Adózás 2018: változás jön 2018-tól!

Adózás 2018: változás jön 2018-tól!

FONTOS! 2018. JANUÁR 1-TÓL ÓRIÁSI VÁLTOZÁS JÖN AZ ADÓZÁSBAN! MINDENKÉPPEN TUDJON RÓLA! MUTATJUK MI VÁLTOZIK, EZEK LESZNEK AZ ADÓSZABÁLYOK MINDEN MAGYARNAK >>>>>

Jó lesz résen lenni, hiszen jövő január 1-től változik az adóigazgatás eljárási rendje. Lesz olyan, aki jól jár, és olyan is, aki nem. Ugyanakkor a cél az egyszerűsítés és a kockázatok csökkentése. Például az újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személyt találnak, aki korábban olyan cégben volt képviseletre jogosult, vagy tulajdonos, amely egymillió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek.

Most már szinte biztos, hogy jövő év elejétől változik – a rendszerváltást követően kialakult – adóigazgatás eljárási rendje. Legalább is, ami az egyes eljárási előírások szabályozási rendjét illeti – emeli ki Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. Kifejtette: a vállalkozások adminisztrációs terhének csökkentése, az adóhatóságok szolgáltató jellegének erősítése, a több évtizedes tapasztalatok, a társadalmi-jogszabályi környezet átalakulása mind-mind azt vetítette előre, hogy a gyakorlatilag 1991-től alkalmazott, többször átalakított, kiegészített, az újabb és újabb kihívásokhoz igazított eljárási rend megérett a modernizálásra. Leginkább pedig az egyszerűsítésre, mivel ma az adóigazgatási előírások betartása komoly szakmai felkészülést igényel, és gyakran maguk az adózással foglalkozó szakemberek is elvesznek a részletszabályok rengetegében.

Már a tavalyi évre ígért új eljárási törvény első szövegtervezetére sokat kellett várni. Most, hogy ismertté vált a szabályozás új koncepciója, látszik, hogy az év végig rengeteg munka vár ránk annak érdekében, hogy 2018. január 1-től ne csak új, hanem valóban egyszerűbb, legalább is átláthatóbb szabályok lépjenek életbe.

Adóigazgatási eljárás – egyszerűbb is lesz, meg nem is

A megismert koncepció alapján – fejtette ki Fekete Zoltán Titusz – az adóigazgatás általános eljárási szabályai két törvényben fognak megjelenni. Az Adóigazgatási rendtartás című törvénytervezet az általános eljárási szabályokat foglalja magában, melyek az adóhatósági eljárások egészére, különösen az ellenőrzésekre jellemzőek, míg az adózás rendjéről szóló új törvénytervezet az egyes adókötelezettségekhez, az egyes adóigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó speciális részletszabályokat összegzi.

Az elképzelések szerint 2018. január 1-től a Ket (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) helyébe lépő általános közigazgatási rendtartást az adóigazgatási eljárásokban már nem kell majd alkalmazni. Ez vitathatatlanul üdvözítő és az egyszerűsítést szolgáló lépés. Ezt a pozitív hatást lerontja, és az egyszerűsítési törekvésekkel teljesen ellentétesen hat, hogy ezzel párhuzamosan az adóigazgatási szabályok két törvénybe lesznek szétszedve.
Legfőbb cél az egyszerűsítés, de minden részlettel meg kell ismerkedni.
Mivel az egyes adóigazgatási eljárások, jogintézmények részletszabályai továbbra is az adózás rendjéről szóló törvényben maradnak, az egységes kódex koncepciója nem tud megvalósulni. Ahhoz ugyanis, hogy az egyes eljárási kérdések miértjére az alapvető válaszokat megkaphassuk, legalább két törvényt biztosan lapozgatni kell majd. Ez feleslegesen bonyolítja a helyzetet. Könnyen belátható: egy helyen keresni valamire a választ mégis csak könnyebb, mint több törvény rendelkezései között eligazodni.

Két törvény lesz, de vajon melyiké lesz az elsőbbség?

Az általános problémán túl a helyzetet tovább nehezíti, hogy jelenleg nem lehet eldönteni, hogy egymáshoz viszonyítva vajon az adóigazgatási rendtartás (Art) vagy az adóigazgatás rendje élvez elsőbbséget, jogi értelemben melyik az általános, illetve melyik a különös szabály. A két törvény egymáshoz való viszonya most még rendezetlen.

