Adózás 2025 – hatalmas változás jön a jövő évi adózásban!

Adózás 2025 – hatalmas változás jön a jövő évi adózásban!

 

Adózás 2025 – hatalmas változás jön a jövő évi adózásban! Adóemelésre készül a Kormány. A TOÖSZ közleménye emlékeztet rá, hogy Navracsics a minap jelentette be a Versenyképes Járások Programot, amelynek lényege, hogy az iparűzési adó 2025. évi többlete bekerül a területfejlesztési alapba és „visszapályázhatóvá” válik a járások által.

Adóbevallás 2025

Ez a forrás a Pénzügyminisztérium kalkulációja szerint 65 milliárd forint lesz. A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, ugyanakkor ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt – mondta Navracsics.




A projekt kidolgozására és a pályáztatás menetének lebonyolítására úgynevezett járási fejlesztési fórumok jönnek létre. Ezek vezetői a járásszékhelyi polgármesterek lesznek, tagjai pedig az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei.

Ezután adta ki ma a TÖOSZ a közleményét, amelyben üdvözölte a program tervét, és a forráselosztás módját. Érvelésük szerint ez azért jó, mert azok fognak döntést hozni,

akik a helyi fejlesztési igényeket a leginkább, a legközelebbről ismerik, közvetlen kapcsolatuk révén az adott települések lakosságával és a helyi fejlesztési igények indokoltságának ismeretében a terület- és településfejlesztési források leghatékonyabb felhasználását tudják garantálni.

Csütörtökön Navracsics Tibor Veszprémben egy rendezvényen az MTI tudósítása szerint azt emelte ki: a program együttműködésre sarkallja a járásokat, és az egyeztetések nyomán formálódó program többletlehetőséget biztosít a már meglévő területfejlesztési programok mellett a járások számára írja a Hitel fórum.




A miniszter elmondta: járási szinten fejlesztési fórumokat hoznak létre polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök részvételével, akik rangsorolják a projekteket, a minisztérium pedig kijelöli a prioritási lista alapján, hogy melyik beruházást támogatja. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a járások közösen, együttműködve is indulhatnak a pályázatokon. Közölte azt is, hogy a januárban induló területfejlesztési szolgálat segíti majd az önkormányzatokat a pályázatok lebonyolításában.

A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy az iparűzésiadó-növekménynél a programnak köszönhetően több lesz a megpályázható pénz, azonban a hatékony felhasználáshoz térségi együttműködés szükséges.

A 2015-ben életbe lépő adóváltozások növelik az adóterheket

Adózás 2015 : A kiszámíthatatlanul lesújtó új adók – például az élelmiszerlánc-felügyeleti díj – a beruházási előkalkulációban ronthatja Magyarország megítélését és növelheti az országkockázatot. Adóváltozások-adócsomag-adóbevallás-2015

Egy lépés előre, kettő hátra – így értékelte az elmúlt napokban elfogadott 2015-ös adócsomagot egy szakértő. Januártól – néhány látványos kezdeményezés ellenére – tovább nőnek a hazai vállalkozások adó- és adminisztrációs terhei. A jövő évi adócsomagban az adóemelések látványosabbak, mint a könnyítések, még akkor is, ha egyes területeken látható jogalkotói szándék a terhek csökkentésére – mondta Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.

De ennél sokkal sajnálatosabb, hogy még mindig tendencia, hogy a jelentős adóteher-növekedést eredményező módosítások, így például az élelmiszerlánc felügyeleti díj kulcsának 60-szoros megemelése minden különösebb előzmény és indoklás nélkül kerültek bele a csomagba. Ez nem csak az adórendszer tervezhetőséget kérdőjelezi meg, de az ország befektetői megítélését is ronthatja.

