Adóbevallás – lejárt a határidő!!!

Figyelem határidő Május 20 !!! Bevallást érintő technikai jellegű kérdések

Lejárt a bevallási határidő, jön a következő 2017 -es szja bevallás majd.

Elkésett a bevallással?  – akkor sem történik semmi, ha az adózó később adja le a bevallását, Tamásné Czinege Csilla, a hatóság adószakmai ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta – csak emiatt már nem büntethetnek. Január elseje óta a bevallással megcsúszó adózókat a hatóság először felszólítja a kötelezettség teljesítésére, büntetés akkor jár, ha ezután se tesznek eleget ennek.

A személyijövedelemadó-bevallásomat csak a NAV által küldött borítékban adhatom fel?

Az adóbevallást bármilyen borítékban postára lehet adni, a borítékra írandó levelezési cím megtalálható a bevallás kitöltési útmutatójának hátsó borítóján. Fontos tudnia, hogy ilyen esetben fizetnie kell a postára adásért.  adóbevallás-2016-határidő

A személyijövedelemadó-bevallásomat lekicsinyítve is kinyomtathatom?

Kérjük, hogy a bevallást a nyomtatáskor  ne kicsinyítse le, mivel így olvashatatlanná válik.

Nem kaptam bevallási csomagot, hogyan tudom azt beszerezni?

Bevallási csomag kérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ügyfélszolgálatain. Bevallási időszakban hosszabb nyitvatartással  várják az ügyfeleket.

Kényelmesebb módja a bevallásnak, ha a NAV honlapjáról letöltik a 1553. számú személyijövedelemadó-bevallás kitöltő programját. A programmal nagyobb az esély a hibátlan bevallás elkészítésére, mivel sok esetben előkalkulálja a számított sorokat és figyelmeztet a hibákra.

A bevallásomban elfelejtettem rendelkezni az Szja 1+1%-ról. Rendelkezhetek utólag?

A jogszabály lehetőséget biztosít a rendelkezésre azon magánszemélynek is, aki az szja- bevallásához elfelejtette csatolni a rendelkező nyilatkozatát. Május 20-ig zárt  borítékban közvetlenül az adóhivatalnak is elküldhető és személyesen is benyújtható a rendelkező nyilatkozat. A borítékon fel kell tüntetni a rendelkező magánszemély nevét, címét és adóazonosító jelét.

Önálló elektronikus űrlapon is lehet rendelkezni, erre a „15EGYSZA” elnevezésű, a nyomtatványkitöltő programok közül letölthető nyilatkozat szolgál. Az elektronikus nyomtatvány Ügyfélkapun keresztül küldhető be a NAV-nak 2016. május 20-ig. E szabály vonatkozik azokra is, akiknek a személyi jövedelemadó bevallást 2016. február 25-ig kellett benyújtania.

Bevallási nyilatkozatot tettem, mikor küldi részemre a NAV az adóbevallást?

Az adóhivatal azok adóját, akik bevallási nyilatkozatot tettek, az adóévet követő év május 20-ig állapítja meg. Erről a NAV nem küld értesítést kivéve, ha visszatérítendő, vagy befizetendő adót állapít meg. Ekkor az adóhivatal a különbözetről határozatot hoz.

Aki nem kap értesítést a NAV-tól, annak további teendője nincs. Az ügyfélkapuval rendelkezők május 20-a után megtekinthetik az adóhivatal által elkészített adómegállapításukat, valamint, ha valakinek szüksége van rá, úgy írásban kérheti  a bevallása megküldését.

Jelöltem „X”-el a munkáltatói M30-as igazoláson, hogy adóhatósági bevallást szeretnék választani. Be kellett ehhez küldeni az adóhivatalhoz a nyilatkozatomat vagy a 1553NY bevallást?

Nem kell a munkavállalónak semmit sem beküldenie, az a fontos, hogy a munkáltatónak február 1-ig tudomására jutott-e ez a választás, mert erről február 12-ig köteles volt adatot szolgáltatni a NAV-nak. Ha nem kapott olyan értesítést, hogy nem volt jogosult  a nyilatkozat megtételére, akkor további teendője nincs.

Vissza kell-e küldeni az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély nem kíván változtatni annak tartalmán?

Amennyiben az adózó a NAV által elkészített 1553E jelű bevallásban foglaltakkal egyetért, vagyis a bevallás, és a saját igazolásain lévő adatok között eltérés nincs, akkor további teendője nincs, a 1553E jelű bevallást nem kell visszaküldeni, a bevallást és az igazolásokat az elévülési idő lejártáig meg kell őrizni.

Az adózó javíthatja-e az adóhatóság által elkészített 1553E jelű bevallást?

Amennyiben az adózó az egyszerűsített bevallásban feltüntetett adatokkal nem ért egyet, a helyes adatokat a 1553E jelű bevallás „Adózó javítása” mezőkbe kell beírnia. A javított bevallást május 20-ig kell visszaküldeni az adóhivatalnak. A javítás alapján a NAV ismét kiszámítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót, illetőleg a befizetendő adót, és erről, valamint a befizetendő vagy visszatérítendő adó összegéről június 20-ig értesíti az adózót.

