Adóbevallás: 2018-tól vége az szja-bevallásnak!

Adóbevallás: 2018-tól vége az szja-bevallásnak!

Mindenkinek az adóhivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást!Továbbfejleszti rendszerét az adóhatóság, így jövőre már az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek helyett is a hivatal készíti el a személyijövedelemadó-bevallást – mondta el lapunknak a nemzetgazdasági miniszter helyettese. Tállai András közölte: az adóbevallás korának ezzel egyszerűen vége Magyarországon. Hozzátette még, a kormány szeretné a vállalkozások adminisztrációs feladatait is megkönnyíteni, így minden olyan bevallás kitöltését átveszi majd a hivatal, amit csak átvehet.

Évtizedes nyűgtől szabadította meg az adófizetőket tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azzal, hogy a szervezet nagyjából négymillió polgár személyi jövedelemadó-bevallását készítette el a rendelkezésére álló információk alapján. Az elszámolásokban anélkül szerepeltek például a gyermekkedvezmények, valamint az osztalék- és más jövedelmek adatai, hogy a magánszemélyek akárcsak egy percet foglalkoztak volna a kérdéssel. Az elkészült dokumentumokat az adófizetők aztán elektronikus úton, az ügyfélkapun keresztül néhány kattintással megnézhették, s akár módosíthatták is. Akik pedig kérték, annak postán is kiküldte a NAV a kész iratot.

– Az e-szja névre keresztelt rendszer tulajdonképpen egyedülálló az Európai Unióban – nyilatkozta lapunknak a nemzetgazdasági miniszter helyettese. Tállai András azt mondta: ennyi jövedelemtípust az EU egyetlen országában sem tartalmaznak a helyi hatóságok által elkészített bevallások. – A rendszert azonban tovább kell fejleszteni – tette hozzá a NAV vezetője –, ez pedig több lépésben, több területen történhet meg. Az egyik, hogy a következő évtől a mezőgazdasági őstermelők és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek helyett is az adóhivatal készíti el a dokumentumot.

Jövőre a NAV a kifizetőtől, a munkáltatótól származó jövedelmet beírja az érintettek szja-bevallásába, a polgároknak pedig csak annyi a dolguk lesz, hogy kiegészítsék az iratot az esetlegesen hiányzó számokkal. – Nagyjából 350 ezer embert szabadítunk meg ezzel a bevalláskészítés feladatától. Az erről szóló jogszabály már a törvényhozás asztalán fekszik – közölte Tállai András.

A parlamenthez benyújtott indítvány emellett arról is rendelkezik, hogy jövőre a munkáltatók válláról is lekerül az szja-bevallás készítésének terhe. – A munkaadók, ha korábban volt ehhez megfelelő kapacitásuk, elkészíthették alkalmazottaik bevallását. Erre azonban jövőre már nem lesz szükség – mondta a miniszterhelyettes. Magyarázatként hozzáfűzte: a NAV minden adatot megkap a munkáltatóktól, ezek alapján a hivatal kiállíthatja a dokumentumot.

Teljességgel felesleges, hogy a cégek is bíbelődjenek ugyanazzal a papírmunkával, amit a hatóság mindenképpen elvégez. – Az utóbbi időkben nagyjából harmincezer vállalkozás készített a munkavállalóinak bevallást, ennyi cég dolga lesz ezentúl egyszerűbb – összegzett a NAV vezetője.

A kormányzat más módon is igyekszik enyhíteni a gazdaság szereplőinek adminisztrációs terheit. Idén például az egyszerűsítés jegyében már a NAV-hoz is benyújthatják a vállalkozások a helyi iparűzési adóbevallásukat. – Ezen az úton haladunk tovább, az adóhivatal így jövőre jövedéki bevallástervezetet küld az érintettek cégnek – jegyezte meg Tállai András. A hatóság vezetője nyomatékosította: továbbra is az a cél, hogy ha lehet, az emberek és a vállalkozások helyett is az adóhivatal dolgozzék.

Adózás 2018: változás jön 2018-tól!

Adózás 2018: változás jön 2018-tól!

