A 2013. adóévi személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje 2014. május 20

A 2013. adóévi személyijövedelemadó-bevallás benyújtási határideje 2014. május 20. napja. A nyomtatvány kitöltéséhez a munkáltatónak, kifizetőnek a 2013. évben teljesített kifizetéseikről 2014. január 31-ig kellett igazolást kiállítani és a magánszemély részére átadni.

Évről évre érkeznek az adóhatósághoz olyan adózói jelzések, amelyek szerint a munkáltatók, kifizetők nem adták ki a bevallás elkészítéséhez szükséges igazolásokat, így az érintett magánszemélyeknek nem áll módjukban az adóbevallást elkészíteni. A bevallási határidő előtt fontos tehát ellenőrizni azt, rendelkezésre állnak-e a bevallás kitöltéséhez szükséges bizonylatok, igazolások.

A vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélynek lehetősége van a bevallás benyújtására előírt határidőn belül (2014. május 20-ig) bejelentést tenni a lakóhelye szerint illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz, amennyiben a személyijövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak rendelkezésére és ezért bevallását előreláthatóan nem tudja határidőben benyújtani. Ebben az esetben a bevallási késedelem miatt mulasztási bírságot az állami adóhatóság 2014. november 20-ig nem szab ki, ha a magánszemély az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül bevallását benyújtja és ezzel egyidejűleg a késedelem igazolására vonatkozó kérelmét (igazolási kérelmet) előterjeszti.

A bejelentés beérkezését követően az állami adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján lehetséges intézkedéseket megteszi, amelyek eredményéről – figyelemmel az adótitok betartására is – a magánszemélyt tájékoztatja.

Ha a magánszemélynek valamely, a bevallása elkészítéséhez szükséges igazolása hiányzik, vagy az igazolást megkapta ugyan, azonban az igazolás tartalmával nem ért egyet, először a (volt) munkáltatóval, kifizetővel célszerű felvenni a kapcsolatot az igazolás pótlása, illetőleg az igazoláson feltüntetett adatok javítása érdekében.

Az egyeztetés eredménytelensége esetén javasoljuk, hogy a rendelkezésére álló dokumentumokkal (például munkaszerződés, vagy egyéb, a kifizetést megalapozó szerződés másolata, ezek hiányában a munkáltató, kifizető azonosítására alkalmas adatok) keresse fel a NAV valamelyik – lehetőség szerint a munkáltató/kifizető székhelye szerint illetékes – ügyfélszolgálatát, ahol a szükséges tájékoztatást megadják.

Ha egy magánszemélynek a 2013. évben több munkáltatótól, kifizetőtől is származott jövedelme, és nem minden kifizetőtől kapja meg az összesített igazolást 2014. május 20. napjáig, akkor a rendelkezésére álló iratok, igazolások birtokában is elkészítheti a személyi jövedelemadó bevallását azzal, hogy a hiányzó dokumentumok beszerzését követően a benyújtott bevallást önellenőrzéssel helyesbítenie kell.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy e tájékoztatóban kizárólag a személyijövedelemadó-bevallás elkészítéséhez szükséges igazolások hiánya (eltérő adattartalma) esetére vonatkozóan foglaltuk össze a magánszemélyek rendelkezésére álló lehetőségeket. Ha a magánszemélynek munkáltatóval/kifizetővel nem adójogi természetű vitája áll fenn, úgy azzal kapcsolatban intézkedésre az állami adó- és vámhatóság nem rendelkezik hatáskörrel.  Forrás: Nav

Adóbevallás ! Miért kell bevallani ?

Mi az adóbevallás? Szja bevallás !

Az adóbevallás az adózó beazonosításához, az adóalap, mentességek, kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapjának, és összegének megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózás keretében a megállapított adóról, továbbá költségvetési támogatásról adónemenként, költségvetési támogatásonként, erre a célra előírt nyomtatványon tesz adóbevallást. A munkáltató, a kifizető a megállapított adót, a levont adóelőleget és járulékot saját, erre a célra rendszeresített nyomtatványon, adóbevallásban vallja be. Ha adóbevallásra egyébként nem kötelezett, az általa levont adóról, adóelőlegről, járulékról, valamint a megállapított jövedelemadó különbözetéről külön adóbevallást tesz. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette.

Mi történik, ha nem tudom beadni az adóbevallásomat?

Az adóbevallás benyújtásában akadályozott adózó, az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül tesz adóbevallást. A késedelem igazolására vonatkozó kérelmet, az adóbevallással egyidejűleg kell benyújtani. Az adózó az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást nyújt be, akkor is ha az adóbevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A költségvetési támogatás igénybevétele, az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizeti meg.