Kaptam egy levelet a NAV-tól, hogy nem vagyok jogosult a bevallási nyilatkozat megtételére és ezzel az adóhatósági adómegállapítás választására. Ez azt jelenti, hogy nekem nem kell személyi jövedelemadó-bevallást benyújtanom?

Amennyiben annak ellenére kért adóhatósági adómegállapítást, hogy nem felelt meg a törvényben meghatározott feltételeknek, tehát nem volt jogosult a bevallási nyilatkozat választására, és ez a nyilvántartásunkban szereplő adatok alapján megállapítható, akkor hivatalunk arról küldött értesítést, hogy nem volt jogosult a bevallási nyilatkozat megtételére. Ebben az esetben a bevallási kötelezettségének önadózás útján kell eleget tennie 2016. május 20-ig a 1553. számú személyi jövedelemadó bevallás benyújtásával.

Elrontottam a bevallásomat, mert elfelejtettem feltüntetni az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmemet. Tudom, hogy önellenőrizni szükséges, de a kérdésem az, hogy erre csak május 20-a után van lehetőségem?

A személyijövedelemadó-bevallás az előírt határidő előtt is helyesbíthető önellenőrzéssel. Ezzel a helyesbített adó az általános szabályok szerint válik esedékessé. Mindez azt jelenti, hogy amennyiben az önellenőrzés során befizetendő adója keletkezik, úgy azt 2016. május 20-áig még pótlékmentesen fizetheti meg.

Egyes jövedelemtípusok bevallása

Kell adóbevallást készítenem, ha tavaly a nyugdíjamon kívül nem volt jövedelmem?

Nem, mert a nyugdíj adómentes jövedelem, arról nem kell bevallást benyújtani.

Tavaly nyugdíj előtti munkanélküli segélyt kaptam. Ezt be kell-e a vallani a 2015-ös személyijövedelemadó-bevallásban?

Amennyiben Ön olyan a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított nyugdíj előtti munkanélküli-segélyben, álláskeresési segélyben részesült tavaly, amely megállapítására a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, akkor az nyugdíjnak minősül. A nyugdíjat pedig, mint adómentes juttatást nem kell bevallania.

Gyermekeim után kapott családi pótlékot be kell-e vallani az adóbevallásban?

A családi pótlékból nem kell jövedelmet megállapítani, így azt Önnek a bevallásában sem kell szerepeltetnie.

2015-ben csak gyermeknevelési támogatást kaptam, ami ismereteim szerint nem adóköteles jövedelem. Kell-e bevallást készítenem?

A gyermeknevelési támogatás adómentes jövedelemnek minősül, így a bevallásban sem kell azt szerepeltetni.

Nem kell bevallást benyújtania, ha az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania.

2015-ben gyermekgondozási díjban részesültem, mást nem kaptam. Kell-e bevallást benyújtanom?

Igen, mert a gyermekgondozási díj adóköteles társadalombiztosítási ellátás, így bevallási kötelezettsége van: „más bérjövedelemként” a bevallás 4. sorában kell szerepeltetnie.

Ápolási díjat kaptam egész évben. Kell-e erről bevallást benyújtani?

Az ápolási díj adómentes jövedelem. Ha csak ezt a jövedelmet szerezte az adóévben, nem kell bevallást benyújtania.

Kell-e személyijövedelemadó-bevallást benyújtanom, ha csak rokkantsági ellátásban részesültem?

A megváltozott munkaképességűek ellátásai (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás) adómentes juttatások, azokról nem kell bevallást benyújtani.

Kell személyijövedelemadó-bevallást benyújtanom, ha 2015-ben csak álláskeresési járadékban részesültem?

Igen, az álláskeresési járadék adóköteles, ezért azt a Munkaügyi Központ által kiállított igazolás alapján be kell vallani.

2015-ben közmunkás voltam. Be kell vallani az így szerzett jövedelmet?

Igen be kell vallania, mivel a közfoglalkoztatásban megszerzett jövedelem is bérjövedelemnek minősül.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet be kell-e vallani, a bevallás mely sorában kell szerepeltetni?

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételről a magánszemélynek nem kell bevallást benyújtania, ha bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget.

A mentesített keretösszeg megállapítása során a foglalkoztatás napjainak számát meg kell szorozni az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegével (4 830forint/nap, illetve 5 620 forint/nap; filmipari statiszta esetén a napi összeg 12 000forint). A magánszemélynek bevallania csak a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell, amely  munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül, és azt a bevallás 1. sorában kell szerepeltetni.

Kell-e személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, ha csak iskolai ösztöndíjat kaptam?

Az oktatási intézményben folytatott tanulmányra tekintettel kapott ösztöndíj adómentes jövedelem, ezért arról nem kell bevallást benyújtani.

Diákmunkával „csak” 10 ezer forintot kerestem 2015-ben. Munkaviszonyban foglalkoztattak. Ezt a kis összegű jövedelmet is be kell vallanom?

