Hónap: 2023 január

Adóbevallás 2023: Fontos dátum az szja bevallásról!

Adóbevallás, Adóbevallás 2023 határidő, Adóbevallás 2023 nyomtatvány
Elérhetők a friss szja-bevallási információk a NAV honlapján. Akik az adóhatóság által elkészített tervezet felhasználása helyett maguk szeretnék elkészíteni bevallásukat, már hozzáférhetnek a 22SZJA-bevallás webes kitöltőprogramjához – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az MTI-vel.




A webes kitöltőprogram legegyszerűbben a NAV eSZJA oldaláról érhető el. Az elkészített bevallások kényelmesen, elektronikusan beküldhetők – emelték ki a közleményben.

A NAV-felület akkor is alkalmas a bevallás elkészítésére, ha valaki nem az Ügyfélkapun keresztül nyújtja be. A papíralapú kitöltéshez szükséges üres bevallási nyomtatvány és kitöltési útmutató kinyomtatható a NAV eSZJA oldaláról, valamint beszerezhető a NAV bármely ügyfélszolgálatán. Akiknek nem kell elektronikus kapcsolatot tartaniuk a NAV-val, továbbra is beküldhetik postán a bevallásukat.




Arra is kitértek, hogy a bevallás kitöltése jóval egyszerűbb, ha a NAV szja-bevallási tervezetét veszi alapul az adózó, amely nem csak magánszemélyeknek készül. Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek is készül tervezet, de náluk ahhoz, hogy a tervezetből bevallás legyen, beküldés előtt mindenképpen ki kell egészíteniük a tavaly szerzett jövedelmek adataival.

Az szja-bevallási és -befizetési határidő egységes, valamennyi adózó számára 2023. május 22.




Bárki, aki KAÜ-azonosítóval (Ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány, telefonos azonosítás, arcképes azonosítás) rendelkezik, március 15-től megnézheti saját adóbevallási tervezetét az eSZJA oldalon.

Akinek nincs KAÜ-azonosítója, március 16-ig, adóazonosító jele és születési dátuma megadásával többféle módon is kérheti a tervezet postázását: SMS-ben a 06 (30) 344-4304-es telefonszámon – SZJAszóközadóazonosítójelszóközééééhhnn –, az eSZJA oldalon elérhető webűrlapon vagy levélben.


Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról – a korábbi évekhez hasonlóan – idén is lehet rendelkezni elektronikusan és papíron is. A rendelkező nyilatkozat benyújtásának határideje 2023. május 22 – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

, ,

Így adózunk 2023-évben! Adóbevallás 2023!

Adóbevallás, Adóbevallás 2023 határidő, Adóbevallás 2023 nyomtatvány

Személyi jövedelemadó 2023





2022 januárjától szja-mentesen kaphatják meg bérüket a 25 év alatti fiatalok, maximum az előző évi júliusi átlagkeresetig. 2022 júliusában bruttó 500 ezer forint volt az átlagkereset, így 2023-ban maximum havi 75 ezer forintot jelenthet egy fiatalnak az szja-mentesség, éves szinten pedig legfeljebb 900 ezer forint többletjövedelmet lehet így elérni.

A nyári adócsomagban azt is módosították, hogy már nem csak a rendszeres jövedelmet kifizető felé lehet az szja-mentességről lemondó nyilatkozatot tenni, hanem az eseti jövedelmek kifizetői felé is. Ennek azért van jelentősége, mert ha túllépi a fiatal az adómentes összeghatárt, és nem mond le a határérték feletti szja-mentesség érvényesítéséről, akkor adóbevalláskor be kell fizetnie az alaptalanul érvényesített mentesség összegét.




Az őszi adócsomagban döntöttek arról, hogy benne lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által készített szja-bevallástervezetben, hogy mennyi kedvezményre jogosultak a 25 év alatti adózók. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy minél szélesebb körben éljenek ezzel a lehetőséggel, azaz ha valamilyen okból év közben mégsem érvényesítette valaki a kedvezményt, akkor az év végén ez mindenképpen megtörténjen.

A 30 év alatti, gyermeket nevelő nők adókedvezményét szeptember 26-án jelentett be Orbán Viktor az új családtámogatások részeként. Végül a december 21-i kormányülésen született meg a végleges döntés, hogy a fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet kiterjesztik a gyermeket vállaló 30 évnél fiatalabb nőkre.