Íme, néhány részlet

Újonnan alakuló vállalkozások közül azok, amelyek cégvezetésében, tulajdonosi körében olyan személy található, aki korábban olyan cégben volt cégképviseletre jogosult, vagy tulajdonos, amely 1 millió forintot meghaladó adótartozással szűnt meg, adófizetési biztosíték fizetésére lesznek kötelesek. Az adóbiztosíték összege 12 hónapon keresztül fogja biztosítani, hogy amennyiben az érintett vállalkozás fizetési nehézségbe ütközne, az adóhatóság az adóbiztosítékból a hiányzó adókat automatikusan a megfelelő adószámlára átvezethesse. Természetesen a vállalkozásnak a 12 hónap alatt felhasznált adóbiztosíték összegét vissza kell majd fizetnie.

Adóbevallás határidő: 2017 Május 22 >>> Idén is hosszított nyitvatartással készülnek a posták





Adóbevallás 2017: Idén is hosszított nyitvatartással készülnek a posták. Budapesten a Keleti pályaudvarnál az éjjel-nappal nyitva tartó (Budapest 72) postán kívül még a Nyugati pályaudvarnál található (Budapest 62) hivatal is nyitva lesz éjfélig, a Mamutban 21 óráig fel lehet adni a bevallásokat. Vidéken is több posta este 8-ig nyitva tart hétfőn.

Békéscsaba 1 posta (Munkácsy u. 6-8.)
Debrecen 1 posta (Múzeum u. 3.)
Eger 1 posta (Széchenyi út 22.)
Győr 15 – Interspar posta (Fehérvári út 3.)
Kaposvár 1 posta (Bajcsy-Zsilinszky u. 15.)
Kecskemét 1 posta (Kálvin tér 10-12.)
Miskolc 3 posta (Bajcsy-Zsilinszky Endre út 2-4.)
Nyíregyháza 1 posta (Bethlen Gábor u. 4.)
Pécs Pláza posta (Megyeri út 76.)
Salgótarján 1 posta (Fő tér 3.)
Szeged Tesco Posta (Rókusi körút 42-64.)
Szekszárd 1 posta (Széchenyi u. 11-13.)
Székesfehérvár 7 posta (Palotai út 6.)
Szolnok 1 posta (Baross utca 14.)
Szombathely TESCO kirendeltség (Zanati út 70.)
Tatabánya 1 posta (Fő tér 30.)
Veszprém 1 posta (Kossuth Lajos u. 19.)
Zalaegerszeg 1 posta (Ispotály köz 1.)
Azt viszont nagyon fontos szem előtt tartani, hogy a küldeményen a feladás tényleges dátuma lesz. Tehát hiába ér oda az ember éjfél előtt a postára, ha csak éjfél után kerül sorra, a küldeményén már május 23. fog szerepelni.

A bevallás benyújtásának elmulasztásáért gyakorlatilag mulasztási bírságot nem szabhat ki az adóhivatal, de az továbbra is a magánszemély felelőssége, hogy jövedelméről precíz bevallás készüljön, és abból ne hiányozzon semmi.

Adóbevallás határidők 2017-ben / 16SZJA

A 2016. évi jövedelmeink bevallásával kapcsolatos határidők az alábbiak szerint alakulnak 2017-ben:

    • január 31-ig kell nyilatkozni a munkahelyen, hogy kéred-e a munkáltatói adómegállapítást – feltéve, hogy a munkahelyed vállalja annak elkészítését!
    • önadózók számára a munkáltatói igazolások kiadásának határideje törvény szerint 2017. január 31. Mivel ez munkanapra esik, így  tényleg eddig kell átadják a dolgozók részére a jövedelemigazolásokat.
    • az adókedvezményre jogosító igazolásokat jogszabály alapján 2017. február 15-ig kell kiadnia az egészségpénztáraknak, nyugdíjpénztáraknak, pénzintézeteknek.
    • március 20-ig kell a munkáltatói adóbevalláshoz a munkahelyen leadni az adókedvezményre jogosító igazolásokat
    • a 2016-os jövedelmekről szóló adóbevallás 2017 évi beadási határideje jogszabály szerint május 20., ez egy szombati nap, a határidő így meghosszabbodik 2 nappal és módosul 2017. május 22-re.
    • 2017-ben a 16SZJA nyilatkozatot kell használni




16SZJA ez az új 1653 adónyilatkozat neve!