Igen. Személyijövedelemadó-bevallást akkor is kell tenni, ha valaki csak rövid, időszakos foglalkoztatásban vett részt és kisebb összegű bérjövedelmet kapott. Az Szja tv. nem tartalmaz ehhez kapcsolódóan mentességi szabályt, ezért függetlenül attól, hogy a diák milyen összegű bérjövedelmet szerzett munkaviszonyában 2015-ben, azt be kell vallania és a kifizető által levont – az igazoláson is szereplő – adóelőleg összegét a 65. sorba kell beírnia.

A táppénzt fel kell tüntetni a személyijövedelemadó-bevallásban?

A táppénz adózás szempontjából bérnek minősül, a 1553. számú bevallás A lap 4. sorában kell bevallani, mint „más bérjövedelem”. Amennyiben a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősül, akkor a táppénz összege is az 1. sorban, munkaviszonyból származó bérjövedelemként szerepel.

2015-ben ingatlan bérbeadásból származó jövedelmem volt. Az adóbevallás melyik sorába kell feltüntetni a jövedelmet?

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A 1553-as bevallás A lapjának 7. és 8. sorában kell ezt a jövedelmet szerepeltetni. A 8. sorban kell tájékoztató adatként szerepeltetni az önálló tevékenységből származó jövedelmek összegéből a bérbeadásból származó jövedelem összegét.

Ha az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adott évben az 1 millió forintot eléri, úgy 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, amit a 9. lapon kell bevallani.

2015-ben adószámos magánszemélyként fizetővendéglátó tevékenységet folytattam, melyre a tételes átalányadózást választottam. A bevallásban fel kell-e tüntetnem a bevételemet, ha igen melyik sorban?

A tételes átalányadózást választó fizetővendéglátónak nem kell a bevételét feltüntetni a bevallásban. A 1553 jelű bevallás 04-es lapjának 174. sorában a szobák számát és az azt terhelő adót kell bevallani. Mindezen túl a 20 százalékos egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos adatokat a bevallás 09-es lapján, a megfizetett személyi jövedelemadót a 1553 bevallás C lapján kell feltüntetni.  

Be kell-e vallanom a lottón nyert pénzösszeget?

A lottó engedélyhez kötött sorsolásnak minősülő számsorsolás, amelyből a kifizető (a Szerencsejáték Zrt.) köteles a személyi jövedelemadót megállapítani, levonni és megfizetni. Így a nyertes már a személyi jövedelemadóval csökkentett összeget kapja meg. A lottón nyert pénznyereményt Önnek nem kell bevallania, ezzel kapcsolatban egyéb teendője nincs.

A kaparós sorsjegyen nyert pénzt be kell-e vallani?

A jogszerűen szervezett sorsjátékból (például kaparós sorsjegyből) származó nyeremény nem minősül jövedelemnek, ezért a magánszemélynek nincs fizetési, illetve bevallási kötelezettsége sem.

A 2015-ös adóévben örököltem. Hol kell az örökséget a bevallásban feltüntetni?

Mivel a hagyaték megszerzése a magánszemélynél adómentes bevételnek minősül, így azt nem kell a bevallásban szerepeltetni.

2015-ben támogatói adományt kaptam az önkéntes kölcsönös egészségpénztáramba. Milyen adó terheli ezt a jövedelmet és mi az adó alapja?

A támogatói adomány egyéb jövedelemnek minősül, melyet 16 százalékos személyi jövedelemadó terhel. A támogatói adomány után továbbá 27 százalékos mértékű eho fizetési kötelezettség is van. Figyelemmel arra, hogy a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles megfizetni és azt költségként nem számolhatja el, a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a jövedelem 78 százaléka után kell megfizetni.

Egész évben Ausztriában dolgozó magánszemélynek kell-e bevallást benyújtania, ha Magyarországon nem szerzett jövedelmet?

Mivel az ausztriai munkából származó jövedelem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján Ausztriában adóköteles, Magyarországon a külföldi jövedelméről nem kell bevallást benyújtania, ha egyéb hazánkban adóköteles jövedelme nincs az adóévben.

Fizetnie kell adót a magánszemélynek, ha ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot?

Nem keletkezik adókötelezettség, ha a magánszemély ingó értékesítésből származó összes jövedelme nem haladja meg a 200 ezer forintot. Amennyiben az így megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, úgy csak a 200 ezer forint feletti rész után kell a 16 százalékos adót megfizetni. Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 16 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 32 ezer forinttal.

Kell-e a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnem az ingatlan értékesítéséből származó bevételemet, ha olcsóbban adtam el, mint amennyiért vettem? Be kell-e vallani a lakás értékesítéséből származó jövedelmet, ha az abból származó jövedelem nulla, tekintettel arra, hogy az átruházásra a megszerzéstől számított ötödik év után kerül sor?

Nem kell  a bevallásban szerepeltetni az ingatlan értékesítéséből származó bevételt, ha abból jövedelem nem keletkezik.

Be kell-e vallani azt a kamatjövedelmet, amely után az adót a kifizető levonta?

Azokat a kamatjövedelemnek minősülő bevételeket, melyek után a kifizető az adót levonta, a magánszemélynek nem kell bevallania.

Tartós befektetésből származó jövedelmet szereztem 2015-ben. Hol kell bevallanom?

