztató az ABER azon részletszabályait összegzi, amelyeket szükséges figyelembe venni az érintett társasági adó és személyi jövedelemadó Kedvezmények ABER alapján történő igénybe vételéhez.

I. A Kedvezmények igénybevételére jogosult adózók

A Kedvezményeket a) elsődleges mezőgazdasági termelő tevékenységet végző adózók, továbbá b) mezőgazdasági termékfeldolgozást és c) mezőgazdasági termékforgalmazást végző, az adóév utolsó napján az ABER I. melléklete szerint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók vehetik igénybe.

Az elsődleges mezőgazdasági tevékenységet végző adózókra az ABER I. fejezete és 14. cikke, a mezőgazdasági termékfeldolgozást és mezőgazdasági termékforgalmazást végző adózókra az ABER I. fejezete és 17. cikke alkalmazandó.

Elsődleges mezőgazdasági termelésnek az ABER 2. cikk 5. pontja szerinti tevékenység minősül. Mezőgazdasági terméknek minősülnek az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. mellékletében felsorolt termékek az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével.

A mezőgazdasági termék feldolgozásának a definícióját az ABER 2. cikk 6. pontja a következők szerint határozza meg: a mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely olyan művelet, amely esetében a keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi termékek első értékesítésre való előkészítéséhez szükséges tevékenységeket.

A mezőgazdasági termék forgalmazásának definícióját az ABER 2. cikk 7. pontja határozza meg. Eszerint mezőgazdasági termék forgalmazása a mezőgazdasági termék értékesítési célú birtoklása vagy kiállítása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, kivéve az elsődleges termelő által a viszonteladóknak vagy feldolgozóknak történő első értékesítést és minden olyan tevékenységet, amely a terméket az első értékesítésre előkészíti; az elsődleges termelő általi, a végső fogyasztónak történő értékesítés akkor minősül mezőgazdasági termékek forgalmazásának, ha arra külön erre a célra fenntartott helyen kerül sor. Tekintettel arra, hogy a Kedvezmények kizárólag az ABER-rel összhangban nyújthatók, a Kedvezményekben kizárólag olyan vállalkozások részesülhetnek, amelyek nem minősülnek az ABER 2. cikk (14) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, ez alól kivételt képeznek az ABER 1. cikk (6) bekezdésében foglalt esetek.

II. Elszámolható költségek

Elszámolható költségnek minősül a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke, illetve az immateriális javak közül a vagyoni értékű jogok, a szellemi termékek Sztv. 47-48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke azzal, hogy az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

Elszámolható költségnek minősülnek az előbbiekhez kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, ideértve a megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is; a megvalósíthatósági tanulmányok költségei akkor is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a tanulmányok eredményei alapján nem merülnek fel elszámolható költségnek minősülő kiadások. Elszámolható költségnek minősül továbbá a számítógépes szoftver beszerzése vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licenciák, szerzői jogok és védjegyek megszerzése.

III. A támogatás mértéke (támogatási intenzitás)

A támogatási intenzitás mértékének megállapítása során az adózónak a következőkre kell figyelemmel lennie.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kedvezményezett települési önkormányzat területén az elszámolható költségek 50%-át; nem kedvezményezett települési önkormányzat területén az elszámolható költségek összegének 40%-át. Kedvezményezett települési önkormányzat az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl régióban lévő települési önkormányzat, az ABER 14. cikk (12) bekezdés c) pontja és 17. cikk (9) bekezdés c) pontja szerint. Földterület esetében a támogatás mértéke nem haladhatja meg az adott művelethez kapcsolódó elszámolható költségek teljes összegének 10%-át. E támogatási intenzitások az ABER 14. cikk (13)-(14) bekezdése és 17. cikk (9)-(10) bekezdése szerinti esetekben növelhetők.

Ha az adózó a Kedvezményeket igénybe veszi és ugyanazon elszámolható költséghez kapcsolódóan más állami, illetve uniós társfinanszírozású támogatást is igénybe vesz, a – bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített – maximális intenzitást vagy összeget abban az esetben sem lépheti túl, ha a beruházáshoz más, vagy uniós társfinanszírozású állami támogatást is igénybe vesz.

E rendelkezés alkalmazásában állami támogatásnak minősül, minden olyan támogatás, amely megfelel az EUMSz 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, valamint a csekély összegű támogatás.