16SZJA nyomtatványon lehet adóbevallást készíteni 2017-ben!

Nem találta a 1653-as nyomtatványt? – idén 16SZJA a neve

Ha nem találta a 1653-as nyomtatványt, nem volt vele egyedül. Idén 16SZJA néven tölthető le és ezen az adónyilatkozaton kell bevallani!

Letölthető és kinyomtatható itt : 16SZJA nyomtatvány (1653)



Adóbevallás 2017 kisokos

Adóbevallás 2017 : hamarosan jön a Május, eddig kell szja bevallást készíteni!

Már úton vannak a tájékoztatók az szja-bevallásokról, amelyek tervezetét idén először a NAV készíti el elvileg 3,8 millió, valójában ennél jóval kevesebb adózónak. De kik ők? És akkor most hátradőlhetnek? Összegyűjtöttük a fontos tudnivalókat.

Kiknek készíti automatikusan a bevallást a NAV, és kiknek kell ezt kérniük, milyen határidőkkel?

A legegyszerűbb azoknak a helyzete, akiknek van ügyfélkapujuk, és mindent rendben találnak a NAV-os bevallásban: ők március 15-e után megkapják a tervezetet, és ha nem javítanak rajta semmit, nem is muszáj reagálniuk, ezt a NAV úgy értékeli, hogy elfogadták a javaslatot. Ha nincs minden rendben, akkor a javításra ugyanazt a határidőt kell megjegyezniük, mint ha saját maguk töltenék ki az adóbevallást: idén május 22-e a határnap. Alapesetben május 20-a volna a határidő, azonban az olyan években, mint az idei is, amikor ez hétvégére esik, a következő hétfőn még elfogadják a papírokat. Annak, akinek nincs ügyfélkapuja, és szeretné, hogy a NAV dolgozzon helyette, az idei első fontos határidő március 15-e. Eddig kell azt kérni, hogy a NAV küldje meg az adóbevallás javaslatát. Utána már ezek az adózók is május 22-ig javíthatnak.

Ha nincs ügyfélkapu, hogyan lehet kommunikálni a NAV-val?

A legegyszerűbb a NAV honlapját használni, de SMS-ben vagy telefonon is lehet segítséget kérni, illetve postán is a NAV-hoz fordulhatnak az adózók. Sőt, ha valaki mindenképp szeretne egy extra kör ügyintézést, akkor akár személyesen is elmehet a NAV-hoz. Akárhogy is teszi, március 15-ig lehet így kérni, hogy postázzák el neki az adóbevallás javaslatát, amelyet aztán május 22-ig javíthat és küldheti vissza postán a NAV-nak. De arra is lehetőség van, hogy az adóhivatalnál személyesen nézze meg a papírokat, és írja át, ha valamit nem talál rendben.

Honnan tudja a NAV, mennyi a bevételünk?

A legegyszerűbb a helyzet azoknál, akik csakis munkából kaptak jövedelmet 2016-ban. Az ő esetükben a munkahelyük egyszerűen bejelenti az adóhatóságnak, mennyi volt a keresetük. Hasonló a helyzet annál is, aki megbízási szerződéssel dolgozott, az ő bevételeit a kifizetője jelenti be a NAV-nak, méghozzá a kifizetéskor. Akiknek ezen kívül más bevételük is volt, azoknál már nem látja ennyire tisztán a képet a NAV, nekik kell hozzáírniuk még ezeket ahhoz, amit az adóhivatal elküldött.

Mi a teendője annak, aki év közben váltott munkahelyet?

Az év közbeni váltás csak első ránézésre okoz problémát: ha mindkét munkahelyen szabályos volt a könyvelés, akkor a NAV-hoz ugyanolyan pontossággal fognak beérkezni az adatok, mint ha ugyanott dolgozott volna egész évben. Ha megbízási szerződéssel is dolgozott, akkor sincs extra teendője, de ha egyéni vállalkozóként is adott számlát év közben, akkor már nem kérheti a NAV által elkészített adóbevallást.

