Kata adózás 2016

2016. február 25-ig kell benyújtaniuk az adóhatóságnak a 2015. évi adatszolgáltatásukat. A köznyelvben éves bevallásnak hívjuk, de a beküldendő 15KATA nyomtatvány tulajdonképpen egy nyilatkozat a 2015. évi összes bevételről és a 40%-os adóról (6 M fölött), valamint egy adatszolgáltatás.

Mely esetekben, és milyen határidővel kell egy katás adózónak iparűzési adóbevallást benyújtania?

Az 1990. évi C. törvény (a helyi adókról) 39/B § (5) bekezdése alapján azon kisadózó adóalanyok, akik az iparűzési adó megfizetésében a tételes adófizetést választották fő szabály szerint nem kötelezettek adóbevallás benyújtására.

A 39/B § (6) bekezdése értelmében azonban vannak olyan esetek amikor mégis kell bevallást benyújtani. Nézzük melyek ezek.

1. Ha a kata adóalanyiság bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, akkor a megszűnés, illetve szünetelés hónapját követő hónap 15-ik napjáig kell a bevallást benyújtani.

Például ha egy katás egyéni vállalkozó október 17-én megszünteti vagy ettől az időponttól szünetelteti a tevékenységét, akkor a bevallást november 15-éig be kell nyújtani az önkormányzat felé. Ebben az esetben az adó alapja a 2,5 millió forint adóalapnak az adókötelezettség naptári napjaival számolt arányos része.

2. Szintén bevallást kell benyújtani, ha egyébként bármely okból az adóév során szünetel a vállalkozás katafizetési kötelezettsége. Ilyen ok lehet például, ha egy adott hónap egészében táppénzben vagy gyedben, gyesben részesül a katás vállalkozó, és emiatt nem tudja személyesen folytatni a kisadózói tevékenységét.

Ebben az esetben a bevallást az adóévet követő év január 15-éig, azaz jelen esetben 2015. 01. 15-éig kell benyújtani. Például, ha október 29. és december 2. között a vállalkozó folyamatosan táppénzen van, akkor november hónapra nem kell katát fizetnie, de emiatt 2015. 01. 15-éig be kell adnia az iparűzési adóbevallást akkor is, ha tételes adófizetést választott. A törvény szövegéből az következik, hogy ilyenkor a november hónap naptári napjaira jutó iparűzési adóalap után nem kell megfizetni az adót, vagyis az adó alapja ezen hónap naptári napjaival arányosan csökken.

Ha azonban nem egész hónapban volt táppénzen a kisadózó, vagy a táppénz napjainak száma nem éri el a 30 napot, akkor az iparűzési adót a teljes adóalap után meg kell fizetni, s egyébként ilyen esetben nincs is szükség iparűzési adó bevallására, hiszen az adóalap nem csökken.

3. Végül szintén be kell nyújtani az iparűzési adó bevallást, ha az önkormányzat adóalap-mentességet vagy bármilyen adókedvezményt biztosít a területén tevékenykedő vállalkozóknak, és az érintett kisadózó élni szeretne a kedvezményekkel. Ebben az esetben is az évet követő január 15-e a bevallás határideje.

 

Adóbevallás: Jelentős változások jönnek 2015-ben

Több ponton is módosítaná a kormány az adózás rendjéről szóló törvényt az új adócsomagban. Egyebek mellett változik a tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintos szabálya, a munkáltatói adó-megállapítási szabályok határideje, az automata berendezéseket üzemeltetők bejelentési kötelezettsége, az elévülésre vonatkozó szabály és a kapcsolt vállalkozások fogalma is.

A jövő évtől május 20-a helyett április 30-áig kell a munkáltatónak az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján megállapítani és június helyett május 20-áig kell azt továbbítania az adóhatósághoz – derül ki az adótörvény-módosítási csomagból.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 27. § (4) bekezdése az alábbiak szerint változik: a munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év április 30-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év május 20-áig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz.

Adó 1 százalék 2015: szja 1%-os felajánlások

Adók 2015: itt az internetadó

Hiába a tüntetés internetadó lesz 2015-től : 700ft/hó !

Internetadó 2015 700ft

Egészen pontosan a távközlési adó kiterjesztéséről van szó, az ismert plafonokkal, 25 milliárdos bevételi tervvel. Nem háztartásonként, hanem előfizetőnként kell fizetni.

A 2015-ös költségvetés tervezete így fogalmaz az internetadó néven hírhedtté vált közteher kapcsán: „A távközlési adó alapja szélesedik, az adó kiterjesztésre kerül az internetszolgáltatásra is, azonban a telefonszolgáltatásokon már érvényben lévő felső határokhoz hasonlóan – összhangban a már benyújtott módosító indítvánnyal – itt is figyelembevételre került egy előfizetésenkénti felső határ bevezetése, amelynek értéke magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint. Az adót a szolgáltatók fizetik. Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. Az ebből származó költségvetési bevétel mintegy 25 milliárd forint nagyságrendben várható”.