IV. A Kedvezmények igénybevétele

A Kedvezményeket az adózó adóévenként, a támogatás alapjául szolgáló adóév adóbevallásában érvényesítheti.

A Tao. törvényben, illetve az Szja tv.-ben foglalt feltételeknek megfelelő kedvezményezettek automatikusan, tagállami mérlegelési jogkör vagy külön engedély nélkül vehetik igénybe a Kedvezményeket.

A Kedvezmények ABER alapján történő igénybevételének lehetősége 2015. január 1-jétől kerül bevezetésre, az adózók kizárólag ezt követően kezdhetik meg azon beruházásokat, amelyek alapján az érintett Kedvezményeket igénybe vehetik.

A beruházás megkezdésének napja az ABER 2. cikk 25. pontja szerint a tevékenységek megkezdése vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, illetve a berendezések megrendelésére vagy szolgáltatások igénybevételére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás vagy bármely egyéb, a projektet vagy a tevékenységet visszafordíthatatlanná tévő kötelezettségvállalás közül a korábbi; nem tekintendő a munkák vagy a tevékenység megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munka, mint az engedélyek beszerzése és a megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

Az érintett kedvezményeket a Tao. törvény hatálya alá tartozó adózók a 2015. adóévi, az eljárásjogi szabályok alapján – általános esetben – 2016. május 31-ig benyújtott adóbevallásban veszik igénybe. Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a kedvezményeket a 2015. adóévről 2016. február 25-éig benyújtandó bevallásukban vehetik igénybe. A Kedvezmények érvényesítése az adott adóévben üzembe helyezett beruházások/adott évben fizetett kamatráfordítás alapján történik, ha az adózó megfelel a jogszabályi feltételeknek. Amennyiben az adózó egyik adóévben igénybe vette a Kedvezményt, az nem jelenti azt, hogy a következő adóévben is igénybe vehető lenne a Kedvezmény. Kizárólag akkor érvényesíthetőek a Kedvezmények, ha az adózó az adott adóévben megfelel a jogszabályi feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy az adózó minden adóévben „új támogatást” vesz igénybe, azaz a Kedvezmények több részletben történő igénybe vétele nem lehetséges.

V. Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség

A Kedvezmények nem vehetők igénybe – automatikusan – az ABER alapján, kizárólag az Európai Bizottság egyedi engedélye alapján érvényesíthetők, amennyiben a támogatás támogatástartalma meghaladja a következő küszöbértékeket:

a) az ABER 14. cikkében említett, elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz (ABER 14. cikk) nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 500 000 EUR;

b) az ABER 17. cikkében említett, mezőgazdasági termékek feldolgozásával és mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz (ABER 17. cikk) nyújtott támogatás esetében: vállalkozásonként és beruházási projektenként 7,5 millió EUR.

VI. Egyéb feltételek

Az adózó nem jogosult a Kedvezményekre, és a már igénybe vett Kedvezmények jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősülnek, ha az ABER szerinti feltételeket nem teljesíti.

A Kedvezmények kizárólag azon adózók számára vehetők igénybe, amelyekkel szemben nincs valamely támogatás visszafizetésére kötelező olyan határozat érvényben, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

Az ABER szerinti támogatás más támogatással az ABER 8. cikke szerint halmozható.

A jogosulatlanul igénybe vett támogatás adótartozásnak minősül (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 4. pont) és a kedvezményezett köteles kamattal növelt mértékben visszafizetni a jogosulatlanul igénybe vett támogatást (az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53. § (2) bekezdés).

VII. Elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházások (ABER 14. cikk)

Elsődleges mezőgazdasági termelés a termőföldön folyó termelés és az állattenyésztés révén előállított, az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül.

Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás az ABER 14. cikk szerinti feltételekkel a 14. cikk (3) bekezdése szerinti célra irányuló beruházáshoz nyújtható. Az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott beruházásokhoz nyújtott támogatás nem nyújtható az ABER 14. cikk (9)-(11) bekezdése szerinti esetekben. A részletes szabályok a következőek.

