Adózás, adóváltozások 2023:
Ezek az adók, járulékok és juttatások változtak az új év kezdetével:
Számottevő változásokkal indul 2023 az adók, járulékok és támogatások terén is.
A hitelfórum összegyűjtötte a legfontosabb újdonságokat.
Vállalkozásokat érintő főbb adóváltozások
– Átalányadózás
o Az átalányadó-választást nem gátolja meg a választást megelőző évre vonatkozó bevételi értékhatár. A tárgyévben ugyanakkor az átalányadóra vonatkozó, az éves minimálbér tízszeresét (kiskereskedelemben ötvenszeresét) kitevő bevételi értékhatár ugyanakkor megmaradt.
o A korábbi havi bevallás helyett elegendő az átalányadózó egyéni vállalkozónak az szja-, tb-járulék- és szocho-kötelezettségeit negyedévente, de havi bontásban megtennie és az érintett összegeket befizetnie.
o A korábbi 4 év helyett 12 hónapig nem választható újra az átalányadózás annak a vállalkozásnak, aki kilép vagy a szabályok (pl. a bevételi értékhatár meghaladása) miatt kikerül a kedvezményes adó hatálya alól.
– Kiva:
o 2023-tól nem választhatja adózási formaként a kisvállalati adót (kiva) az a társaság, amely a bejelentkezést megelőző adóévben a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap-módosítást hajtott végre.
o A szabályok szerint januártól az a cég, amelyik a kamatlevonási-korlátozási szabályok, vagy a társaságiadó-szabályok tőkekivonásra és adóelkerülésre vonatkozó különös rendelkezéseinek (hibrid instrumentumok, strukturált ügyletek) alkalmazásával társaságiadóalap-módosítást hajt végre, az adóév első napját megelőző nappal kikerül a kiva hatálya alól.
– Helyi iparűzési adó
o Egyszerűsített adóalap-megállapítás: valamennyi vállalkozás, amelynek éves bevétele a 25 millió forintot (átalányadózó kereskedők esetében a 120 millió forintot) nem haladja meg, élhet az egyszerűsített adóalap-megállapítás lehetőségével. A kivás vállalkozások a kisvállalati adóalapjuk 20 százalékában állapíthatják meg iparűzési adóalapjukat.
– Ekho
o Az egyéni vállalkozók abban az évben is is ekhózhatnak, amelyben katás egyéni vállalkozóként tevékenykednek.
– Szocho
o Külföldi előadóművészek és stábtagok esetében kiterjesztették az EU-n kívüli, ám a szociális biztonsági egyezménnyel érintett országokból Magyarországra érkezett, s itt egyszerűsített adózást választó előadóművészekre és stábtagokra is a szociális hozzájárulási adó alóli mentességet.
A minimálbér-emelés és annak adó- és juttatási vonzatai
Január elsejétől emelkedik a minimálbér és az összes, ehhez kapcsolt értékmeghatározás. A minimálbér összege a 2022-es bruttó 200 ezer forintról 232 ezerre emelkedik, a garantált bérminimum pedig 296 400 forint lesz. Ez 154 270 forintos nettó minimálbért jelent, míg a garantált bérminimumon foglalkoztatottak nettó 197 106 forintot vihetnek haza januártól. A nettó minimálbér összege 2023-ban magasabb lesz, mint a 2019-es bruttó minimálbér 149 ezer forintos összege.
A minimálbér-emeléssel párhuzamosan a következő juttatások összeghatára is változik majd.
–GYED: alapesetben az utolsó kereset 70 százaléka, de maximális összege a minimálbér összegének kétszeresének 70 százaléka – bruttó 324 800 forint lehet
– Nagyszülői GYED: a számítás összege a nagyszülő naptári napi jövedelme (nyugdíj+esetleges munkavégzés, illetve egyéb jövedelem alapján), de a maximális összeg itt is a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka a juttatás – azaz 324 800 forint.
– Diplomás GYED: felsőfokú alap- vagy szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevők a minimálbér 70 százalékát, 162 400 forintot kapnak. A mester-, osztatlan vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók a garantált bérminimum 70 százalékát kapják gyermekgondozási díjként (GYED), ami 207 480 forintot jelent.
– Gyermekek otthongondozási díja (gyod): a minimálbér összegével megegyező a juttatás mértéke, azaz bruttó 232 ezer forint.
– Táppénz: a napi átlagkereset 60 százaléka jár alapból (kórházban töltött idő alatt 50 százalék), ám a napi maximum összege a minimálbér kétszeresének 30-ad része, ami napi 11 160 forintra emelkedik 2023-ban.