Nem kell bevallani a tartós befektetésből származó jövedelmet, ha az adójának mértéke nulla százalék. Egyéb esetben az adót Önnek a bevallásában kell megállapítania, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. A tartós befektetésből származó jövedelem és adójának bevallására a 1553. számú bevallás 166. sora szolgál. 2013. augusztus 1-jétől 6%-os egészségügyi hozzájárulás terheli a tartós befektetésből származó jövedelmeket, amennyiben a lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor. Az EHO bevallására a 1553-09 lap szolgál. Ha a tartós befektetési szerződést még 2013. augusztus 1-jét megelőzően kötötték, akkor nem kell megfizetni a 6%-os egészségügyi hozzájárulást.

Kedvezmények érvényesítése

Súlyos fogyatékosságban szenvedő gyermek után a szülő érvényesítheti-e a súlyos fogyatékos kedvezményt?

Nem, a kedvezményt kizárólag a súlyos fogyatékosságban szenvedő magánszemély vonhatja le a saját összevont adóalapba tartozó jövedelme utáni adó összegéből.

A súlyos fogyatékosság kedvezményére 2013. óta folyamatosan fennálló betegség alapján  jogosult a magánszemély, de a 2015. évben csak 4 hónapot dolgozott. Ebben az esetben csak erre a négy hónapra vonatkozó kedvezmény összege érvényesíthető-e?

A súlyos fogyatékosság kedvezményének érvényesítése szempontjából jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a betegsége, súlyosan fogyatékos állapota orvosi igazolás, határozat alapján fennáll(t). Ennek értelmében a 2015. év teljes egészére (12 hónap) vonatkozó kedvezmény érvényesíthető legfeljebb az összevont adóalapjának adója összegéig. A kedvezmény érvényesítését tehát nem befolyásolja, hogy az adóévben hány hónapot dolgozott a magánszemély.

Az első házasok kedvezményének érvényesítése esetén a bevallás 151. sorában miért csak 11 jogosultsági hónap jelölhető?

Első házasok kedvezményének érvényesítése esetén első jogosultsági hónapként a házasságkötést követő hónap vehető figyelembe. Tekintettel arra, hogy az első házasok kedvezménye a 2014. december 31-ét követően, vagyis legkorábban 2015. januárban megkötött házasságok esetében vehető igénybe, a kedvezmény a 2015-ös adóévben februártól kezdődően legfeljebb 11 jogosultsági hónapban érvényesíthető.

Év közben a feleség vette igénybe az első házasok a kedvezményét, év végén módosítani szeretnének ezen, a férj szeretné a bevallásában figyelembe venni azt. Lehetséges-e ez? Igen, az év végi bevallásban a kedvezményt eltérően vehetik figyelembe attól, mint ahogy azt az adóelőlegnél érvényesítették.

Családi kedvezmény érvényesítése esetén kötelező-e megadni a gyermekek adóazonosító jelét?

Az eltartottak (kedvezményezett eltartottak) adóazonosító jelét 2017. január 1-jét követően kell kötelezően feltüntetni. Ezen időpontot megelőzően, így a 1553-as bevallás kitöltése során az eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét, születési helyét, anyja nevét és lakcímét kell szerepeltetni akkor, ha nincs adóazonosító jele.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény azokra a hónapokra, amikor a szülőnek nem volt jövedelme?

A családi kedvezmény azokra a hónapokra érvényesíthető a bevallásban, amikor a szülő családi pótlékra jogosult volt, függetlenül attól, hogy volt-e minden hónapban adóköteles jövedelme.

Érvényesíthető-e a családi kedvezmény arra(azokra) a hónap(ok)ra, amelyre a családi pótlék folyósítását szüneteltették?

Ha családi pótlékra jogosult volt, akkor függetlenül a családi pótlék tényleges folyósításától, érvényesíthető a családi kedvezmény.

Magzatra megosztható-e a családi kedvezmény közös háztartásban élő élettársak között?

Élettársak között a magzatra kizárólag az adóévet követően, az adóbevallásban osztható meg a családi kedvezmény.

Eltartottnak minősül-e az első nappali alapképzésben részesülő, saját jövedelemmel nem rendelkező egyetemista?

Tekintettel arra, hogy utána már családi pótlék nem jár, azonban a családi pótlék összegénél számításba veszik, ezért eltartottnak minősül, tehát ha a háztartásban rajta kívül nevelnek még például 2 iskolás gyermeket, akkor utánuk a magasabb összegben (2 X 206 250forint/hónap összegben) vehető igénybe a kedvezmény.

Mi a különbség a közös érvényesítés és a megosztás között?

Közös érvényesítésről akkor beszélünk, ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében többen is jogosultak (legjellemzőbb példa: édesanya és édesapa a közös háztartásban nevelt gyermekre), akkor a jogosultak közösen is igénybe vehetik, akár év közben az adóelőleg megállapítás során is, döntésük szerinti arányban.

Megosztás: a jogosult a vele közös háztartásban élő jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával megoszthatja a neki járó kedvezményt. Ezt év közben az adóelőleg megállapítás során nem lehet, csak adóévet követően a bevallásban.

