Adóbevallás kisokos 2020
Adóbevallás kisokos 2020: >> minden amit tudni kell!!!
A törvény új adóalap-kedvezményt iktat 2020-tól az szja-törvénybe, amely élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentességet biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkával szerzett jövedelmeik tekintetében.
„A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye” alcímmel egészítik ki az Szja tv. összevont adóalapot megállapító rendelkezéseit; a kedvezményt az adóalapot csökkentő kedvezményként határozzák meg. A törvény tételesen felsorolja azokat a jövedelmeket, amelyek vonatkozásában a kedvezmény érvényesíthető. Rögzítik továbbá, hogy a kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a jogosult az adóbevallásához nyilatkozatot tesz, melyben feltünteti a jogosultságot megalapozó gyermekek nevét, adóazonosító jelét, a jogosultsági időszakot és – ha a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben – a kedvezményre jogosító jövedelem összegét. A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére lesz alkalmazható. 
Idén lépett hatályba a személyi jövedelemadót és társasági adót érintő azon változások, amelyek a bizalmi vagyonkezelésre és a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást érintik. A szabályozásnak köszönhetően újabb lépést tett a jogalkotó a vagyonkezelési struktúrák adósemleges kezelése felé. A törvényjavaslat szerint TBSZ számlát nyithat a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány is, magánszemély kedvezményezett részére történő vagyoni juttatás céljából. Ezzel összefüggésben, nem keletkezik jövedelme a magánszemélynek, amennyiben a vagyonkiadás során olyan hozamra tesz szert, mely TBSZ-ből származik. Társasági adóban adómentes bevétel a kezelt vagyonnál, vagyonkezelő alapítványnál pénzeszköz átadása révén megszerzett bevétel. Ezen túlmenően, kiterjesztették az alapítói vagyonrendelés és a kedvezményezetti vagyonszerzés illetékmentességét a vagyonkezelő alapítvány vonatkozásában is, így megvalósul a bizalmi vagyonkezelés és a vagyonkezelő alapítvány azonos illetékjogi kezelése
Minden számlát látni fog a NAV
2020. július 1-től eltörölték a jelenlegi 100 000 forintos jelentési értékhatárt, így az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni a NAV-nak az áfa összegétől függetlenül. Így olyan adózók is bekerülnek az online számla jelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát.
Az elfogadott törvénymódosítás szerint a 2020. december 31. után kiállított összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd az adóhatóságnak, amely ezek után adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, az EU-n belüli értékesítésekről és a kivitelről is – azokat a számlákat is jelenteni kell majd a hatóságnak, amelyeknél a vevő természetes személy (a vevő neve és adószáma nélkül).
Mindezen információk birtokában az adóhatóság 2021-től képes lesz az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni.
2020. január 1-jétől bevezették a „Hatósági átvezetés” intézményét, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek. Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára.
Összevonták a járulékokat
A nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék olvad össze, az új egységes járulék, azaz a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék lesz 2020. július 1-jétől.
Az összevonás a járulékkedvezmény miatt mindenekelőtt az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan ki fog terjedni a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is.
A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség a jövőben nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesítené a járulékfizetés alól.
Egyes biztosítotti kategóriákban új kötelezettség lesz az egységes tb-járulék megfizetése úgy, hogy ezzel ellátási jogosultság is jár. Azaz az őstermelők, illetve a megbízási jogviszonyban dolgozók a tb-járulék fizetésével szereznek munkaerőpiaci jogosultságot július 1-je után. A vállalkozóknak az új járulékot a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók.
Az őstermelőket és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakat is kedvezően érinti a változás, akik július 1. után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra.
A nem biztosítottakkal kifizettetik az ellátást
Eddig az egészségügyi szolgáltatási járulékot nem fizetőket ellátták, s csak utólag hajtották be rajtuk az elmaradt járulékokat. 2020-tól viszont háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők nem juthatnak térítésmentesen közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A változtatást a kabinet a visszaélések visszaszorításának szándékával indokolta. A Pénzügyminisztérium közlése szerint ez az új szabály nem érinti a sürgősségi ellátást.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-jétől havi 7500 (napi 250) forintról havi 7710 (napi 257) forintra változik.