Milyen adókedvezményre kell odafigyelni a bevallásnál?

A legnagyobb problémákat a családi adókedvezmény okozhatja az adóbevallásban – mondta el kérdésünkre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Ezt ugyanis meg lehet osztani a házastárssal vagy a gyerekek másik eltartójával, azonban megvan a veszélye annak, hogy az adóhivatal nem megfelelően könyveli le, melyik félhez kerül a kedvezmény. Zara szerint az egyik legfontosabb feladat az, hogy összevessék a szülők adóbevallását, mindent jól számolt-e ki a NAV. Azt is hozzátette viszont, hogy ebben az esetben érdemes lesz szakértőhöz fordulni, ezt a kérdést ugyanis már olyan bonyolult szabályozás rendezi, amelyet sok adótanácsadó sem lát át első próbálkozásra.

Mi a teendő, ha rossz számokat ad meg a NAV?

Ha valaki javítani szeretne a számokon, akkor május 22-ig ezt megteheti, onnantól kezdve pedig a NAV pontosan ugyanúgy ellenőrzi az adatokat, mint annál, aki saját maga töltötte ki az adóbevallását. Akkor sem érdemes elsunnyogni a javítást, ha a NAV az adózó javára téved, ugyanis később ezt a különbséget visszakérheti a hivatal. Vagyis ha május 22-e után a NAV jön rá, hogy hibázott, akkor még kérhet pénzt, az adózóknak viszont érdemes még a határidő előtt átszámolni, hogy minden rendben van-e. Ráadásul ez nem csak elméletben fontos figyelmeztetés: mivel fogalmunk sincs, hogy bírni fogja-e a NAV rendszere az egy év alatt durván megnőtt munkamennyiséget, különös figyelemmel kell átnézni, jók-e a számok.

Mit kell még beírni az adóbevallásba, amiről nem tud a NAV?

Minden olyan jövedelmet az adózónak kell beírnia, amely magánszemélyek közti pénzmozgásból származik. Tehát ha valaki például ingatlan eladásából szerzett pénzt vagy ingó vagyontárgyat adott el, ezt az összeget még hozzá kell írnia az adóbevalláshoz, hiába készítette el a NAV az első változatot. Figyelniük kell azoknak is, akik itthon adóznak, de nem Magyarországról származik minden bevételük: a külföldön szerzett béreket automatikusan nem látja a NAV rendszere, ezeket külön kell odaírni az adóbevalláshoz. Szintén külön jelezni kell azt is, ha a 2015-ös osztalékelőleg 2016-ban osztalékká vált – részletezte Zara László.

Kinek nem jár a NAV-os kitöltés?

Aki egyéni vállalkozó, az nem veheti igénybe azt a lehetőséget, hogy a NAV töltse ki helyette az adóbevallását, és ez az őstermelőknek sem jár. Szintén saját maguk vallják be az szja-t azok a magánszemélyek, akik áfafizetésre kötelezettek.

Mi a helyzet azokkal, akik nyugdíj mellett dolgoztak?

Elviekben nem okoz problémát a rendszer számára a nyugdíj melletti munka. Aki ezt nem egyéni vállalkozóként és nem is őstermelőként végezte, annak a munkahelye pontosan ugyanúgy megküldi az adatokat a NAV-hoz, mintha nem nyugdíj mellett dolgozott volna ott. Decemberben szóba került az is, hogy az ajándék Erzsébet-utalványok után adóbevallást kellene kitölteniük a nyugdíjasoknak, de a NAV akkor ezt cáfolta.

Mit kell csinálnia annak, aki nem kap a NAV-tól semmit?

Elvben ennek nem volna szabad megtörténnie, de hiba persze bármikor csúszhat a rendszerbe. Ha valaki most nem kapja meg a NAV tájékoztató levelét, az az ügyfélszolgálatnál reklamálhat. Ugyanezt teheti meg az is, aki azt kéri, hogy küldjék el neki postán a javasolt adóbevallást, ám azt valamiért mégsem kapja meg. Ezt viszont már nem lesz érdemes halogatni: a május 22-i határidőt mindenképp be kell tartani az adóbevallás leadására.

1 2 3 12