Hogyan érvényesíthető a kedvezmény, ha a válás során az édesanyánál marad a gyermek, és az anyának új élettársa van? Mely hónapokban alkalmazható az új párjával megosztás?

Közös érvényesítés az édesapával a válás hónapjáig lehetséges (feltéve, hogy a válásig közös háztartásban nevelik a gyermeket). 

A 2015-ös évben hatályos jogszabályok szerint a megosztás a jogosultnak nem minősülő élettárssal lehetséges azon hónapokban, amikor csak egy jogosult van! Így tekintettel arra, hogy a válásig 2 jogosultról beszélünk, függetlenül attól, hogy a házastársak által történt-e közös érvényesítés vagy sem, ezen hónapokban nem lehet megosztást alkalmazni.

Megosztani csak a közös háztartásban élő élettárssal, jogosultnak nem minősülő házastárssal lehet. A közös háztartásban élés feltételének a bevallás benyújtásakor kell megfelelni.

Jelen példában, ha az anya az új élettársával még együtt él a bevallás benyújtásakor, alkalmazhatja a megosztást, feltéve persze, hogy nem kérte az egyedülállók családi pótlékát!

Azon hónapokban, amelyekre az édesanya igénybe vette a gyermeket egyedül nevelők emelt összegű családi pótlékát a megosztás nem érvényesíthető. Ezt a feltételt a jogosultsági hónapok tekintetében szükséges vizsgálni, nem elegendő, ha a bevallás benyújtásakor már nincs emelt összegű igénybevétel.

Milyen adóalap csökkenthető családi kedvezmény címén?

Az összevont adó alapját lehet a kedvezménnyel csökkenteni, a külön adózó jövedelemnek adóalapját nem. Mindez azt jelenti, hogy az önálló, nem önálló illetve egyéb jövedelmek adóalapja csökkenthető, azonban a külön adózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek, vagy tőkejövedelmek adóalapja nem csökkenthető.

Kizárólag ingatlan bérbeadásából származó jövedelmem keletkezett. Igénybe vehetem a családi adókedvezményt ebből a jövedelemből is?

Igen, mert a családi adókedvezmény összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem pedig, mint önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles. Így nincs akadálya annak, hogy az ebből származó jövedelem adóalapja terhére családi adókedvezményt érvényesítsen.

Megszüntettem az önkéntes nyugdíjpénztári tagságomat. A felvett összeg egyéb jövedelemnek minősül a kifizetői igazolás szerint. Érvényesíthetem-e erre a jövedelemre is családi kedvezményt?

A családi kedvezmény a magánszemély összevont adóalapját csökkentő kedvezmény. Az egyéb jövedelem az összevont adóalap részét képezi, ezért családi kedvezmény e jövedelem után érvényesíthető.

Az elvált szülők a felváltva gondozott gyermekük után 50-50 százalékban jogosultak családi pótlékra. Hogyan érvényesíthetik a családi kedvezményt?Az apa újonnan kötött házasságában született még két gyermek. Az anya egyedülállóként neveli a felváltva gondozott gyermekét.

A felváltva gondozott gyermek mindkét félnél kedvezményezett eltartottnak minősül, és az egyes családokban lévő eltartotti létszámra meghatározott, a felváltva gondozott gyermekek után járó családi kedvezmény 50 százaléka vehető igénybe utána.

Az apa családjában 3 kedvezményezett eltartott van, ezért ő a magasabb mértékű (206 250 forintos) kedvezményt veheti figyelembe a családi kedvezmény érvényesítésénél. Az apa a házastársával közösen jogosultsági hónaponként (2 × 206 250) + (206 250 × 0,5) = 515 625 forint családi kedvezményt érvényesíthet. Az anya pedig a felváltva gondozott, kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermeke után (62 500 × 0,5) = 31 250 forint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult havonta.

Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye meddig érvényesíthető?

Utoljára a 2015. évi adóbevallásban vehető figyelembe ilyen jogcímen adókedvezmény.

Hol tölthetem le az adónyilatkozatot?

Ezen a linken megtalálja a 1553 adónyilatkozatot.

Adóbevallás 2016 – itt a segítség!

Közeledik Május 20 az szja bevallás határideje, a személyi jövedelemadó- bevallások legjellemzőbb hibáira hívja fel a figyelmünket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV).

A videóból megtudhatjuk, melyek azok a legapróbb részletek, amiket nem szabad elfelejteni az szja bevallás kitöltésekor. De arra is felhívja a figyelmünket az adóhatóság, hogy az elektronikus kitöltés segít a hibák elkerülésében és lehetővé teszi azt is, hogy az ügyfélkapun keresztül nyújtsuk be a bevallást.

Akinek még nincs Ügyfélkapuja, a NAV ügyfélszolgálatain soron kívül regisztrálhat. Ehhez a személyes okmányokon túl egy működő e-mail címre és egy jelszóra van szükség. A sorban állást elkerülhetik azok, akik a központi ügyfélszolgálatokon Ügyfélkapu ügyintézésre időpontot foglalnak.