Választások utáni évben várható volt, hogy nem a könnyítések irányába megy az adórendszer, ennek ellenére mi arra számítottunk, hogy ritkulnak a hirtelen irányváltások, kiszámíthatóbbá válnak az adószabályok – fogalmazott Szmicsek. Ez nem következett be, nem lett kiszámíthatóbb az adórendszer – ez a vállalkozásokat nem segíti. A változások visszafogják a tervezésben a cégeket, amelyek kockázatos döntésekbe ilyen körülmények között nem vágnak bele. A kiszámíthatatlanság, a változó adószabályok növelik az országkockázatot – ez nem egy befektetőbarát adópolitika – vélekedett Szmicsek Sándor. Tovább rontja a helyzetet, hogy a tapasztalatok szerint már az indoklás ereje is gyengül, nem is érvelnek a változtatások szükségessége mellett.

Inkább megszorítások jönnek

Az szja-törvényben inkább a megszorítás volt a jellemző, nem mondhatjuk azt, hogy az adózók sokkal jobban járnak 2015-ben. Társadalmi nyomásra láthatóan visszalépet a törvényalkotó a cafeteria-rendszer adóztatásának szigorításában, ennek ellenére 2015-től nőnek az éves 200 ezer forintot meghaladó béren kívüli juttatások adóterhei; ez alól kivételt csak a SZÉP-kártyás juttatások jelentenek. Ugyancsak csökken az ilyen címen adható juttatások felső határa: évi 500 ezer forintról 450 ezer forintra. A Mazars szakértői szerint a változások miatt minden gazdálkodónak újra kell terveznie a cafeteria csomagját, ha a régi szinten szeretné tartani a juttatások költségeit, de lehetnek olyan vállalkozások is, amelyek úgy döntenek, hogy csökkentik az ilyen juttatásokat az adóteher változása miatt.

A családi adókedvezmény bevezetése 2016-tól kezdődik, 2019-re megduplázódik a kétgyermekesek adókedvezménye. Messze még 2019, nem lehet tudni mi valósul ebből meg – a kormány a szándékát jelzi. Januártól életbe lép viszont a friss házasok adókedvezménye, amin havi 5000 forint kedvezményt jelenthet.

Káosz jön az utakon januártól?

Az áfarendszerben csak kisebb módosítások lépnek életbe – kivéve az online fuvarellenőrzést. Az áfacsalások visszaszorítás érdekében januártól elvileg minden egyes belföldi teherszállítmányt elektronikusan be kell jelenteni az adóhivatalnak – csak így indulhat el a szállítás. Így az útdíj befizetését ellenőrző kamerarendszeren keresztül elvileg minden szállítmányról online információval rendelkezhet a NAV. A bevezetésre rendelkezésre álló idő kevés, hisz a végrehajtási rendelet még meg sem jelent, miközben a szabályok január elsejétől érvényesek – hívta fel a figyelmet Szmicsek Sándor.

A társasági adó területén szigorodnak a veszteségelhatárolás szabályai és a 2015-től keletkező veszteségeket csak öt évig lehet majd a további évek nyereségével szemben érvényesíteni. Hasonló utat járnak a környező országok, szigorodnak a veszteségelhatárolásra vonatkozó szabályok. A jövedelem-nyereség minimum számításánál nem lesz levonható az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások, így az ilyen címen fizetendő terhek is nőni fognak. Jó hír viszont az oktatás iránt elkötelezett munkaadóknak, hogy felsőoktatási intézményekkel kötött ötéves támogatási szerződés alapján csökkenthető lesz a társasági adóalap 2015-től.

Szigorodik a minimumadó számítása a cégeknél

A kedvezőtlen intézkedések közé sorolható, hogy – főleg a kereskedelmi cégeknél – szigorodnak a minimális jövedelem, nyereség számításának szabályai. Már nem vonható le a minimumadó kiszámításakor a közvetített szolgáltatások és a eladott áruk beszerzési értéke. Az adótanácsadók szerint így már nem érdemes a minimumadót fizetni a jóval magasabb alapra, hanem vállalni érdemes részletes adatszolgáltatást, hisz az adóhatóság az online pénztárgépek miatt már amúgy is teljes képet kap a kereskedőcég forgalmáról. A helyi adók kapcsán egyelőre még nem világos, hogy az újonnan alkalmazható és bevezethető települési adót az önkormányzatok mire fogják kivetni, mert a jogszabály erre semmilyen iránymutatást nem tartalmaz.