A Kedvezmények akkor vehetőek igénybe elsődleges mezőgazdasági termelés esetén az ABER alapján, ha a beruházás megvalósítja a következő célok legalább egyikét:

a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén;

b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítása, amennyiben az érintett beruházás normái szigorúbbak a hatályban lévő uniós előírásoknál;

c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és továbbfejlesztése;

d)  agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlattal kapcsolatos célkitűzések teljesítése, beleértve a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és az élőhelyek védettségi állapotának megőrzését, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a tagállamok nemzeti vagy regionális vidékfejlesztési programjaiban meghatározott, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növelését, feltéve, hogy a beruházások nem termelő beruházások;

e) természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított termelési potenciál helyreállítása és az említett tényezők általi károkozás megelőzése.

A beruházás kapcsolódhat a bioüzemanyagoknak vagy a megújuló energiaforrásból származó energiának a mezőgazdasági üzem szintjén történő előállításához az ABER szerinti feltételekkel, amennyiben az ilyen termelés nem lépi túl az adott üzem átlagos évi üzemanyag- vagy energiafogyasztását. Amennyiben a beruházás bioüzemanyag előállítására irányul, a termelő létesítmények termelési kapacitása nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves közlekedési célú üzemanyag-fogyasztásának megfelelő szintet, és az előállított bioüzemanyag nem értékesíthető a piacon.

Amennyiben a mezőgazdasági üzemekben hőenergia és villamos energia megújuló forrásokból történő előállítására irányuló beruházásra kerül sor, a termelő létesítmények csak az adózó saját energiaszükségletének fedezésére szolgálhatnak, és termelési kapacitásuk nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzem átlagos éves kombinált hőenergia- és villamosenergia-fogyasztásának megfelelő szintet, figyelembe véve a mezőgazdasági háztartást is. A villamos energia hálózatba történő eladása azzal a feltétellel engedélyezett, hogy tiszteletben kell tartani a saját fogyasztás éves határát.

Ha a beruházást több kedvezményezett (adózó) hajtja végre saját bioüzemanyag- és energiaszükségletük fedezése céljából, az átlagos éves fogyasztás valamennyi kedvezményezett átlagos éves fogyasztásának összegével egyenlő. Az energiát fogyasztó vagy termelő, valamely megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrára irányuló beruházásoknak meg kell felelniük bizonyos minimális energiahatékonysági szabványoknak, ha nemzeti szinten léteznek ilyen szabványok.

Nem támogathatók azonban azok a beruházások, amelyek olyan, felszín alatti vagy felszíni víztesteket érintenek, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, sem az öntözött területek nettó növekedését eredményező, felszín alatti vagy felszíni víztestet érintő beruházások. A természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházások esetében azok a költségek tartozhatnak az elszámolható költségek közé, amelyek a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merülnek fel. Az olyan beruházások esetében, amelyek a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk megelőzésére irányulnak, az elszámolható költségek a konkrét megelőző intézkedések költségeire terjedhetnek ki.

A Kedvezmények nem vehetők igénybe a következő célokra: a) termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása; b) egynyári növények telepítése; c) vízelvezetési munkálatok; d) az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított 24 hónapon belül nyújtott támogatás kivételével; e) állatok vásárlása a fenti e) pontban foglalt beruházási cél kivételével.

VIII. Mezőgazdasági termék feldolgozása, mezőgazdasági termék forgalmazását szolgáló beruházások (ABER 17. cikk)

A mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz támogatás a mezőgazdasági termék feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos, az ABER 17. cikk (2) bekezdése szerinti beruházáshoz vehető igénybe, az ABER 17. cikkében meghatározott feltételekkel, míg a 17. cikk (3), (6)-(8) bekezdése szerinti esetekben nem lehet a Kedvezményeket igénybe venni az alábbiak szerint.

Az élelmiszer-alapú bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos beruházásokra a Kedvezmények nem vehetők igénybe. A beruházásnak meg kell felelnie az uniós jogszabályoknak, valamint az érintett tagállam nemzeti környezetvédelmi jogszabályainak. Azoknak a beruházásoknak az esetében, amelyekhez a 2011/92/EU irányelv értelmében környezeti hatásvizsgálatra van szükség, a támogatás nyújtását ahhoz a feltétele, hogy a hatásvizsgálat elvégzésének és az érintett beruházási projekt engedélyezésének az egyedi támogatás odaítélésének időpontja előtt meg kell történnie.

IX. Iratmegőrzési kötelezettség

A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A fenti támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

[NGM Jövedelemadók és Járulékok Főosztály – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158713071]

 

1 21 22 23 24 25 29