2014 Január 1-jétől több ponton változnak az adózási szabályok !

Január 1-jétől több ponton változnak a személyi jövedelemadóra (szja) és a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó szabályok.

Kiegészül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra adómentesen nyújtható vissza nem térítendő támogatások köre, a munkáltatók a jövő évtől adómentesen járulhatnak hozzá a munkavállalók hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitelének törlesztéséhez is.

A pénzügyi intézmények által elengedett azon kölcsönösszegek is adómentes juttatásnak minősülnek, amelyeket nem biztosítottak ingatlanfedezettel. Ha pedig a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot az adós fizetőképességének megőrzését, helyreállítását szolgáló hitel után, a fel nem számított kamat összegét nem szükséges jövedelemként figyelembe venni.

Az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések után személyenként összesen évi 150 ezer forintig lehet rendelkezni az éves szja bevallásban tett nyilatkozattal. A magánszemélyek a jövőben a nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett összegek után is rendelkező nyilatkozatot tehetnek a 2014-ben teljesített egyéni befizetések 20 százalékáig, legfeljebb 130 ezer forintig. Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat, a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat és nyugdíjbiztosítás alapján történt rendelkezések alapján az adóhatóság által átutalt összeg évente legfeljebb 280 ezer forint lehet. A kedvezmény csak a 2013. december 31-ét követően megkötött szerződések után fizetett díjakra vonatkozik.

Jövőre a korábbi 50 ezer forintos éves értékhatárral szemben összeghatártól függetlenül adómentesen adható magánszemélyeknek a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. A kulturális szolgáltatásoknál megmarad az eddigi 50 ezer forintos keret.

A béren kívüli valamint adómentes juttatásként adható utalványok köréből kikerültek a visszaváltható utalványok, ez azonban a munkáltató által fel nem használt utalványok visszaváltását nem érinti.

A jövő évtől a befektetési szolgáltatók közötti verseny ösztönzése céljából a tartós befektetési szerződések esetén a befektetési szolgáltató lecserélése (adóéven belül egy alkalommal) nem minősül a lekötési időszak megszakításának, a magánszemély adókötelezettség nélkül áthelyezheti számláját egy másik szolgáltatóhoz. Ez vonatkozik a már meglévő számlák áthelyezésére is.

Az olyan speciális kamatjövedelemnek minősülő vagyoni érték, amelyből az adó levonása nem lehetséges (például nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény) adóalapja a szokásos piaci érték 1,28-szorosa lesz, szemben a jelenlegi 1,19-es szorzóval. Ebben az esetben a 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is a 28 százalékkal növelt adóalap figyelembevételével kell megállapítani.

A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezményt a jövő évtől a doktorjelöltek, illetve doktori képzésben részt vevők után is érvényesíteni lehet.

További változás, hogy a magyar szabályok szerint kifizetőnek nem minősülő külföldi társaság is nyújthat üzletpolitikai célú juttatást magánszemélynek adómentesen.

Az új szabályok szerint január 15. helyett a január 10-ig kifizetett, munkaviszonyból származó előző évre vonatkozó bevételt, társadalombiztosítási ellátást lehet az előző naptári év jövedelmeként figyelembe venni.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás költségként való elszámolásának lehetősége megszűnik.

A járulékok terén a legnagyobb változás, hogy a családi adókedvezmény szja-ban igénybe nem vett részét le lehet vonni a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékból, annak felhasználása után a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékból, majd a 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékból. E kedvezményt, amely 260 ezer családot érint, a biztosított házastársa, élettársa együttesen is érvényesítheti. Az igénybe vett családi járulékkedvezmény nem csökkenti a biztosítási ellátásra való jogosultságot.

A magánszemélynek nem kell bevallania a kifizetőtől származó kamatjövedelmet terhelő 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho). Tartós befektetési számla hároméves lekötési időszakának megszakítása esetén azonban be kell vallania a lekötési hozamot terhelő ehót.

A munkaviszony megszűnése után, annak alapján juttatott jövedelmeket 2014-től szociális hozzájárulási adó terheli.

A nem biztosított magánszemélyek után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege az idei 6660 forintról 6810 forintra emelkedik.

A harmadik állam állampolgárai, mint kiküldöttek mentesülnek az egyéni járulékfizetés alól a két évnél hosszabb kiküldetés esetén is, ha a kiküldetés két éven túli meghosszabbítására előre nem látható okból, a kiküldetés első évének letelte után kerül sor. A munkavállalónak ezt nyolc napon belül be kell jelentenie az adóhatóságnak. A 2013. január 1. előtt megkezdett kiküldetéseknél a 2 évet 2013. január 1-jétől kell számítani azzal, hogy leghamarabb 2015. január 1-jével keletkezik járulékfizetési kötelezettségük Magyarországon.

Forrás: MTI