FONTOS! 2018. JANUÁR 1-TÓL ÓRIÁSI VÁLTOZÁS JÖN AZ ADÓZÁSBAN! MINDENKÉPPEN TUDJON RÓLA! MUTATJUK MI VÁLTOZIK, EZEK LESZNEK AZ ADÓSZABÁLYOK MINDEN MAGYARNAK >>>>>

Jó lesz résen lenni, hiszen jövő január 1-től változik az adóigazgatás eljárási rendje. Lesz olyan, aki jól jár, és olyan is, aki nem. Ugyanakkor a cél az egyszerűsítés és a kockázatok csökkentése. Például az újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személyt találnak, aki korábban olyan cégben volt képviseletre jogosult, vagy tulajdonos, amely egymillió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek.

Most már szinte biztos, hogy jövő év elejétől változik – a rendszerváltást követően kialakult – adóigazgatás eljárási rendje. Legalább is, ami az egyes eljárási előírások szabályozási rendjét illeti – emeli ki Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. Kifejtette: a vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentése, az adóhatóságok szolgáltató jellegének erősítése, a több évtizedes tapasztalatok, a társadalmi-jogszabályi környezet átalakulása mind-mind azt vetítette előre, hogy a gyakorlatilag 1991-től alkalmazott, többször átalakított, kiegészített, az újabb és újabb kihívásokhoz igazított eljárási rend megérett a modernizálásra. Leginkább pedig az egyszerűsítésre, mivel ma az adóigazgatási előírások betartása komoly szakmai felkészülést igényel, és gyakran maguk az adózással foglalkozó szakemberek is elvesznek a részletszabályok rengetegében.

Már a tavalyi évre ígért új eljárási törvény első szövegtervezetére sokat kellett várni. Most, hogy ismertté vált a szabályozás új koncepciója, látszik, hogy az év végig rengeteg munka vár ránk annak érdekében, hogy 2018. január 1-től ne csak új, hanem valóban egyszerűbb, legalább is átláthatóbb szabályok lépjenek életbe.

Adóigazgatási eljárás – egyszerűbb is lesz, meg nem is

A megismert koncepció alapján – fejtette ki Fekete Zoltán Titusz – az adóigazgatás általános eljárási szabályai két törvényben fognak megjelenni. Az Adóigazgatási rendtartás című törvénytervezet az általános eljárási szabályokat foglalja magában, melyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az ellenőrzésekre jellemzőek, míg az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet az egyes adókötelezettségekhez, az egyes adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat összegzi.

Az elképzelések szerint 2018. január 1-től a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) helyébe lépő általános közigazgatási rendtartást az adóigazgatási eljárásokban már nem kell majd alkalmazni. Ez vitathatatlanul üdvözítő és az egyszerűsítést szolgáló lépés. Ezt a pozitív hatást lerontja, és az egyszerűsítési törekvésekkel teljesen ellentétesen hat, hogy ezzel párhuzamosan az adóigazgatási szabályok két törvénybe lesznek szétszedve.
Legfőbb cél az egyszerűsítés, de minden részlettel meg kell ismerkedni.
Mivel az egyes adóigazgatási eljárások, jogintézmények részletszabályai továbbra is az adózás rendjéről szóló törvényben maradnak, az egységes kódex koncepciója nem tud megvalósulni. Ahhoz ugyanis, hogy az egyes eljárási kérdések miértjére az alapvető válaszokat megkaphassuk, legalább két törvényt biztosan lapozgatni kell majd. Ez feleslegesen bonyolítja a helyzetet. Könnyen belátható: egy helyen keresni valamire a választ mégis csak könnyebb, mint több törvény rendelkezései között eligazodni.

Két törvény lesz, de vajon melyiké lesz az elsőbbség?

Az általános problémán túl a helyzetet tovább nehezíti, hogy jelenleg nem lehet eldönteni, hogy egymáshoz viszonyítva vajon az adóigazgatási rendtartás (Art) vagy az adóigazgatás rendje élvez elsőbbséget, jogi értelemben melyik az általános, illetve melyik a különös szabály. A két törvény egymáshoz való viszonya most még rendezetlen.

Íme, néhány részlet

Újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személy található, aki korábban olyan cégben volt cégképviseletre jogosult, vagy tulajdonos, amely 1 millió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek. Az adóbiztosíték összege 12 hónapon keresztül fogja biztosítani, hogy amennyiben az érintett vállalkozás fizetési nehézségbe ütközne, az adóhatóság az adóbiztosítékból a hiányzó adókat automatikusan a megfelelő adószámlára átvezethesse. Természetesen a vállalkozásnak a 12 hónap alatt felhasznált adóbiztosíték összegét vissza kell majd fizetnie.