A 2015-ben életbe lépő adóváltozások növelik az adóterheket

Adózás 2015 : A kiszámíthatatlanul lesújtó új adók – például az élelmiszerlánc-felügyeleti díj – a beruházási előkalkulációban ronthatja Magyarország megítélését és növelheti az országkockázatot. Adóváltozások-adócsomag-adóbevallás-2015

Egy lépés előre, kettő hátra – így értékelte az elmúlt napokban elfogadott 2015-ös adócsomagot egy szakértő. Januártól – néhány látványos kezdeményezés ellenére – tovább nőnek a hazai vállalkozások adó- és adminisztrációs terhei. A jövő évi adócsomagban az adóemelések látványosabbak, mint a könnyítések, még akkor is, ha egyes területeken látható jogalkotói szándék a terhek csökkentésére – mondta Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

De ennél sokkal sajnálatosabb, hogy még mindig tendencia, hogy a jelentős adóteher-növekedést eredményező módosítások, így például az élelmiszerlánc felügyeleti díj kulcsának 60-szoros megemelése minden különösebb előzmény és indoklás nélkül kerültek bele a csomagba. Ez nem csak az adórendszer tervezhetőséget kérdőjelezi meg, de az ország befektetői megítélését is ronthatja.

Választások utáni évben várható volt, hogy nem a könnyítések irányába megy az adórendszer, ennek ellenére mi arra számítottunk, hogy ritkulnak a hirtelen irányváltások, kiszámíthatóbbá válnak az adószabályok – fogalmazott Szmicsek. Ez nem következett be, nem lett kiszámíthatóbb az adórendszer – ez a vállalkozásokat nem segíti. A változások visszafogják a tervezésben a cégeket, amelyek kockázatos döntésekbe ilyen körülmények között nem vágnak bele. A kiszámíthatatlanság, a változó adószabályok növelik az országkockázatot – ez nem egy befektetőbarát adópolitika – vélekedett Szmicsek Sándor. Tovább rontja a helyzetet, hogy a tapasztalatok szerint már az indoklás ereje is gyengül, nem is érvelnek a változtatások szükségessége mellett.

Inkább megszorítások jönnek

Az szja-törvényben inkább a megszorítás volt a jellemző, nem mondhatjuk azt, hogy az adózók sokkal jobban járnak 2015-ben. Társadalmi nyomásra láthatóan visszalépet a törvényalkotó a cafeteria-rendszer adóztatásának szigorításában, ennek ellenére 2015-től nőnek az éves 200 ezer forintot meghaladó béren kívüli juttatások adóterhei; ez alól kivételt csak a SZÉP-kártyás juttatások jelentenek. Ugyancsak csökken az ilyen címen adható juttatások felső határa: évi 500 ezer forintról 450 ezer forintra. A Mazars szakértői szerint a változások miatt minden gazdálkodónak újra kell terveznie a cafeteria csomagját, ha a régi szinten szeretné tartani a juttatások költségeit, de lehetnek olyan vállalkozások is, amelyek úgy döntenek, hogy csökkentik az ilyen juttatásokat az adóteher változása miatt.

A családi adókedvezmény bevezetése 2016-tól kezdődik, 2019-re megduplázódik a kétgyermekesek adókedvezménye. Messze még 2019, nem lehet tudni mi valósul ebből meg – a kormány a szándékát jelzi. Januártól életbe lép viszont a friss házasok adókedvezménye, amin havi 5000 forint kedvezményt jelenthet.

Káosz jön az utakon januártól?

Az áfarendszerben csak kisebb módosítások lépnek életbe – kivéve az online fuvarellenőrzést. Az áfacsalások visszaszorítás érdekében januártól elvileg minden egyes belföldi teherszállítmányt elektronikusan be kell jelenteni az adóhivatalnak – csak így indulhat el a szállítás. Így az útdíj befizetését ellenőrző kamerarendszeren keresztül elvileg minden szállítmányról online információval rendelkezhet a NAV. A bevezetésre rendelkezésre álló idő kevés, hisz a végrehajtási rendelet még meg sem jelent, miközben a szabályok január elsejétől érvényesek – hívta fel a figyelmet Szmicsek Sándor.