Távközlési adóból mégsem 25 milliárd forinttal nagyobb a 2015-ös előirányzat az ideihez képest: 69,2 milliárd forintról van szó a 2014-re betervezett 57 milliárd forinttal szemben.

A költségvetésből ugyanakkor az is kiderül, hogy ” a kormány célja, hogy 2018-ig minden háztartásban elérhető legyen szélessávú internet és a vállalkozások számára egyre nagyobb arányban legyen elérhető az elektronikus ügyintézés”.

A büdzsé egyébként a lakosságtól magasabb, a cégektől kisebb adóbevételekkel számol, a nyugdíjemelés pedig kisebb a korábban bejelentettnél.

Új adóváltoztatások 2015!

Adózás 2015 : A mostani adóváltoztatási tervek gigantikus kormánybevételeket nem hoznak, de arra pont jók, hogy bizonyos kiadásokat fedezzenek belőlük, ilyen lehet például a honvédség bérkompenzációja. Sőt némely adó kifejezetten a gazdaság fehérítését célozza – vélekedtek lapunknak nyilatkozó szakértők.

Alapjaiban nem rengetik meg a makrogazdaságot a kormány adóváltoztatási tervei, hiszen sem a személyi jövedelemadó, sem az általános forgalmi adó gyökereiben most sem változik. A nagy bevételeket ezek hozzák ugyanis. Csupán „finomhangolásról” van szó, az előzetes terveknek megfelelően – írja a Magyar Hírlap. Azt viszont kiemelte, hogy a nagy élelmiszerláncok, a kereskedők és a szolgáltatók, amelyeknek a munkáját, üzleti eredményét befolyásolja a változtatás, nyilvánvalóan nem örülnek, ami érthető is. Példaként említette az import borokra vagy a házi pálinkafőzésre vonatkozó változtatást.

A kérdésre, hogy a befektetési alapok megadóztatására miért most lett szükség, a szakember azt mondta, ennek az a célja, hogy a lakosság inkább állampapírokba fektesse pénzét, hiszen az az államháztartási bevételt növeli. Török most is hangsúlyozta, a kormányzat kiadási oldalán kell lefaragni a költségekből. „Nem lebecsülendő, de nem hatalmas bevételekről van szó. Arra pont jók, hogy visszaforgassa ezeket a költségvetésbe a kormányzat, például a honvédség vagy más szervezet bérkompenzációjához”

Nyilvánvaló, hogy a szolgáltatókra kivetett adókat a cégek majd áthárítják az ügyfelekre, még ha ezt így nyíltan nem is mondják ki – hangoztatta egy adószakértő a 2015-ös törvényjavasla­tokkal kapcsolatban. Ez szerinte nemcsak az internetadóra vonatkozhat, hanem például az élelmiszerláncokat érintő adócsomagokra is. Nagyobb érvágást jelent azonban, hogy a napi fogyasztási cikket áruló kiskereskedelmi üzleteknek az eddigieknél többet kell fizetniük az élelmiszer-biztonsági hálózat fenntartása címén. A sávos rendszerben felépülő adóban, ami a felügyeleti díj, a legtöbbet az egyik multilánc fizetheti majd: a bevétel hat százaléka a teher a háromszázmilliárdot meghaladó forgalom után. A kereskedők viszont örülhetnek, hogy a kártyás fizetések olcsóbbak lehetnek.

Szakértők szerint a gazdaság fehérítését célzó adóváltozások szintén jó hatással lehetnek például az agrárszektorra is, hiszen az élőhús után kevesebb adót kell fizetni. Szintén az állami bevételt növeli és a gazdaságot fehéríti az online pénztárgépek használata, amelyet az idén vezetett be az adóhatóság a feketekereskedelem visszaszorítása miatt. Ugyancsak kedvezően hathatnak majd az exportot és az importot érintő adóváltozások. Rossz döntésnek tartja ugyanakkor a pálinkafőzésre vonatkozó rendelettervezetet, amely az EU-normákhoz igazodik és ismételten változik, szigorítva a feltételeken. Szerinte a kérdés csupán az, amikor az ország csatlakozott az unióhoz, akkor vajon nem tudtunk a főbb irányelvekről? Vámosi-Nagy Szabolcs úgy véli, adóbevételekre az államháztartás szempontjából természetesen szükség van, ám teljesen felesleges minden évben újabb és újabb változtatásokat hozni és egyre sokasodó adónemeket kivetni.

1 25 26 27 28 29 32