Ezekre a határidőkre kell figyelni:

május 20.
A 1553 számú bevallás beküldésének határideje magánszemélyek esetében.
május 20.
A 1553ADÓNYILATKOZAT jelű nyomtatvány beküldésének határideje.

Adóbevallás – a Nav segít az szja-bevalásban

A magánszemélyek a 2016. május 20-án esedékes szja-bevallásukat akár elektronikusan, akár papír alapon is benyújthatják. Az alábbiakban ehhez nyújt segítséget a Nemzeti Adó- és vámhivatal. adóbevallás-2016-határidő

A személyijövedelemadó-bevallás elektronikus úton a NAV internetes honlapján elérhető Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program segítségével nyújtható be. A keretprogram, a 1553-as szja-bevallás, valamint a kitöltést segítő program

A bevallás elektronikus beküldésének feltétele az ügyfélkapus regisztráció, melyet

– a Kormányhivatal bármely járási (fővárosi kerületi) hivatalában,

– a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi ügyfélszolgálatain,

– a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervénél,

– a Magyar Posta Zrt. egyes ügyfélszolgálatain, illetve

– Magyarország diplomáciai, konzuli képviseletein lehet kérni.

 A papír alapú bevallást postai úton beküldheti, vagy a NAV ügyfélszolgálatain személyesen is leadhatja. Az SZJA-bevallási egységcsomag részeként kézhez vett válaszborítékban bevallását 2016. május 20-ig díjmentesen adhatja postára. Érdemes tudni, hogy a kitöltő (ÁNYK) programmal a bevallás beküldésére szolgáló boríték címzése is elkészíthető.

Az ÁNYK programban lehetőség van a kész bevallás kivonatolt nyomtatására. Ez azt jelenti, hogy a ténylegesen adatot tartalmazó részek kerülnek kinyomtatásra.

A NAV táblázatban összefoglalta a bevallás postai úton történő benyújtására szolgáló, az adózó állandó lakcíme szerint kiválasztandó levelezési címeket.

A magánszemély személyesen is benyújthatja szja-bevallását a NAV ügyfélszolgálatain.

Adóbevallás 2016 – információk és nyomtatvány

2016-ban a 2015. adóévben szerzett jövedelemről készítünk bevallást!

Bevallási nyilatkozat 1453ny pdf nyilatkozat

A NAV által készítendő bevallás.

Az a magánszemély aki az

  • az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet, ide nem értve
    • a kamatjövedelmet,
    • osztalékból származó jövedelmet,
    • árfolyamnyereségből származó jövedelmet,
    • vállalkozásból kivont jövedelmet,
    • ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja,
    • az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt;
  • tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot – kivéve a 10 százalék költséghányadot – nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el;
  • a jövedelemből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvényesített;
  • az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad;
  • más okból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani;
  • a közterhek teljesítéséhez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésről jogszerűen tett nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak;
  • egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett;
  • a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

Milyen nyomtatványon?

  • ha van munkáltatója, a nyilatkozat megtételekor: 15M30
  • ha nincs munkáltatója, a nyilatkozat megtételekor: 15NY31

Benyújtási határidő: 2016. február 1.

Bevallási nyilatkozat [Szja tv. 12/A. § (1)]

Ki választhatja:

Az a magánszemély aki az

  • az adóévben kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól szerzett belföldön adóköteles jövedelmet, ide nem értve
    • a kamatjövedelmet,
    • az osztalékból származó jövedelmet,
    • az árfolyamnyereségből származó jövedelmet,
    • a vállalkozásból kivont jövedelmet,
    • az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet, ha annak összege az egymillió forintot meghaladja,
    • az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adományt;
  • tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot – kivéve a 10 százalék költséghányadot – nem számol el, és az adóelőleg megállapítása során sem számolt el;
  • a jövedelemből adóalap-kedvezményt, az adóból adókedvezményt nem érvényesít, és az adóelőleg megállapítása során sem érvényesített;
  • az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad;
  • más okból nem köteles adóhatósági közreműködés nélküli bevallást benyújtani.

Az a magánszemély is választhatja, aki az adóévben

  • a közterhek teljesítéséhez az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetésről jogszerűen tett nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltatónak,
  • egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó jövedelmet szerzett,
  • a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról szóló jogszabály hatálya alá tartozó bevételt szerzett.

Milyen nyomtatványon:

  • ha van munkáltatója a nyilatkozat megtételekor: 15M30
  • ha nincs munkáltatója a nyilatkozat megtételekor: 15NY31

Benyújtási határidő: 2016. január 31.

 

Munkáltatói adómegállapítás [Szja tv. 14.§]

Ki kérheti?

Az a magánszemély, aki 2015-ben

  • kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani;
  • a munkáltatótól szerzett bevételét
    • az adóévben kizárólag egymást követően fennálló munkaviszonya alapján szerezte, és a korábbi munkáltatók által a munkaviszony megszűnéséről szóló igazolást átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak;
    • a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalójaként az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizetőktől szerezte;
  • az adóévben – az előzőekben említett bevételek mellett – kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás, önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítők illetménye, munkanélkülieket megillető ellátásként szerzett bevételt és az erről szóló, az adó elszámolásához szükséges igazolásokat átadja az adó elszámolását vállaló munkáltatónak.