Az őszi adócsomagban elfogadott törvénymódosítás személyi jövedelemadóra vonatkozó paragrafusai között szerepel az is, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítéséhez az átalányadózóknak negyedévente – és nem havonta – kell megállapítaniuk az adóelőleget. A családi járulékkedvezmény azoknak jár, akiknek van gyerekük, de nincs annyi szja-köteles jövedelmük, hogy teljes mértékben kihasználják a családi kedvezmény adta lehetőségeket. Ők a befizetendő járulékokból is érvényesíthetik a kedvezményt.

Újdonság még, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által közfeladatának ellátásával összhangban folyósított ösztöndíj adómentes juttatásként adható, összegbeli korlátozás nélkül.


Egyéb intézkedések

Általános forgalmi adó: Az új építésű lakóépületeknél két évvel, 2024 végéig meghosszabbították a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását. Az elhúzódó építkezésekre pedig átmeneti szabályt is beiktattak.

Mivel az EU 2022. július 1-jei határidő helyett 2026 végéig meghosszabbította a fordított adózás belföldi alkalmazásának határidejét (fordított adózás van például az építőiparban), ez is bekerült az áfatörvénybe és a vonatkozó más jogszabályokba. Valamint, mint írtuk, a szabály vonatkozni fog minden engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkára, ahol cég a megrendelő.

E-nyugta: Az online pénztárgépek alkalmazásának pozitív tapasztalataira alapozva a nyugták adataira is kiterjesztenék az adatszolgáltatást, valamint megújítanák a pénztárgéprendszert, ösztönözve az elektronikus nyugtaadást. Ehhez miniszteri szintű jogalkotásra adtak felhatalmazást.




Szociális hozzájárulási adó: Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozótól eltérően a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be, illetve fizeti meg.

Átalányadózás: 2023-tól az átalányadózás – szemben a jelenleg hatályos rendelkezésekkel – attól függetlenül választható, hogy mekkora volt az előző évi bevétel. Viszont a tárgyévben tartani kell a bevételi értékhatárokat: általánosságban a bevétel nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét (2023-ban 232 ezer forint lesz a havi minimálbér), míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál az éves minimálbér ötvenszerese alá kell beférni.

Újdonság az is, hogy ha valaki megszünteti az átalányadózást, vagy a bevételi határ átlépése miatt kipottyan belőle, akkor a jövőben nem négy évig lesz letiltva erről az adózási módról, hanem csak egy évig. A bevételi értékhatár arányosítását pedig (éven belül) kiterjesztik azokra is, akik korábban kisadózók voltak.




Iparűzési adó: A kormány sávos iparűzésiadó-kedvezményt adott azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek az árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy 12 millió forintos árbevétel alatt csak 2,5 millió forint adóalap után kell megfizetni az adót, 12 és 18 millió forint árbevétel között csak 6 millió forint után, 18 és 25 millió forint közötti árbevétel esetén (vagy kizárólag kiskereskedői tevékenység mellett maximum 120 millió forintos árbevételig) pedig csak 8,5 millió forint után. Ez az adó kulcsától függően akár több százezer forintos megtakarítást is jelenthet a Niveus szerint. Ha egy évnél rövidebb az adóév, akkor arányosítani kell. Aki így szeretné fizetni az iparűzési adót, annak bejelentést kell tennie a NAV felé, fő szabályként május végéig, és az adót is addig kell befizetni.

Kata és ekho: Feloldják azt a tiltást, hogy a katás egyéni vállalkozó nem választhatja az ekhót. Az a szabály azonban marad, hogy valaki egyszerre nem lehet katás és ekhós. Viszont egy éven belül – a kata előtt vagy után – lehet majd ekhós a kisadózó.

Pénzügyi tranzakciós illeték: Mentesítik a Magyar Államkincstárat a diákhitel folyósításához kapcsolódó fizetési műveleteknél a pénzügyi tranzakciós illeték alól. (A Magyar Államkincstár szabályzata alapján az illetéket ráterhelik az ügyfélre. Vagyis a diákhitel folyósításánál ez a költségtétel kiesne a jövőben.)




Decemberben bejelentett változás, hogy a QR-kódos azonnali átutalásoknál valamint a fizetési kérelmeknél megszűnik a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetésének kötelezettsége. Ezzel akarják ezeket a fizetési lehetőségeket ösztönözni.