Tao: megszűnt az adófeltöltés, csökken a kiva kulcsa
Megszűnt már 2019-ben az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adóban, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában
Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség megszűnése nyomán változnak az annak határidejéhez igazodó növekedési adóhitel szabályai is: a növekedési adóhitel megmarad, ugyanakkor az éves adóbevalláshoz kapcsolódóan lehet megtenni a jogintézmény választására vonatkozó nyilatkozatot. A halasztás (részletfizetés) alapján az adó megfizetése hat egyenlő részletben lehetséges, a később megfizetett adóra továbbra is kamatot kell fizetni.
2020. január 1-től a kisvállalati adó, illetve adóelőleg mértéke 13 százalékról 12 százalékra csökkent. Mivel a kisvállalati adó kiváltja a szociális hozzájárulási adót, így a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentésével összhangban indokolt a kisvállalati adókulcs csökkentése – szól az indokolás.
2020. január elsejétől megszűnt az egyszerűsített vállalkozó adó (eva).
A csoportos társasági adóalanyisággal kapcsolatos adózói visszajelzések alapján pontosították a csoportos társasági adóalanyiságra vonatkozó szabályokat, amely változások elsősorban az adminisztráció egyszerűsítését és az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják. A könnyítések szerint a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a könyveiket, és jelentősen csökken a nyilatkozatok száma. Emellett egyszerűsödnek a kamatlevonásra, az adókedvezményekre és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok.
A tao-törvény másik módosítása lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek választhassák az ekho szerinti adózást – azaz 15% közterhet fizessenek 250 millió forintos összeghatárig. Ezen túl az országos sportági szakszövetségek a sportági stratégiákkal összhangban végzett sportági létesítmény-fejlesztéseket 100 százalékos támogatási intenzitás keretében, vagyis önerő nélkül valósíthatják meg. A tárgyi eszközberuházást az adott tárgyi eszköz beruházásra vonatkozó, első támogatási igazolás kiállítását követő évben kezdődő támogatási időszaktól számított 6. támogatási időszak végéig kell üzembe helyezni.
2020-tól kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. A javaslat szerint 2021-től a KKV-jogcím értékhatára a kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra a kis-és középvállalkozásokra vonatkozó jogcím esetében a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházási értékhatár. 2022-től a KKV-jogcím értékhatára kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra csökken.
Újabb áfacsökkentés
18%-ról 5%-ra csökkent a szálláshelyadás áfakulcsa.
Helyi adók
A helyi adókról szóló törvény módosításait elsősorban az adózói adminisztrációs terhek csökkentésének szándéka hatja át. A jogszabály-változás több ponton, jelentős mértékben csökkenti az adózói adminisztrációs terheket a helyi iparűzési adóban.
Mentességek a pénzügyi tranzakciós illeték alól
A kincstári műveletek kapcsán általános mentességi rendelkezést vezettek be, a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között lebonyolított fizetési műveletek is mentességet kaptak a pénzügyi tranzakciós illeték alól.
Szintén mentesül a postai csekkes befizetés 20 ezer forint értékig, e fölött 6000 forint lesz az illeték maximuma.
Számvitel: egyszerűbb lesz a projektek elszámolása
A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.
A Polgári Törvénykönyv, szerződésekre vonatkozó megengedő előírásai és a számviteli törvény elsősorban a számlázásra épülő bevétel-elszámolási szabályai együttesen bizonytalanságot okoznak a több üzleti évet átfogóan teljesített szerződésekkel (projektekkel) kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások számviteli elszámolásában. A törvénymódosítás az időbeli elhatárolás alkalmazásával összhangba hozza az árbevétel elszámolását és a kapcsolódó költségek, ráfordítások elszámolását a tényleges teljesítésnek megfelelően, függetlenül a számlázástól, annak módjától. A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban egyértelmű lesz, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képezhető céltartalék.
Nagyon sok az apró részlet
A nyáron elfogadott törvénycsomag és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat a linkekre kattintva olvasható; a „Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról” című törvényjavaslat itt olvasható, míg a „Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” címet viselő törvényjavaslat és a hozzá benyújtott összegző módosító javaslat itt található.
Az elfogadott adócsomagok számos részletszabályt pontosítanak, írásunkban a leglényegesebb elemek kiemelésére szorítkoztunk. Az adócsomagok pontos tartalmának részletes tanulmányozása ezért elengedhetetlen.
kizárólag elektronikusan küldhető be