Az a magánszemély is választhatja, aki az előző feltételeknek is megfelel és

  • adókedvezményt érvényesít, az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban rendelkezik, feltéve, hogy az adókedvezményre jogosító igazolást, valamint a rendelkező nyilatkozatát az adó elszámolását vállaló munkáltatónak határidőben átadja, továbbá, ha az adójáról külön törvényben előírtak szerint rendelkezik;
  • a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő nemleges bevallási nyilatkozatát az adó elszámolását vállaló munkáltatónak átadja.

Ki nem kérheti?

Az a magánszemély, aki a felsorolt feltételek egyikének sem felel meg vagy

  • önadózóként kötelezett bevallás benyújtására;
  • a nyugdíjbiztosítási nyilatkozat megtételére külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult;
  • nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adójának átutalásáról rendelkezik;
  • az adóévre a biztosítások kedvezménye miatt levont adó bevallására és megfizetésére köteles;
  • az adóévre az önkéntes kölcsönös egészségpénztári egyéni számláján lekötött összeg miatt levont, kiutalt adó bevallására és megfizetésére köteles;
  • nyugdíj-előtakarékossági számláról nem nyugdíj-szolgáltatásként felvett összeg vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla tartós befektetési szerződéssel történő átalakítása miatt a kiutalt adó bevallására és megfizetésére köteles.

Milyen nyomtatványon? 15NY29

Kapcsolódó nyomtatvány: NY29CSK

Benyújtási határidő: 2016. január 31.

Egyszerűsített bevallás [Szja tv. 12. §]

(a NAV közreműködésével készülő bevallás) adóhatósági közreműködéssel készítendő bevallás

Ki kérheti?

Az a magánszemély, aki 2015-ben

  • ingatlan bérbeadásából (ide nem értve a termőföld haszonbérbeadását) szerzett adóköteles jövedelmet  oly módon, hogy az ingatlant kifizetőnek adta bérbe, és a kifizető levonta a bevételt terhelő adóelőleget,
  • kizárólag olyan bevallásköteles bevételt szerzett, amelyből kifizető, munkáltató adóelőleget (pl. kifizetőtől származó egyéb jövedelem), adót (pl. vállalkozásból kivont jövedelem) vont le, kivéve az, aki
    • ingó vagyontárgy átruházásából származó adóköteles jövedelmet szerzett,
    • ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó adóköteles jövedelmet szerzett,
  • nem volt egyéni vállalkozó, vagy egyéni vállalkozó volt, de tevékenységét az adóév egészében szüneteltette,
  • mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből adóköteles bevételt nem szerzett, vagy mezőgazdasági őstermelői tevékenységével összefüggésben nemleges nyilatkozatot tesz, vagy bevétele nem haladta meg a 600 ezer forintot,
  • az összevont adóalapot képező jövedelméből adóalap-csökkentő családi kedvezményt, illetőleg családi járulékkedvezményt érvényesít,
  • az összevont adóalapot képező jövedelméből más adókedvezményt (személyi kedvezményt, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezményét, tandíj, felnőttképzési díj címén igénybe vehető halasztott kedvezményt) kíván érvényesíteni az Szja törvényben meghatározott sorrendnek megfelelően,
  • rendelkezni kíván az adójáról nyugdíj-előtakarékossági és/vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számla javára és/vagy nyugdíjbiztosítási szerződés alapján biztosító pénzforgalmi számlája javára,
  • olyan bevételt szerzett, amelyre az Ekho törvény szerinti adózást választott, de kizárja az egyszerűsített bevallást, ha a magánszemély az Ekho törvény szerinti különadó fizetésére köteles, vagy a kifizetőt és az őt terhelő ekho megállapítását, bevallását, megfizetését a kifizetőtől átvállalta,
  • osztalékból származó bevételt szerzett, kivéve, ha a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el,
  • olyan bevételre tett szert, amely után a kifizető az egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségét teljesítette, illetve amely bevétel után nem kell egészségügyi hozzájárulás előleget fizetnie,
  • egyszerűsített foglalkoztatásból származó adóköteles bevételt szerzett.

Ki nem kérheti?

Az, aki az adóévben a felsorolt feltételek egyikének sem felel meg, vagy

  • fizető-vendéglátó tevékenységre tételes átalányadózást választott
  • termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére köteles,
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett,
  • az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles,

a megszerzett bevételével összefüggésben a kifizetőnek, munkáltatónak tett adóelőleg-nyilatkozatban költség levonását kérte (ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot),nem kifizetőtől származó vagy olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó megállapítására maga köteles,

  • nem kifizetőtől származó vagy olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adóelőleg megállapítására negyedévente maga volt köteles,
  • a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult,
  • olyan adóköteles bevételt szerzett, amelyből megállapított jövedelem külföldön (is) adóztatható, vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott,
  • külföldi illetőségű magánszemély,
  • bevételére az Ekho tv. szerinti adózást választotta, és azzal összefüggésben az Ekho tv. szerinti különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta,
  • olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben előlegként egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie,
  • adóját az Szja törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani,
  • az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba teljesített befizetéshez kapcsolódóan adóalap-kedvezményt érvényesít,
  • a magánszemélynek az egyes jövedelmeit terhelő 75 százalékos mértékű különadót köteles fizetni.