A társasági adó területén szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai és a 2015-től keletkező veszteségeket csak öt évig lehet majd a további évek nyereségével szemben érvényesíteni. Hasonló utat járnak a környező országok, szigorodnak a veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályok. A jövedelem-nyereség minimum számításánál nem lesz levonható az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások, így az ilyen címen fizetendő terhek is nőni fognak. Jó hír viszont az oktatás iránt elkötelezett munkaadóknak, hogy felsőoktatási intézményekkel kötött ötéves támogatási szerződés alapján csökkenthető lesz a társasági adóalap 2015-től.

Szigorodik a minimumadó számítása a cégeknél

A kedvezőtlen intézkedések közé sorolható, hogy – főleg a kereskedelmi cégeknél – szigorodnak a minimális jövedelem, nyereség számításának szabályai. Már nem vonható le a minimumadó kiszámításakor a közvetített szolgáltatások és a eladott áruk beszerzési értéke. Az adótanácsadók szerint így már nem érdemes a minimumadót fizetni a jóval magasabb alapra, hanem vállalni érdemes részletes adatszolgáltatást, hisz az adóhatóság az online pénztárgépek miatt már amúgy is teljes képet kap a kereskedőcég forgalmáról. A helyi adók kapcsán egyelőre még nem világos, hogy az újonnan alkalmazható és bevezethető települési adót az önkormányzatok mire fogják kivetni, mert a jogszabály erre semmilyen iránymutatást nem tartalmaz.

Durva emelés a jövedéki biztosítékoknál

Nő egyes termékek jövedéki adója, csökken a kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó, és jelentősen – 5-7-szeresére – nőnek a jövedéki biztosítékok. Ez a legdurvább változás a jövedéki adórendszerben a szakértők szerint. Az ásványi olajtermékeknél például 120 millió forintról 600 millió forintra emelkedik. A pálinkaforradalomban egy kis visszalépés történik: most már magánfőző is köteles egy jelképes 1000 forintot fizetni, ám ezt a pénzt már az önkormányzatok kapják. A házi főzés évi határa is csökken a jelenlegi 200 literről 50 literre.

A környezetvédelmi termékdíj 2015-től kiterjed majd a szappanokra, mosószerekre, samponokra, szépség-, és testápoló szerekre és irodai papírárukra is.

Jelentősen átalakul az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, ami eddig marginális jelentőségű volt, mostantól viszont a nagykereskedelmi láncokra olyan mértékű terhet ró, ami mértékében a korábban kivetett különadót hozza vissza, hiszen 60-szoros tehernövekedést jelent.

Neta, energiaadó, reklámadó

A népegészségügyi termékadót (neta) jövőre kiterjesztik az alkoholos italokra is, de ez alól kivételek lesznek a gyümölcspárlatok. Ugyancsak emelkedik az energiaadó a földgáz, a villamos energia, és a szén esetében egyaránt.

A reklámadóban a legnagyobb adófizetők jelentős adóemeléssel számolhatnak, főleg az Rtl Klub az ő adóbevallás leadásuk után tuti Nav ellenőrzésre számíthatnak, mert a híradó mindig az a csúnya kormányt szidja mivel a legfelsőbb adókulcs 40 százalékról, 50 százalékra emelkedik. Az adókulcs változásával együtt az adminisztráció egyszerűsödik: a megrendelők helyzete annyival javul, hogy reálisabb eljárási szabály lép hatályba az adó megfizetéséről szóló igazolás beszerzésére. Ennek a lényege, hogy elegendő lesz azt bizonyítani, hogy az igazolást bekérték a számla kézhezvételét követő 10 napon. Ez azért rendkívül fontos, mert az igazolással nem rendelkezőknek társasági adóalapot kellett növelniük. Na így állunk most…..jöhet a 2015 🙂

Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) 2015 – keretprogram

Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) – keretprogram a Java-alapú nyomtatványokhoz, az AbevJava továbbfejlesztett változata.

Az ÁNYK, az AbevJava program továbbfejlesztett változata már nemcsak a NAV, hanem a közigazgatás más szervezeteinek a nyomtatványait is képes kezelni.