Gépjárműadó: Először átmenetileg, az extraprofitadó-rendeletben duplázták meg 2022. július 1. és 2022. december 31. között a cégautóadó havi mértékét, aztán törvényi szintre emelkedett a módosítás, 2023. január 1-jétől.

Illetékbélyeg: Januártól nem lehet illetékbélyeggel leróni az illetéket. (Csak a december végéig szabályszerűen benyújtott iratokon fogadták el a bélyeget.) Aki esetleg betárazott a bélyegekből, az 2029 december végéig kérheti az értékük visszatérítését.

Adóvisszatérítés: Amennyiben az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága döntése miatt kiderült, hogy az adóvisszatérítési igény megalapozott volt, az adóhatóság a visszatérítendő adó után kamat fizetésére köteles.

Pénztárgépes mulasztás: Az adóhatóságnak nem kötelező bezáratnia az üzleteket, ha a pénztárgéppel kapcsolatos ismételt mulasztást tapasztalnak, hanem van mérlegelési lehetősége. A kisebb (ám ismételt) mulasztásoknál akár a büntetés kiszabásától is eltekinthetnek.

Adószám, egyéni vállalkozó: Újdonság, hogy ha valaki egyéni vállalkozónak jelentkezik be, de más tevékenységére van már adószáma, akkor fő szabályként nem fog új adószámot kapni.




Adóvégrehajtás: Mivel túl drága ajánlatokat kapott a NAV az adóvégrehajtásban közreműködő regisztrált cégektől, ezért a jövőben már nem csak három ajánlatot kérhetnének be, hanem a földrajzilag szóba jöhető minden vállalkozást kiértesíthetik, hogy adjanak árajánlatot. Ettől azt várják, hogy nagyobb lesz az árverseny, és olcsóbban tudják elvégeztetni majd az adóvégrehajtásokat.

Nyilvános cégadatok: A jövőben azoknak a cégeknek, amelyeknek a konszolidált bevétele két egymást követő évben meghaladja a 275 milliárd forintot, egy társasági adó-információkat tartalmazó jelentést kell készíteniük. amelyet közzé is kell tenniük a vállalkozás honlapján. Vagyis nyilvánosak lesznek ezen nagyobb cégcsoportok adótitoknak minősülő adatai.

Reklámadó: Mégsem kell még reklámadót fizetni 2023-ban sem.

Helyi adók: 2021-ben a koronavírus nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a kormány adóbevezetési és -emelési tilalmat állapított meg a települési önkormányzatok számára, amit 2022-ben is fenntartottak. 2023. január 1-jétől a tilalmat feloldják, megnyitva a lehetőséget a helyi önkormányzatok előtt új adónemek bevezetésére, illetve a meglévők mértékének megemelésére.




Extraprofitadók: A kormány december 7-ei rendeletével két jelentős adóemelést hajtott végre. A kőolajtermelőkre kivetett extraprofitadó kulcsát 40 százalékról 95 százalékra emelte. Az intézkedés célja az üzemanyag-ársapka eltörléséből fakadó magasabb üzemanyagárak miatt keletkező extraprofit állami elvonása. Az extraprofit adó az Oroszországból érkező , valamint a piaci, Brent típusú olaj árainak különbözetéből fakadó extra bevételt adóztatja, és lényegében a Mol csoportot érinti. A másik intézkedés az energiapiaci szereplők jelentős körét érinti, a 2023-as adóévre vonatkozóan az energiaellátók jövedelemadóját (amit Robin Hood-adónak is neveznek) 31 százalékról 41 százalékra emelték.

Egy december 23-i kormányrendelet úgy módosította az extraprofitadóról szóló jogszabályt, hogy a gyógyszergyártókra is kivetettek egy árbevétel-arányos különadót 2022-re és 2023-ra is. Az adó sávos, a nettó árbevétel 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, az 50 és 150 milliárd forint közötti részre 3 százalék, 150 milliárd forint feletti része után pedig 8 százalék. Ugyanez a rendelet megemelte a biztosítók adóját is: díjbevételük 36 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék helyett 12 százalékot, életbiztosítás esetén 3 helyett 5 százalékot kell fizetniük.

,

Adózás, adóváltozások 2023:

Adóbevallás 2023 határidő, Adózás 2023

Ezek az adók, járulékok és juttatások változtak az új év kezdetével:

Minden évben új adószabályokkal ismerkedhetünk meg. Nem kivétel ezalól 2023 sem.