Milyen nyomtatványon? 1553NY

Határidő: 2016. február 15.

Adónyilatkozat

Ki választhatja?

Adónyilatkozatot az tehet, aki 2015-ben

– belföldi illetőségű volt;

– kizárólag adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől szerzett jövedelmet vagy más kifizetők az adót hiánytalanul levonták;

– az adóelőleget megállapító munkáltató(k) által év közben levont adó, adóelőleg, és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben az 1 000 forintot nem haladja meg;

– költséget (kivéve a 10% költséghányadot) az adóelőleg megállapításakor nem számolt el;

– nem volt egyéni vállalkozó, vagy az egyéni vállalkozói tevékenységét az adóév egészében szüneteltette;

– mezőgazdasági őstermelőként nem kötelezett adóbevallásra

– nem választotta fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást;

– nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az adót adóbevallásban kell megállapítania, így különösen nem szerzett ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet;

– nem szerzett olyan jövedelmet, amely után az egészségügyi hozzájárulást saját magának kell, kellett megfizetnie;

– a közterhek teljesítéséhez nem választotta az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést;

– nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet;

– nem kapott osztalékelőleget, továbbá a jóváhagyott osztalék adójával szemben a 2015 előtt felvett osztalékelőlegből levont adót nem számol el Ø

– az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíjelőtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem ad,

– az adóelőleg megállapításakor során az összevont adóalapjából családi kedvezményt – megosztás nélkül – (15M30-as igazolás 610. sora), az adóból súlyos fogyatékosság miatti adókedvezményt (15M30-as igazolás 49. sora)

· egyáltalán nem érvényesített vagy

· csak egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített, vagy

· több adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített, de ezekkel nem állt fent párhuzamosan munkaviszonya, és a korábbi munkaviszony megszűnésekor, a munkáltatójától kapott adatlapot a következő munkáltató számára átadta, aki azt figyelembe vette vagy

· úgy érvényesített, hogy annak összege megegyezett az adóelőleg levonásánál figyelembe vett összeggel.

Milyen nyomtatványon? 1553 ADÓNYILATKOZAT

Benyújtási határidő: 2016. május 20.

Bevallás

Kinek kell benyújtani?

Annak a magánszemélynek, aki az adóévben

  • egyéni vállalkozó volt, kivéve, ha az adóév egészében szüneteltette a vállalkozói tevékenységét;
  •  mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot adott vagy egyébként a bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani;
  • fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;
  • a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett nyilatkozatában költség levonását kérte, ide nem értve az e törvény szerint igazolás nélkül elszámolható költség levonására vonatkozó nyilatkozatot;
  • ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, csereügyletből származó jövedelmet szerzett;
  • az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti-bírság fizetésére köteles;
  • nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles (ide nem értve az ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételt, ha a magánszemély egyszerűsített bevallásra ad nyilatkozatot);
  • a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;
  • olyan adóköteles bevétele volt, amely alapján a jövedelem külföldön (is) adóztatható vagy amely a jövedelemszerzés helye szerint nem belföldről származott;
  • nem belföldi illetőségű magánszemély;
  • a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót számol el;
  • valamely bevételével összefüggésben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szabályai szerint különadót köteles fizetni, vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;
  • valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési kötelezettsége keletkezett;
  • adóját e törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani;

valamint ha nem tehet vagy nem tesz bevallási nyilatkozatot vagy egyszerűsített bevallásra, munkáltatói elszámolásra vonatkozó nyilatkozatot.

Milyen nyomtatványon? 1553

Kapcsolódó határidő:

  • egyéni vállalkozók, áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek: 2016. február 25.
  • magánszemélyek: 2016. május 20.

1553ADONYILATKOZAT_Kitoltesi_utmutato_20151019

1553NY jelű nyilatkozat nyomtatványkitöltő és ellenőrző programja

1553NY jelű nyilatkozat nyomtatványkitöltő és ellenőrző programja

A letölthető nyomtatványkitöltő programok – minden esetben – csak a megfelelő keretprogram (Java-alapú programok esetében az ÁNYK – AbevJava) telepítését követően installálhatók. A szükséges keretprogramok a lap aljáról tölthetők le. 1453ny pdf nyilatkozat

FONTOS
Az összes, Ön által használt javás programot egy gombnyomással frissítheti az ÁNYK (AbevJava) keretprogram Szerviz -> Frissítések menüpontján keresztül.

1553NY  Az egyszerűsített bevallás választására szolgáló 1553NY jelű nyilatkozat nyomtatványkitöltő és ellenőrző programja

elektronikusan is beküldhető

JNLP
Verzió: 1.0, 2016.01.07.
Verzió: 1.0, 2016.01.07.
PDF
1553NY [341 KB]
2016.01.07.
Segítségre van szüksége ?
1 2 3 11