Durva emelés a jövedéki biztosítékoknál

Nő egyes termékek jövedéki adója, csökken a kereskedelmi gázolaj felhasználása után visszaigényelhető jövedéki adó, és jelentősen – 5-7-szeresére – nőnek a jövedéki biztosítékok. Ez a legdurvább változás a jövedéki adórendszerben a szakértők szerint. Az ásványi olajtermékeknél például 120 millió forintról 600 millió forintra emelkedik. A pálinkaforradalomban egy kis visszalépés történik: most már magánfőző is köteles egy jelképes 1000 forintot fizetni, ám ezt a pénzt már az önkormányzatok kapják. A házi főzés évi határa is csökken a jelenlegi 200 literről 50 literre.

A környezetvédelmi termékdíj 2015-től kiterjed majd a szappanokra, mosószerekre, samponokra, szépség-, és testápoló szerekre és irodai papírárukra is.

Jelentősen átalakul az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, ami eddig marginális jelentőségű volt, mostantól viszont a nagykereskedelmi láncokra olyan mértékű terhet ró, ami mértékében a korábban kivetett különadót hozza vissza, hiszen 60-szoros tehernövekedést jelent.

Neta, energiaadó, reklámadó

A népegészségügyi termékadót (neta) jövőre kiterjesztik az alkoholos italokra is, de ez alól kivételek lesznek a gyümölcspárlatok. Ugyancsak emelkedik az energiaadó a földgáz, a villamos energia, és a szén esetében egyaránt.

A reklámadóban a legnagyobb adófizetők jelentős adóemeléssel számolhatnak, főleg az Rtl Klub az ő adóbevallás leadásuk után tuti Nav ellenőrzésre számíthatnak, mert a híradó mindig az a csúnya kormányt szidja mivel a legfelsőbb adókulcs 40 százalékról, 50 százalékra emelkedik. Az adókulcs változásával együtt az adminisztráció egyszerűsödik: a megrendelők helyzete annyival javul, hogy reálisabb eljárási szabály lép hatályba az adó megfizetéséről szóló igazolás beszerzésére. Ennek a lényege, hogy elegendő lesz azt bizonyítani, hogy az igazolást bekérték a számla kézhezvételét követő 10 napon. Ez azért rendkívül fontos, mert az igazolással nem rendelkezőknek társasági adóalapot kellett növelniük. Na így állunk most…..jöhet a 2015 🙂

Adók 2015: itt az internetadó

Hiába a tüntetés internetadó lesz 2015-től : 700ft/hó !

Internetadó 2015 700ft

Egészen pontosan a távközlési adó kiterjesztéséről van szó, az ismert plafonokkal, 25 milliárdos bevételi tervvel. Nem háztartásonként, hanem előfizetőnként kell fizetni.

A 2015-ös költségvetés tervezete így fogalmaz az internetadó néven hírhedtté vált közteher kapcsán: „A távközlési adó alapja szélesedik, az adó kiterjesztésre kerül az internetszolgáltatásra is, azonban a telefonszolgáltatásokon már érvényben lévő felső határokhoz hasonlóan – összhangban a már benyújtott módosító indítvánnyal – itt is figyelembevételre került egy előfizetésenkénti felső határ bevezetése, amelynek értéke magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint. Az adót a szolgáltatók fizetik. Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. Az ebből származó költségvetési bevétel mintegy 25 milliárd forint nagyságrendben várható”.

Távközlési adóból mégsem 25 milliárd forinttal nagyobb a 2015-ös előirányzat az ideihez képest: 69,2 milliárd forintról van szó a 2014-re betervezett 57 milliárd forinttal szemben.

A költségvetésből ugyanakkor az is kiderül, hogy ” a kormány célja, hogy 2018-ig minden háztartásban elérhető legyen szélessávú internet és a vállalkozások számára egyre nagyobb arányban legyen elérhető az elektronikus ügyintézés”.

A büdzsé egyébként a lakosságtól magasabb, a cégektől kisebb adóbevételekkel számol, a nyugdíjemelés pedig kisebb a korábban bejelentettnél.