– Álláskeresési járadék: az összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedév befizetett munkaerőpiaci járuléka adja meg, mértéke a számított járadékalap 60 százaléka. Ennek összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes legkisebb munkabér – a minimálbér – 7733 forintos napi összegét.
– Betegségek után érvényesíthető szja-kedvezmények: a cukorbetegek, a laktóz- vagy gluténérzékenyek, hallási, látási vagy mozgásszervi fogyatékossággal élők a minimálbér harmada szerinti összeg 15 százalékára lehetnek jogosultak. A kedvezmény összege így 2023-ban havonta 11 600 forintra emelkedett.
– Tanuló- és szakképzési szerződéses pénzbeli juttatások: ezek összegét is a minimálbér összegéhez kötik a legtöbb esetben.
– Kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény: a munkáltatóknak a foglalkoztatás 4. és 5. évében a kedvezmény maximális mértéke a minimálbér maximum 50 százaléka.
Családtámogatások
– Az már korábban tudható volt, hogy eredeti feltételei mellett marad a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) és a hozzá tartozó kedvezményes kamatozású hitellehetőség.
– Újból meghosszabbították ugyanakkor a falusi CSOK-ot, ám például változott a településlista, ahol igénybe vehető a kedvezményrendszer. Az eredeti formájában él tovább a Babaváró támogatás is – egészen 2024 végéig.
– A gyermeket vállaló nők 30 éves korukig teljes szja-mentességet élveznek. A felsőfokú tanulmányok befejezését követően legkésőbb 2 éven belül megszülető gyermekek után az anya teljes diákhitel-tartozását elengedik.
– 10 napos apasági szabadságot vehetnek igénybe újszülött, illetve örökbefogadott gyermek esetében az édesapák.
– Felfüggesztésre került ugyanakkor a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, s csak meghatározott cél – napelemes rendszerek telepítése – esetében fogad be a Magyar Államkincstár támogatási igénybejelentést felújítási támogatásra –, de azt is csak 2023. március 31-ig.
Változások a SZÉP-kártyánál
Egyelőre ideiglenesen, de január kilencedikétől megszűnnek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) korábbi alszámlái (a szabadidő, vendéglátás és szálláshely), és az eddigi három zsebből csak a szálláshelyé marad meg. Az addig a három különböző zsebben lévő összegeket 2023. január 8-án átvezetik a szálláshely zsebre, így összeadódnak az egyes alszámlákra feltöltött összegek.
Ugyanakkor a SZÉP-kártyával fizethető szolgáltatások változatlanok maradnak: a megmaradt szálláshely alszámláról lehet majd mindenért fizetni, amit korábban a három kategória bármelyikéről lehetett.
Fontos tudni, hogy az el nem költött összegek esetében az összevonás nem okoz változást, azaz a 2022. október 15-ig a SZÉP-kártyákra utalt összegeket 2023. május 31-ig lehet díjmentesen elkölteni, ezt követően a fennmaradó egyenlegre a szolgáltatók 15 százalékos díjat terhelhetnek.
Áfaváltozások
o Az új lakóingatlanok 5 százalékos kedvezményes kulcsa: a szabályozást 2024. december 31-ig meghosszabbították. Ha az építési engedélyt 2024. december 31-ig véglegesítik, akkor a kedvezményes kulcs az értékesítéskor 2028. december 31-ig alkalmazható lesz. Változott ugyanakkor az új ingatlan fogalma is – eszerint 2023. január 1-től új ingatlannak csak akkor nevezhető az adott lakás/ház, ha ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy ha meg is történt, de a használatbavételi engedély véglegessé válása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
o Fordított adózás: megváltozik az építési-szerelési vagy egyéb szerelési munka fogalma. Minden olyan tevékenység, amely hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött Ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására és egyéb megváltoztatására irányul, minden esetben kötelezően a fordított adózás körébe tartozik 2023 január 1-től. Továbbá 2026. december 31-ig fordított adózás mellett lehet üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jogot (karbonkvótát) átruházni, valamint meghatározott VTSZ-szám alá tartozó gabonákat, illetve vas- és acélipari termékeket értékesíteni.
o Távértékesítés és online szolgáltatásnyújtás: ilyen tevékenységek esetében az alanyi adómentes vállalkozás nem járhat el alanyi adómentes minőségében, ezen értékesítéseknél jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, valamint import távértékesítés esetében az importáfa levonásba helyezésére is. A fentiek miatt ezen ügyletek ellenértéke így nem számít bele az adómentességi értékhatárba.