Számottevő változásokkal indul 2023 az adók, járulékok és támogatások terén is.

A hitelfórum összegyűjtötte a legfontosabb újdonságokat.


Vállalkozásokat érintő főbb adóváltozások

– Átalányadózás

o Az átalányadó-választást nem gátolja meg a választást megelőző évre vonatkozó bevételi értékhatár. A tárgyévben ugyanakkor az átalányadóra vonatkozó, az éves minimálbér tízszeresét (kiskereskedelemben ötvenszeresét) kitevő bevételi értékhatár ugyanakkor megmaradt.

o A korábbi havi bevallás helyett elegendő az átalányadózó egyéni vállalkozónak az szja-, tb-járulék- és szocho-kötelezettségeit negyedévente, de havi bontásban megtennie és az érintett összegeket befizetnie.

o A korábbi 4 év helyett 12 hónapig nem választható újra az átalányadózás annak a vállalkozásnak, aki kilép vagy a szabályok (pl. a bevételi értékhatár meghaladása) miatt kikerül a kedvezményes adó hatálya alól.

– Kiva:




o 2023-tól nem választhatja adózási formaként a kisvállalati adót (kiva) az a társaság, amely a bejelentkezést megelőző adóévben a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap-módosítást hajtott végre.

o A szabályok szerint januártól az a cég, amelyik a kamatlevonási-korlátozási szabályok, vagy a társaságiadó-szabályok tőkekivonásra és adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek (hibrid instrumentumok, strukturált ügyletek) alkalmazásával társaságiadóalap-módosítást hajt végre, az adóév első napját megelőző nappal kikerül a kiva hatálya alól.

–  Helyi iparűzési adó

o Egyszerűsített adóalap-megállapítás: valamennyi vállalkozás, amelynek éves bevétele a 25 millió forintot (átalányadózó kereskedők esetében a 120 millió forintot) nem haladja meg, élhet az egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségével. A kivás vállalkozások a kisvállalati adóalapjuk 20 százalékában állapíthatják meg iparűzési adóalapjukat.

–  Ekho

o Az egyéni vállalkozók abban az évben is is ekhózhatnak, amelyben katás egyéni vállalkozóként tevékenykednek.

–  Szocho

o Külföldi előadóművészek és stábtagok esetében kiterjesztették az EU-n kívüli, ám a szociális biztonsági egyezménnyel érintett országokból Magyarországra érkezett, s itt egyszerűsített adózást választó előadóművészekre és stábtagokra is a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet.


A minimálbér-emelés és annak adó- és juttatási vonzatai

Január elsejétől emelkedik a minimálbér és az összes, ehhez kapcsolt értékmeghatározás. A minimálbér összege a 2022-es bruttó 200 ezer forintról 232 ezerre emelkedik, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint lesz. Ez 154 270 forintos nettó minimálbért jelent, míg a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nettó 197 106 forintot vihetnek haza januártól. A nettó minimálbér összege 2023-ban magasabb lesz, mint a 2019-es bruttó minimálbér 149 ezer forintos összege.

A minimálbér-emeléssel párhuzamosan a következő juttatások összeghatára is változik majd.

–GYED: alapesetben az utolsó kereset 70 százaléka, de maximális összege a minimálbér összegének kétszeresének 70 százaléka – bruttó 324 800 forint lehet

– Nagyszülői GYED: a számítás összege a nagyszülő naptári napi jövedelme (nyugdíj+esetleges munkavégzés, illetve egyéb jövedelem alapján), de a maximális összeg itt is a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka a juttatás – azaz 324 800 forint.

– Diplomás GYED: felsőfokú alap- vagy szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevők a minimálbér 70 százalékát, 162 400 forintot kapnak. A mester-, osztatlan vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók a garantált bérminimum 70 százalékát kapják gyermekgondozási díjként (GYED), ami 207 480 forintot jelent.

– Gyermekek otthongondozási díja (gyod): a minimálbér összegével megegyező a juttatás mértéke, azaz bruttó 232 ezer forint.

– Táppénz: a napi átlagkereset 60 százaléka jár alapból (kórházban töltött idő alatt 50 százalék), ám a napi maximum összege a minimálbér kétszeresének 30-ad része, ami napi 11 160 forintra emelkedik 2023-ban.