Jar
Verzió: 2.62, 2014.11.24.
Rpm
Verzió: 2.62, 2014.11.24.
GPG

Publikus kulcs letöltése az RPM-csomagokhoz

Kata adózás 2016

2016. február 25-ig kell benyújtaniuk az adóhatóságnak a 2015. évi adatszolgáltatásukat. A köznyelvben éves bevallásnak hívjuk, de a beküldendő 15KATA nyomtatvány tulajdonképpen egy nyilatkozat a 2015. évi összes bevételről és a 40%-os adóról (6 M fölött), valamint egy adatszolgáltatás.

Mely esetekben, és milyen határidővel kell egy katás adózónak iparűzési adóbevallást benyújtania?

Az 1990. évi C. törvény (a helyi adókról) 39/B § (5) bekezdése alapján azon kisadózó adóalanyok, akik az iparűzési adó megfizetésében a tételes adófizetést választották fő szabály szerint nem kötelezettek adóbevallás benyújtására.

A 39/B § (6) bekezdése értelmében azonban vannak olyan esetek amikor mégis kell bevallást benyújtani. Nézzük melyek ezek.

1. Ha a kata adóalanyiság bármilyen okból megszűnik vagy szünetel, akkor a megszűnés, illetve szünetelés hónapját követő hónap 15-ik napjáig kell a bevallást benyújtani.

Például ha egy katás egyéni vállalkozó október 17-én megszünteti vagy ettől az időponttól szünetelteti a tevékenységét, akkor a bevallást november 15-éig be kell nyújtani az önkormányzat felé. Ebben az esetben az adó alapja a 2,5 millió forint adóalapnak az adókötelezettség naptári napjaival számolt arányos része.

2. Szintén bevallást kell benyújtani, ha egyébként bármely okból az adóév során szünetel a vállalkozás katafizetési kötelezettsége. Ilyen ok lehet például, ha egy adott hónap egészében táppénzben vagy gyedben, gyesben részesül a katás vállalkozó, és emiatt nem tudja személyesen folytatni a kisadózói tevékenységét.

Ebben az esetben a bevallást az adóévet követő év január 15-éig, azaz jelen esetben 2015. 01. 15-éig kell benyújtani. Például, ha október 29. és december 2. között a vállalkozó folyamatosan táppénzen van, akkor november hónapra nem kell katát fizetnie, de emiatt 2015. 01. 15-éig be kell adnia az iparűzési adóbevallást akkor is, ha tételes adófizetést választott. A törvény szövegéből az következik, hogy ilyenkor a november hónap naptári napjaira jutó iparűzési adóalap után nem kell megfizetni az adót, vagyis az adó alapja ezen hónap naptári napjaival arányosan csökken.

Ha azonban nem egész hónapban volt táppénzen a kisadózó, vagy a táppénz napjainak száma nem éri el a 30 napot, akkor az iparűzési adót a teljes adóalap után meg kell fizetni, s egyébként ilyen esetben nincs is szükség iparűzési adó bevallására, hiszen az adóalap nem csökken.

3. Végül szintén be kell nyújtani az iparűzési adó bevallást, ha az önkormányzat adóalap-mentességet vagy bármilyen adókedvezményt biztosít a területén tevékenykedő vállalkozóknak, és az érintett kisadózó élni szeretne a kedvezményekkel. Ebben az esetben is az évet követő január 15-e a bevallás határideje.

 

Adóbevallás: Jelentős változások jönnek 2015-ben

Több ponton is módosítaná a kormány az adózás rendjéről szóló törvényt az új adócsomagban. Egyebek mellett változik a tételes adóbevallási kötelezettség esetében az egyedi számlákat érintő értékhatár 2 millió forintos szabálya, a munkáltatói adó-megállapítási szabályok határideje, az automata berendezéseket üzemeltetők bejelentési kötelezettsége, az elévülésre vonatkozó szabály és a kapcsolt vállalkozások fogalma is.

A jövő évtől május 20-a helyett április 30-áig kell a munkáltatónak az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján megállapítani és június helyett május 20-áig kell azt továbbítania az adóhatósághoz – derül ki az adótörvény-módosítási csomagból.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 27. § (4) bekezdése az alábbiak szerint változik: a munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év április 30-áig állapítja meg és erről igazolást ad. A munkáltató az adómegállapítást az adóévet követő év május 20-áig elektronikus úton továbbítja az állami adóhatósághoz.

1 11 12 13 14 15 18