– Álláskeresési járadék: az összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév befizetett munkaerőpiaci járuléka adja meg, mértéke a számított járadékalap 60 százaléka. Ennek összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes legkisebb munkabér – a minimálbér – 7733 forintos napi összegét.

–  Betegségek után érvényesíthető szja-kedvezmények: a cukorbetegek, a laktóz- vagy gluténérzékenyek, hallási, látási vagy mozgásszervi fogyatékossággal élők a minimálbér harmada szerinti összeg 15 százalékára lehetnek jogosultak. A kedvezmény összege így 2023-ban havonta 11 600 forintra emelkedett.

– Tanuló- és szakképzési szerződéses pénzbeli juttatások: ezek összegét is a minimálbér összegéhez kötik a legtöbb esetben.

– Kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény: a munkáltatóknak a foglalkoztatás 4. és 5. évében a kedvezmény maximális mértéke a minimálbér maximum 50 százaléka.

Családtámogatások

– Az már korábban tudható volt, hogy eredeti feltételei mellett marad a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a hozzá tartozó kedvezményes kamatozású hitellehetőség.




– Újból meghosszabbították ugyanakkor a falusi CSOK-ot, ám például változott a településlista, ahol igénybe vehető a kedvezményrendszer. Az eredeti formájában él tovább a Babaváró támogatás is – egészen 2024 végéig.

– A gyermeket vállaló nők 30 éves korukig teljes szja-mentességet élveznek. A felsőfokú tanulmányok befejezését követően legkésőbb 2 éven belül megszülető gyermekek után az anya teljes diákhitel-tartozását elengedik.

– 10 napos apasági szabadságot vehetnek igénybe újszülött, illetve örökbefogadott gyermek esetében az édesapák.

– Felfüggesztésre került ugyanakkor a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, s csak meghatározott cél – napelemes rendszerek telepítése – esetében fogad be a Magyar Államkincstár támogatási igénybejelentést  felújítási támogatásra –, de azt is csak 2023. március 31-ig.

Változások a SZÉP-kártyánál

Egyelőre ideiglenesen, de január kilencedikétől megszűnnek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) korábbi alszámlái (a szabadidő, vendéglátás és szálláshely), és az eddigi három zsebből csak a szálláshelyé marad meg. Az addig a három különböző zsebben lévő összegeket 2023. január 8-án átvezetik a szálláshely zsebre, így összeadódnak az egyes alszámlákra feltöltött összegek.

Ugyanakkor a SZÉP-kártyával fizethető szolgáltatások változatlanok maradnak: a megmaradt szálláshely alszámláról lehet majd mindenért fizetni, amit korábban a három kategória bármelyikéről lehetett.




Fontos tudni, hogy az el nem költött összegek esetében az összevonás nem okoz változást, azaz a 2022. október 15-ig a SZÉP-kártyákra utalt összegeket 2023. május 31-ig lehet díjmentesen elkölteni, ezt követően a fennmaradó egyenlegre a szolgáltatók 15 százalékos díjat terhelhetnek.

Áfaváltozások

o Az új lakóingatlanok 5 százalékos kedvezményes kulcsa: a szabályozást 2024. december 31-ig meghosszabbították. Ha az építési engedélyt 2024. december 31-ig véglegesítik, akkor a kedvezményes kulcs az értékesítéskor 2028. december 31-ig alkalmazható lesz. Változott ugyanakkor az új ingatlan fogalma is – eszerint 2023. január 1-től új ingatlannak csak akkor nevezhető az adott lakás/ház, ha ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy ha meg is történt, de a használatbavételi engedély véglegessé válása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.




o Fordított adózás: megváltozik az építési-szerelési vagy egyéb szerelési munka fogalma. Minden olyan tevékenység, amely hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött Ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására és egyéb megváltoztatására irányul, minden esetben kötelezően a fordított adózás körébe tartozik 2023 január 1-től. Továbbá 2026. december 31-ig fordított adózás mellett lehet üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jogot (karbonkvótát) átruházni, valamint meghatározott VTSZ-szám alá tartozó gabonákat, illetve vas- és acélipari termékeket értékesíteni.

o Távértékesítés és online szolgáltatásnyújtás: ilyen tevékenységek esetében az alanyi adómentes vállalkozás nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ezen értékesítéseknél jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, valamint import távértékesítés esetében az importáfa levonásba helyezésére is. A fentiek miatt ezen ügyletek ellenértéke így nem számít bele az adómentességi értékhatárba.

,